Interjú Marcus Alves Fordítás Kádár Pál
Hogyan segített a grundfoci abban, hogy az a játékos legyél, aki ma vagy?
Bizonyára sokat segített abban, hogy gyorsabban és okosabban játsszak. Emlékszem gyerekkoromban ébredés után rögtön focizni akartam, még akkor is, amikor tudtam, hogy iskolába kellene mennem. Amint hazaértem, felkaptam a labdámat, rohantam focizni a barátaimmal, és csak késő este mentem haza. Olyan fiatalon semmi más nem számított.
Az edzőid bátorítottak, hogy játssz az utcán?
Dehogy, épp ellenkezőleg! Ők azért aggódtak nehogy megsérüljek, vagy kihagyjak egy edzést. De ez persze nem tudott megállítani.
Melyik edződ volt a legnagyobb hatással rád a pályafutásod során?
Szerencsés vagyok, mert sok olyan edzővel dolgozhattam együtt, akik segítettek jobb játékossá válni, de a legszorosabb kapcsolat a korábban a Santosban, a Fluminensében és a brazil válogatottban is játszó Limával alakult ki. Tinédzser koromban ő volt az edzőm, és igazi kötelék alakult ki közöttünk.
Mire emlékszel abból a meccsből, amikor tizenhét évesen debütáltál a Santosban? Mire gondoltál, amikor kisétáltál, és a közönség a nevedet skandálta?
Igazából fogalmam sem volt, mit csináljak! Nem tudtam, hogy mosolyogjak, tapsoljak, integessek, vagy maradjak komoly. Fiatalként ezek bonyolultnak tűnnek, de végül lejátszottam első meccsemet a Pacaembuban, a többi pedig már történelem.
Nagyon technikás játékos vagy, mi segített leginkább elérni ezt?
Amikor fiatal voltam, a futsal nagy hatással volt rám. Sokat követel egy játékostól, segített fejleszteni a technikámat, a gondolkodásom sebességét, és azt, hogy szűk területen is tudjak cselezni. Úgy gondolom, a futsal alapvető dolog kell, hogy legyen egy játékos életében.
Miért van ez?
A futsalban az ember rá van kényszerítve arra, hogy gyorsabban játsszon – ha csak egy másodpercre is kihagysz, elveszíted a labdát. Sokkal dinamikusabb a játék, és ez jól jön a Barcelonában. Játék közben nincsen sok területünk, így gyorsan kell reagálnunk. Kétségtelen, hogy a futsal sokat segített a pályafutásom során. Az egyik legnagyobb szenvedély az életemben. Imádtam, de sajnos tizenhárom-tizennégy évesen abba kellett hagynom, hogy a nagypályás karrieremre koncentrálhassak.
Mik a legszebb emlékeid azokból az időkből?
Emlékszem, hogy mindössze hétéves voltam, amikor megnyertem az első egyéni díjamat, ami nagyon különleges érzés volt. Első meccsemet játszottam a santosi Portuguesában, és harmadik helyen végeztünk egy futsaltornán. Én pedig huszonhárom gólt lőttem.
Nehéz volt a futsal után nagypályára váltani?
Nem igazán. Tizenegy éves koromban kezdtem focizni, és tizennégy éves koromig egyszerre játszottam mindkettőt. Aztán eljött egy pont, amikor a kettő már nem ment egyszerre, és választanom kellett. Természetesen a nagypályát választottam. Vicces, mert még a mai napig emlékszem, ahogy édesapám a futsalmeccseimet nézve kommentálja, hogyan játszom. Mindig velem volt, és mindig követte a pályafutásomat.
Ki a példaképed a futballban?
Csakis Falcao, a brazil futsallegenda lehet. Ő az egyik olyan sportoló, aki inspirált. Nagyon közel állunk egymáshoz, olyasféle ember, aki besétál az életedbe, és onnantól mindig magad mellett akarod tudni. De amellett, hogy a barátom, remek játékos is, a legjobb a maga műfajában. Szeretett volna itt lenni (Neymar Jr. kispályás tornáján Praia Grandéban, Brazíliában – a szerk.), de sajnos nem tudott eljönni. Ha eljött volna, biztosan az én csapatomban játszik!
Milyen tanácsokat adnál egy grundfocistának, aki profi szeretne lenni?
Fiataloknak nehéz tanácsokat adni. Rengetegen nagyon tehetségesek, de különböző okoknál fogva nem tudják elérni céljaikat. Szomorú, amikor ez történik, de saját tapasztalatomból tudom, hogy ha ugyanazok az álmaid, mint nekem, akkor van, amit meg kell tenned. Mindig a céljaidra kell koncentrálnod, nem szabad, hogy bármi is eltérítsen. Az is fontos, hogy végig kapcsolatban maradj a családoddal. A barátaiddal is tartanod kell a kapcsolatot, ez is fontos. A pályán pedig adj ki magadból mindent, és eddz keményen. Ha ezeket betartod, máris adtál magadnak egy esélyt.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2016. októberi számának Fociakadémia szekciójában.)
