Meccset befolyásoló sérülések
Tíz ország kilenc szezonjának 6100 meccsén történt 2738 sérülését vizsgálva svéd kutatók érdekes következtetésekre jutottak. Két vagy több súlyos sérülés legtöbbször kupameccseken történik, és az ilyen csonttörő meccsek jó eséllyel döntetlenre végződnek.
Az ellenállás nem hasztalan
Az ellenálláson alapuló lábizomerősítő-gyakorlatok hozzásegítik a játékosokat a gyorsabb irányváltáshoz. Német kutatók szerint a hosszú távon – két évig – végzett ilyen feladatok akár tíz százalékkal is javíthatják a fordulékonyságot.
„Nem, én vagyok a legjobb bíró”
A játékvezetők azt gondolják, ők maguk sokkal jobbak, mint kollégáik, állítja egy brit tanulmány, melyben 11 PL-bírót és 183 megyei játékvezetőt vetettek pszichológiai tesztek alá. Az eredmény szerint egyszerűen képtelenek elképzelni, hogy kollégáik közül bárki is jobb lenne náluk. Ez azért sok mindent megmagyaráz…
A hideg fürdő a le-le-legjobb
Ausztrál kutatók szerint a legjobb regenerálódási módszer, ha edzés után nagyon hideg fürdőt veszünk: 24 játékost vizsgáltak, egy részük hideg fürdőt vett edzések után, a másik csoport testhőmérsékletűt, a harmadik pedig szárazon maradt. Az eredmény? A hidegben tényleg gyorsabban regenerálódik a fáradt izomzat.
Mutasd az ujjad…
…megmondom, hány lapot fogsz kapni. Olasz tudósok rájöttek, hogy bizonyos kapcsolat van az ujjak hossza, és az agresszivitás között. Állítólag az a játékos, akinek a mutatóujja rövidebb, mint a gyűrűsujja, sokkal nagyobb eséllyel kap sárga lapot. Az ok a magasabb tesztoszteronszint.
Az öregek sérülnek
A profi futballba épphogy bekapcsolódók – volt amatőrök – sokkal ritkábban sérülnek meg, mint a már régóta ott játszó öregek. A svéd kutatás 1401 játékost vizsgált 26 klubban, és kiderült, a 29-30 éves korosztály a legsérülékenyebb.
Ne maradj veszteg!
Egy 16 játékoson végzett teszt szerint a dinamikus nyújtások sokkal hatékonyabbak, mint a statikusak. Tizenöt percnyi dinamikus nyújtásnak semmilyen káros hatása nem volt a sebességre nézve, még 24 órával később sem. A statikus nyújtást végzőknek ellenben csökkent a sebességük.
Fejétől bűzlik…
Gondoljunk most egy pillanatra arra a száz szerencsétlen perui srácra, akiknek egy kísérlet miatt négy hónapon keresztül mindenféle halból készült táplálékkiegészítőkkel kellett tömniük magukat. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon a halakban található zsírok és olajak milyen hatással vannak a szervezetre. Szerencsére semmilyennel.
Fúj!
Mozgás, mozgás!
Thomas Bull Andersen feltalálta a spanyolviaszt! Hosszas kutatással és kísérletezgetéssel kiderítette azt, amit már mindenki tud, aki tíz percnél tovább focizott életében: a felénk guruló labdát erősebben lehet megrúgni, mint az állított labdát. Köszönjük, Thomas.
A nyugdíjas évekért…
…is érdemes focizni. Azok a gyerekek ugyanis, akik a labdát kergetik a téren, erősebb csontozatot építenek fel, amely öregkorukra is megmarad. Egy svéd kutatás 709 exsportolót – köztük 350 exfutballistát – vizsgált meg, és kiderült, hogy akik gyerekként fociztak, azok harminc százalékkal kisebb eséllyel törik csontjukat 50 éves koruk után.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. júliusi számának Fociakadémia szekciójában.)
