Pelé is támogatja Jerome Champagne jelölését
A jövőre a FIFA-elnöki székért harcba szálló Jerome Champagne márciusban a magyar Károlyi József Alapítvány meghívására hazánkba látogatott, hogy előadást tartson a "Sport, politika és történelem” elnevezésű nemzetközi konferencián, és hogy saját szemével lássa, milyen irányba fejlődött a magyar futball a legutóbbi látogatása, 2012 óta. Ha már itt volt, ellátogatott Budapestre is, megkoszorúzta Puskás Ferenc óbudai szobrát, majd elbeszélgetett a FourFourTwo-val arról, hogyan is képzeli el a futball jövőjét, elnökként mit változtatna meg, és mihez nem nyúlna hozzá.
Négy éve nem tagja a FIFA-nak. Mivel foglalkozott az elmúlt időszakban, és miért döntött úgy, hogy most indul az elnöki posztért? Jerome Champagne: Az elmúlt években Palesztina, Koszovó, és Török-Ciprus labdarúgó szövetségének tanácsadója voltam, és dolgoztam Afrikában, Kongóban is. Aktív évek voltak ezek, mert szerintem nincsenek kis országok, csak országok. Azért indulok a választásokon, mert szerintem 2015-ben azt kell eldöntenünk, hogy milyen futballt is akarunk látni az elkövetkezendő tíz évben. A globalizáció ugyan jót tett a labdarúgásnak, mert még népszerűbbé tette, de rengeteg problémát is felvetett. Milyen problémákra gondol? Jerome Champagne: Az első a húsz év alatt kialakult egyenlőtlenség, a második, hogy a játék egyre jobban privatizálódik, a harmadik pedig az, hogy úgy tűnik, a futball intézményei nem tudják kezelni ezt a helyzetet. Ma már egyre több pénz van az afrikai, ázsiai, dél-amerikai futballban, de az ottani bajnokságok szenvednek, mert a tehetséges játékosok Európába mennek. A futball régen sokkal egyenlőbb volt, elég példának hozni Magyarországot, ahol a Videoton 1985-ben UEFA-kupa döntőt játszott a Real Madriddal, ma pedig az ország alig-alig jut el a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga csoportköréig. Ez az egyenlőtlenség sajnos Európán, és a bajnokságokon belül is létezik. Mondana konkrét példát? Jerome Champagne: Persze, ott van mondjuk az Ajax esete. Remek utánpótlásképző bázis lett, de esélye sincs már bejutni mondjuk egy BL-döntőbe, mint húsz éve. És akkor Észak- vagy Kelet-Európáról még nem is beszéltünk. Vagy az én országomról, Franciaországról. A legjobb játékosaink külföldön játszanak, amivel klubjaink tulajdonképpen le is mondanak a jó nemzetközi szereplésről. A probléma viszont nem kezelhető pénzügyi szabályozás nélkül. Jerome Champagne: Így van. A futballban forgó pénz felét összesen tíz klub költi el. Egy csapat, amelyik utolsó helyen végez a Premier League-ben, évente több pénzt keres, mint a spanyol liga harmadik helyezettje, vagy kétszer annyit, mint a francia bajnok! Vagy Németország, ahol, ha a Bayern meg akarja venni Mario Götzét, akkor megveszi, de ha éppen Robert Lewandowskit akarja, akkor meg őt. Senki sem tudja ebben megakadályozni, és senki sem tud versenyezni vele. Önöknél júniusban egy csapat bajnoki címet ünnepel, júliusban pedig már ki is esett a BL selejtezőiből, közben pedig a Real és a PSG óriási különbséggel üti ki ellenfeleit a nyolcaddöntőben.
