A Chelsea 22 millió angol fontért szerződtette a szenegáli Edouard Mendyt a francia élvonalbeli Rennes-ből, és sokat elárul a vele kapcsolatos elvárásokról, hogy a legutóbbi kapust, akit a Rennes-ből vásárolt meg a Chelsea, úgy hívják: Petr Cech.
A 197 centimétes magas kapussal szemben nagyon az elvárások – de nem olyan nagyok, mint az elődjével szemben. Kepa Arrizabalaga egyre zordabb hangulatot árasztó jelenléte a Chelsea-nél a jelek szerint a végéhez közeledik. Mendynek volt a legjobb védési hatékonysága a Ligue 1 kapusai között az előző idényben, Arrizabalagának pedig a legrosszabb a Premier League-ben azóta, mióta ilyen statisztika létezik. Minden azt sugallja: elérkezett a váltás ideje.
Rövid távon Arrizabalagának jól is jöhet, hogy egy kis időre kikerül a reflektorfényből. Rá is férne az olyan jelenetek után, mint amikor Sadio Manét megajándékozta a Liverpool második találatánál, a Premier League első fordulójában. Talán egy kis szünetre van most szüksége. A kispadon egy kicsit rendezhetné a gondolatait. De a legjobban minden bizonnyal akkor járna a Chelsea, ha kölcsönbe tudná adni valahová, mondjuk hazájában, Spanyolországban, talán kicsit tompítva azt a veszteséget, amit a kapus 71 millió fontos vételára jelent. Talán egy másik környezetben, nagyobb önbizalommal és egy másik edzővel dolgozhatna a technikai hibái kijavításán, és gyakorolhatná a távoli lövések hárítását, miután két év alatt 19 ilyen gólt kapott az angol bajnokságban.
De a szakítás egyik félnek sem lesz kellemes. Nem pusztán azért, mert Frank Lampard a jelek szerint elveszítette a bizalmát a baszk kapusban, és Mendyre tervez építeni, vagy azért, mert Roman Abramovics tulajdonos is elkötelezettje lett a teljes megújulásnak (ahogy ezt a nyári új szerzemények nagy száma és minősége is bizonyítja). És ebben az újjáépítésben úgy tűnik, Arrizabalagának már nem osztanak lapot.
A kérdés, hogy mit tud vele kezdeni a Chelsea. Csak a Barcelona, az Atlético Madrid, a Villarreal és a Sevilla költött jelentős összegeket Spanyolországban átigazolásokra ezen a nyáron, de a legtöbb csapatot sújtják a járvány előtt vállalt pénzügyi kötelezettségek. Még kölcsönadni sem könnyű a mai világban egy ennyit érő, és ennyit kereső játékost. A Chelsea könnyen csapdába eshet. A londoni klub abban reménykedhet, hogy Arrizabalaga hosszú, 2025-ig tartó szerződése valamilyen formában védelmet nyújt számára, lehetővé téve, hogy egyszer megtérüljön a befektetés. Pedig tanulhatott volna a Chelsea a múlt hibáiból. Andrij Sevcsenko és Fernando Torres idősebb korban szerződtek oda, és pénzért már nem nagyon lehetett továbbadni őket. A Stamford Bridge-en egyikük sem igazán emlékeztetett korábbi önmagára. Csak veszteséget termeltek.
Ez lehet Arrizabalaga sorsa is, és nem pusztán azért, mert Spanyolország három nagycsapatának évekre be van biztosítva a kapusposzt Thibaut Courtois, Marc-André ter Stegen és Jan Oblak révén, vagy hogy az utóbbi két év formája azt sugallja, hogy közel sem olyan jó kapus, akit ne lehetne pótolni. Ahelyett, hogy a Chelsea új Cechje vagy Courtois-ja lett volna, Sevcsenko és Torres nem kívánt utódja lehet.
Forrás: FourFourTwo.com
