A ’60-as, ’70-es évek fordulóján épült a főváros XXII. kerületébena Tenkes utcai lakótelep,amelynek első lakói között volta későbbi újpesti közönségkedvenc,Kovács Zoltán családja is– ott, a lakótelep közepén egyklasszikus betonos, vaskerítéses grundon tanult meg futballozni az 1973-as születésű, 20-szoros magyar válogatott játékos.
– Nem érdekelt engem, hogy beton vagy nem beton, imádtam focizni, semmi sem számított akkoriban, csak az, hogy legyen egy labda, és lehessen rúgni – mondja a FourFourTwo-nak a köztudatban ma már szinte ősújpestiként élő, ám profi pályafutását az MTK-ban kezdő, Kokó becenévre hallgató egykori csatár. – A lakótelepen ez volt az egyetlen grund, és bár akkoriban szabad bejárás volt a környékbeli futballpályákra is, így sokszor megfordultunk például a Nagytétényi Kohász gyepén is, de elsősorban ebbe a betonketrecbe jártunk. Hétköznap iskola után szinte azonnal ott voltunk, hétvégén pedig folyamatosan, akár a szél fújt, akár a hó hullott. Általában tele volt a pálya, de ha kevesebben voltunk, akkor egy érintőztünk, azt is nagyon élveztük.
És hogy milyen emlékei vannak még Kovács Zoltánnak a nagytétényi grundról? Keresd a FourFourTwo magazin legújabb számát az újságosoknál!
A Tenkes kapitánya

Országszerte vannak olyan néhány négyszögöles földdarabok, kopott betonketrecek, iskolaudvarok, lakótelepi játszóterek, amelyeken generációk nevelkedtek, és rúgták sötétedésig (és hányszor még az után is!) a labdát lelkesedve, álmodozva, szárnyalva, szorongva, terveket szőve. Az FFT megkeresi ezeket a legendás grundokat.
Ezek is érdekelhetnek
Hozzászólások
Történet a fénykép mögött
Meccsek, amik...
Du ju szpík futball?
Még ne oltsd le a lámpát!
technika
Költők, írjatok verseket!
Kérdezd meg pacekba!