A Netflix filmje Peléről

Szöveg Bodnár Zalán

Minden idők legnagyobb labdarúgóinak egyike, Pelé tavaly 80 éves lett, és ennek apropóján korunk megkerülhetetlen internetes tartalomszolgáltatója, a főleg hosszú filmsorozatokra specializálódó Netflix is úgy gondolta, illik megtisztelni egy saját készítésű dokumentumfilmmel a futballtörténelem egyetlen háromszoros világbajnokát. Noha hatásában aligha hasonlítható a Netflix leghíresebb sportfilmjéhez, a kosárlabdacsillag Michael Jordan és a Chicago Bulls tündöklését bemutató szériához, azért a Pelé is a várakozásoknak megfelelően magas színvonalú, végtelenül profi alkotás, rendkívül gazdag filmes képanyaggal, és bővelkedik erős jelenetekben is. Megható látni, hogy a főszereplő járókerettel érkezik meg a forgatásra, vagy azt, hogy ugyanúgy elsírja magát örömében a stockholmi vb-döntő felelevenítéskor, mint annak idején, amikor 17 éves suhancként főszereplője volt az első brazil vb-győzelemnek, és az is nagy filmes ötlet, hogy a 80 esztendős Pelé azon a cipőpucoló-állványon dobol, amellyel gyerekként dolgozott a riói utcákon, hogy keresetével segítse nehéz anyagi helyzetben lévő családját.

Remek dramaturgiai megoldás, hogy az 1970-es mexikói világbajnokság foglalja keretbe a történetet: onnan indulunk, Pelé kételyeivel, hogy vajon az angliai kudarc után négy évvel képes lesz-e visszajutni a csúcsra, és a totális megdicsőüléssel végződik a történetvezetés, amikor Brazília első háromszoros győztesként végleg elhódítja a Rimet-kupát. Összességében tehát kalapot kell emelnünk mind a film ötlete, mind színvonalas megvalósítása előtt. Ugyan akkor, mivel a film 2020-ban készült, meglepődtünk volna, ha a Netflix nem használja ezt is politikai propaganda célokra. Ahogy a 2016-ban bemutatott, Pelé – Legenda születik című mozifilm ott bicsaklott meg, hogy olcsó felemelkedéstörténetet faragott a Pelé-sztoriból, a Netflix-alkotás nagy hibája pedig az, hogy aránytalanul nagy helyet kap benne a politika. A filmből is kiderül, hogy az 1970-es vb-re készülő brazil csapat akkori szövetségi kapitánya, Joao Saldanha – senki sem tudja, milyen indíttatásból – azt mondta Peléről, hogy vak, súlyos gondok vannak a szemével, ezért nem garantált a kerettagsága. A film viszont azzal „vádolja” meg Pelét, hogy néma volt. Hogy néma maradt akkor, amikor – szerintük – fel kellett volna emelnie a szavát, latba kellett volna vetnie a befolyását, miután Brazíliában egy katonai puccs révén hatalomra jutott Emílio Garrastazu Médici, a jobboldali diktátor. Amikor a politikáról kérdezték, mindig azt felelte, ő arról semmit sem tud, ő csak a futballal szeretne foglalkozni. A filmben megszólaló összes szereplő csak dicséri Pelét, ebben a témában viszont az alkotók előszeretettel citálják azokat, akik hallgatása miatt elmarasztalják a Fekete Gyöngyszemet, egyikük szolgalelkűséggel is vádolja. Pelé „bűne” az, hangzik a verdikt, hogy nem politizált, vagyis a hallgatásával voltaképpen politizált, és nehezen érthető, miért kell ezen rugózni aránytalanul hosszan, mintegy a film egynegyed részében. Úgy véljük, aligha kapott volna ekkora teret a téma, ha történetesen baloldali diktátora lett volna azokban az években Brazíliának, de ha már politizáltak, talán azt is elmesélhették volna, hogy Médici az Egyesült Államok hathatós támogatásával vitte véghez a puccsát…

Továbbá méltó lett volna egy ilyen kaliberű Pelé-filmhez, hogy a Netflix szakfordítót alkalmazzon a magyar felirathoz, mert minden létező hibát elkövetett a sportnyelvet vélhetően csak távolról ismerő fordító, így játéknak fordítja a meccset, csapatkapitánynak a szövetségi kapitányt, selejtezőnek a vb-csoportkört, büntetőnek a szabadrúgást, és így tovább. Kár érte.

Pelé
A Netflix saját készítésű dokumentumfilmje, 108 perc, 2020
Rendezte: David Tryhorn és Ben Nicholas
A legfontosabb megszólalók: Pelé, Mario Zagallo, Jairzinho, Amarildo, Pepe, Roberto Rivellino, Edu, Brito, Coutinho
Osztályzat: ****

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. májusi számában.)