David Luiz elárulja, hogyan készül fel egy meccsre

Interjú Felipe Rocha

Eléggé nyugodt figura benyomását kelted. Hogyan csinálod, különösen a nagy meccseken?
Egyáltalán nem vagyok nyugodt! De azért kösz szépen! Azon a szinten, ahol én futballozom, nincsen nyugalom, a Chelsea játékosaként a legmagasabb szintű meccseken lépek pályára egész évben, és épp akkora figyelmet szentelek ennek, amekkora a felelősségem is. Egy nappal a mérkőzés előtt már benne élek, tervezgetek, az ellenfelek képességeire fókuszálok. Ez a gondolati munka egészen a mérkőzés lefújásáig tart, és a következő meccs előtt újraindul.

Sokan túlzottan is idegesek egy-egy találkozó előtt. Veled is előfordul ilyen?
A legfontosabb, hogy mindent felejts el, ami körbevesz, és csak a vezetőedző tanácsaira figyelj. Ha ez megvan, már nincs más feladatotok, mint hogy kimenjetek a pályára és megmutassátok, mit tudtok. Az, hogy lesznek kemény pillantok is a kilencven perc alatt, része a játéknak. A lényeg, hogy koncentrálj. Ha nyugodt tudsz maradni, nem hozol rossz döntéseket sem.

Gary Neville egyszer azt nyilatkozta egy Liverpool elleni 2011-es vereségetek alkalmával, úgy játszottál, mint egy PlayStation-figura, akit egy tízéves gyerek irányít. Rosszulesett?
Jobban kedvelem a konstruktív kritikát. Arra jobban is reagálok, mert tanulni lehet belőle, majd fejlődni a jövőre nézve. Az ilyen vélemény abban is segít, hogy tanulj a hibáidból. Nagyra értékelem az olyan kritikát, ami kedves és segítőkész emberektől, például barátoktól, családtagoktól érkezik. Az ilyenből erőt merítek, és jobb leszek tőle.

Középhátvéd vagy, akinél sokat van a labda. Mitől ilyen magabiztos a labdabirtoklásod?
Ez még a brazil Vitóriában töltött ifiéveimnek köszönhető. Védekező középpályás voltam a csapatban, ott alakult ki, hogyha csak lehet, megszerzem a labdát, és támadást indítok. Sokat gyakoroltam, hogyan kell lekezelni a labdát, megtartani, majd továbbadni, akár közelre, akár távolra. Ezek a képességek amúgy poszttól és felállástól függetlenül nagyon fontosak. Használtam is őket mindegyik csapatomban, és igyekeztem minden egyes mérkőzésen kamatoztatni a tudásomat. Igyekszem állandóan fejleszteni magam, és korrigálni a hibáimat az edzéseken. Semmit sem adnak ingyen.

„Egy nappal a mérkőzés előtt már benne élek. Ez a gondolati munka egészen a meccs lefújásáig tart”

Szerinted változott a védők szerepe az utóbbi időben?
Igen, egyértelműen, méghozzá azért, mert a futball is nagyon sokat változott. De a legvégén, hogy mit kell tenned, úgyis az edző döntésein múlik. A középhátvéd feladatát nagyban befolyásolja a csapat felállása és stratégiája, úgyhogy ez minden klubnál más lehet. Van, ahol a védőnek nagyobb a szabadsága, hogy előre húzódjon, máshol végig hátul kell maradnia. A múltban például rendkívül ritkán láttunk a védőktől kacskaringós szabadrúgást, mert inkább erőből kellett lőniük. Ma pedig azt látjuk, hogy ugyanaz a technikájuk, mint a csatároknak vagy a középpályásoknak.

Mit kedvelsz jobban: a védekező vagy a középső középpályás pozícióját?
Azt szeretem a legjobban, amit az edzőnk kér tőlem. Jelen pillanatban söprögető vagyok a Chelsea-ben, habár a középhátvédek előtt kezdtem, amikor először voltam a klub játékosa. Minden az edző döntéseitől függ, amire hatással lehet az ellenfél ereje vagy gyengesége. Számomra nem nehéz az új szerep elsajátítása. A profi labdarúgók készen kell, hogy álljanak a harcra a csapattársakért, mindegy, hogy épp hol helyezkednek el a pályán.

Mennyire volt nagy kihívás, hogy alkalmazkodj az európai labdarúgáshoz, amikor a Benfica játékosa lettél?
Hiszem, hogy egy ország kultúrája nagy hatással van a labdarúgására is. Azokat az értékeket, amelyeket a pályán kívül vallasz, a gyepre is magaddal viszed. Az európai játékosok sokkal fegyelmezettebbek a dél-amerikaiaknál. Az utóbbiak viszont lényegesen könnyebben improvizálnak. Igaz, ez már változóban van, annyira sok dél-amerikai futballozik Európában. Mindez pedig azt jelenti, hogy mindkét kultúra hat a másikra. Azért lesz, ami nem tűnik el teljesen, és brazilként azt mondhatom, nagy előny, ha képes vagy a legfontosabb pillanatokban rögtönözni.

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2017. októberi lapszámában.)