Szöllősi György, a FourFourTwo főszerkesztője, és Jerome Champagne Puskás Ferenc óbudai szobránál
Akkor arra utal, hogy a rendszer régen igazságosabb volt? Jerome Champagne: Igen. Régen három verseny is volt Európában, a Bajnokcsapatok Európa Kupája, a Kupagyőztesek Európa Kupája és az UEFA-kupa, így jóformán mindenki esélyt kapott arra, hogy megmutassa magát. Ma pedig még azok a csapatok is, amelyek kiesnek a BL csoportköréből, az Európa-ligában folytathatják. Az utóbbi öt évben olyan csapat nyerte meg az Európa-ligát, amelyik menet közben kiesett a Bajnokok Ligájából. Ne értsen félre, a BL nagyszerű versenysorozat, de végeredményben felzabálta Európát. Ön szerint mi lesz ennek a vége? Mi lehet a kiút? Jerome Champagne: Szerintem két lehetőség van. Az egyik, hogy folytatódik az eddigi tendencia, a sportág elitizálódik, és olyan lesz, mint az amerikai kosárlabdaliga, az NBA. Ha az ember ma kosárlabdát akar nézni, akkor az NBA-re kapcsol, és azt se tudja, mikor van a világ- vagy Európa-bajnokság, mert annak nincs is súlya. Ha így lesz, akkor senkinek sem kell egy erős FIFA, csak egy felületes, komoly ellenőrző szerep nélküli szerv, amelyik megrendezi a vb-t. De ha azt akarjuk, hogy a futball mindenkié maradjon, hogy helyrehozzuk az egyenlőtlenségeket, akkor egy erős FIFA kell, amelyik újraosztja a pénzeket, és versenyképessé teszi a nemzeti bajnokságokat. Michel Patini, az UEFA elnöke ugyan változtatott bizonyos dolgokon, de az összképen nem sikerült sokat javítania. Sőt, a helyzet sok szempontból abszurd, és csak a pénzről szól. Ön 11 évig (1999 és 2010 között) dolgozott a jelenlegi FIFA-elnök mellett. Most milyen a kapcsolata Blatter úrral? Jerome Champagne: Blatrerrel és Platinival is jó volt a munkakapcsolatom az utóbbi években, segítettek megoldani Koszovó és Ciprus problémáját is. Tisztelem mindkettejüket, ennek ellenére úgy gondolom, hogy újra meg kell találnia az egyensúlyt a FIFA-nak és az UEFA-nak is. Gazdasági, pénzügyi és politikai szempontból is. Valakinek végre fel kell állnia, és meg kell vitatni ezeket a dolgokat. De az sem megoldás, hogy a média szinte mindenért a FIFA-t okolja, javarészt teljesen érdemtelenül. A FIFA nem korrupt szervezet, ezt őszintén mondom. A világbajnokság odaítélése Katarnak azért nem igazán tűnik tisztának. Vagy tévedek? Jerome Champagne: Szerintem azzal nincsen semmi baj, hogy a vb-t egy arab országba szeretnénk vinni, ahol még sosem volt ilyen torna. Azt viszont Blatter is elismerte, hogy hiba volt egyszerre két vb-helyszín kijelölése. A helyzet most a munkások körül kialakult botrány miatt is kényelmetlen, az időpontról nem is beszélve. Télen legyen? Ősszel? A kiírásban június-július szerepelt, márpedig Katar ezekkel a kondíciókkal nyert. Utólag változtatni egy szerződésen nem tisztességes. Akkor mi legyen?
