Kapus: Pepe Reina
Annak ellenére nem került be a PFA álomcsapatába, hogy háromszor is elnyerte a Golden Glove-díjat, amely annak a kapusnak jár minden év végén, aki a legtöbb kapott gól nélküli meccset játszotta az idényben. 2005 és 2008 között 57-szer húzta le a redőnyt.
Jobbhátvéd: Michael Essien
Azért kényszerítjük a jobbhátvéd posztjára a ghánai középpályást, mert egyrészt ott van hely, másrészt José Mourinho is megtette ezt vele néhányszor. Többször jelölték Aranylabdaára is, de a PFA all-star-csapatába soha nem jutott neki hely.
Belső védő: Steve Bruce
A ’90-es évek első felének remek MU-ban Steve Bruce és Gary Pallister alkotta a kőkemény belső védőpárost. Pallistert ötször is beválasztották az Év csapatába, Bruce-t viszont egyszer sem. Durva igazságtalanság!
Belső védő: Ledley King
Amikor még volt porc a lábában, ő volt az egyik legjobb középhátvéd a PL-ben. Thierry Henry mondta róla, hogy úgy veszi el a csatároktól a labdát, hogy azok észre sem veszik ezt. Ezt bizonyítja, hogy 10 sárga lappal, piros lap nélkül hozta le pályafutása 350 meccsét!
Balhátvéd: Nigel Winterburn

Winterburn középen
Sokan úgy tartják, hogy a ’90-es évek nagy Arsenaljának két remek védőjét, Lee Dixont és Nigel Winterburnt nem lehet elválasztani egymástól. De, el lehet: ezt tették a PFA-szavazók is. Úgy tűnik, ennyit számít, hogy Dixon kapott támadóbb feladatokat is, és így gólokat szerezhetett, miközben Winterburn hátul tartotta a frontot. Azért 584 meccs az Arsenal-mezében senkinek nem jár ajándékba.
Középső középpályás: Xabi Alonso
Öt évet töltött el a Liverpoolban, mégsem részesült a megtiszteltetésben. Tény, hogy a Real Madrid kiemelkedőbb teljesítményt nyújtott, de azért a PL-ben sem volt észrevétlen, még ha Steven Gerrard el is lopta előle a rivaldafényt. Vigasztalja a BL-serleg.
Középső középpályás: Claude Makélélé
Ez egyszerűen érthetetlen. A Chelsea-hez Claudio Ranieri vitte a Real Madridból, José Mourinho idején pedig a PL leghasznosabb labdaszerzői közé tartozott. A francia sokat tudott a futballról, de a legnagyobb trükkje az volt, hogy sikeresen meggyőzte a PFA-szavazókat arról, hogy nem is létezik.
Támadó középpályás: Gianfranco Zola
Igen, akár hiszik, akár nem, ő sem került be soha az Év csapatába. Pedig nem vitás, hogy új lendületet adott az angol bajnokságnak, amikor 1996-ban a Chelsea-be szerződött a Parmából. Az ő főszereplésével nyert trófeát a Chelsea 25 év után. Érdekes, hogy Roberto Di Matteo, Marcel Desailly és Gus Poyet sem került be soha. Úgy tűnik, mindenki gyűlöli a Chelsea-t!…
Csatár: Marc Overmars
Csillogott az Arsenalban 1997 és 2000 között, különösen első angliai évében, amikor dupláztak az Ágyúsok. Pechjére általában a balszélsők között vették számításba, és ott mindig „megverte” Ryan Giggs.
Csatár: Robbie Fowler
Tavaly Dele Alli lett a negyedik labdarúgó – Wayne Rooney, Ryan Giggs és igen, Robbie Fowler után – , aki többször is elnyerte a legjobb fiatal játékosnak (21 éven aluli) járó díjat a PL-ben. Fájdalom, de Fowler a felnőttek között nem kapott ilyen megbecsülést. Pedig 163 PL-gólja közül csak 64-et szerzett 21 éves kora előtt.
Csatár: Jimmy Floyd Hasselbaink
250 Premier League-meccsen 103 gólt szerzett a Leeds és a Chelsea színeiben, a Middlesbrough-t pedig UEFA-kupa-döntőbe vezette. Úgy gondolod, helyes, hogy soha nem került be az Év csapatába? Ha igen, akkor inkább hagyd el az oldalt, köszi…!
Cserék: Mark Schwarzer, Ricardo Carvalho, Lucas Radebe, Luka Modric, Mesut Özil, Paolo Di Canio
Forrás: FourFourTwo.com