Jerome Champagne két órán keresztül válaszolgatott a FourFourTwo-nak
Értem, korrupció tehát kilőve. Más. A klubok félelmetes összeget költenek a játékosok fizetésére. Ön szerint van értelme az amerikai módszert követni, és fizetési sapkát bevezetni? Jerome Champagne: Ezzel nem értek egyet. Ha fizetési sapkát vezetnénk be a nagy kluboknál, attól még nem jutna több pénz a kicsiknek. Ez csak a tulajdonosok zsebét tömné még nagyobbra. A fizetési sapka bevezetése sehol nem oldotta meg a problémákat, és nem is fogja. Ráadásul miért büntetnénk a játékosokat, ha egyszer megdolgoznak a fizetésükért? Ennyi erővel bevezethetnénk fizetési sapkát Bonónak a U2-ból, vagy Nicole Kidmannek. Lenne ennek értelme? A bundázó játékosok zömmel éppen azért mentek bele a meccsek eladásába, mert nem voltak megfizetve. Önnek érdekes reformelképzelései vannak a futball szabályait illetően. Ilyen például a narancssárga lap, vagy a 2-3 perces kiállítás. Kifejtené, mik is ezek? Jerome Champagne: Az egésznek az a kiindulási alapja az, hogy mindenben támogatnunk kell a bírókat, mert nekik van a legnehezebb munkájuk. Minden döntésüket kamerák százai veszik, az interneten szinte azonnal meg tudja nézni bárki, hogy hibáztak-e vagy sem. Egyedül ők maguk nem kapnak segítséget a modern technikától. Jó példa erre a hétvégi Chelsea – Arsenal, amikor a bíró rossz játékost állított ki. Először is, nem kellene engedni, hogy bárki beszélhessen velük, csak a csapatkapitányok. Mint a rögbiben, ahol nincs is probléma. A narancssárga lap pedig nagyobb mozgásteret adna a bírónak, aki sok esetben éppen azért nem meri felmutatni a második sárgát, mert az már piros lenne, és befolyásolná a meccset. Így csak pár percre küldené le a bűnöst, lehiggadni. És ide tartozik a gólbíró is, amit Platini úr nem támogat. Jerome Champagne: Igen, mert szerinte a technológia megöli a sport romantikáját. Ez egy vicc. Megértem az érvet, hogy nem kell bevezetni minden modern dolgot, és nem szabad megakadályozni azt sem, hogy a játék folyamatos maradjon. Ebben az esetben viszont az egyetlen ember, akinek pontosan kéne látnia a gólvonalat, az a bíró. A technológiát használni nem ördögtől való dolog, de csak álló labdánál kéne bevetni. Mikrofonon szólnának a bírónak, hogy mi a teendő a vitás kérdésben. Ez csak pár másodperc lenne, és utána sem a játékosok, sem az edzők nem reklamálhatnának. Nem lenne egyszerűbb? Szerintem inkább legyen egy bíró, akit a technika támogat, mint több segítő. Kassai Viktor és a magyar játékvezetők esete ezt jól bizonyítja a 2012-es Eb-n, amikor az ukrán-angol meccsen a kapu mellett álló játékvezető (Vad II István) pár méterről sem tudta pontosan megítélni a helyzetet. Mégsem hiszem, hogy hibázott volna, az emberi szem ugyanis nem képes ilyen gyorsan megítélni egy ilyen villámgyors helyzetet. Ilyenkor egy speciális kamera többet ér, ami kétszáz képet rögzít másodpercenként. Az Európa-bajnokságot most duzzasztják föl tizenhatról huszonnégy csapatosra. Ön szerint követni kell az európai trendet, és a világbajnoksággal is így kell tenni? Jerome Champagne: Ha ugyanazt a rendszert követnénk, amit az UEFA az Eb-nél, akkor a vb-t kilencvenhat csapattal kellene megrendezni. El sem merem képzelni, ez milyen lenne. Már ha csak negyvenre akarnánk felemelni a létszámot, az is egy héttel hosszabb vb-t jelentene. Ugyanakkor ez a huszonnégyre emelés Európában nem feltétlenül rossz ötlet. Tizenhatnál szinte biztos, hogy valamelyik nagycsapat (Anglia, Németország, Portugália, Franciaország stb.) nem jut ki, így viszont szinte garantált a részvételük. A létszámnövelés ugyanakkor hígítást is jelent. De Magyarország hígítás nélkül nem valószínű, hogy valaha is kijut még egyszer a vb-re. Nem lehetne szervezni egy tornát azoknak az országoknak, akik nem jutottak ki? Jerome Champagne: Érdekes ötlet, ígérem, elgondolkozom rajta. Vincze Szabolcs
