Szöveg Bodnár Zalán
Dánia–Magyarország, vb-selejtező, 1969. június 15.
A két fél: Paolo Di Canio (West Ham United) és Albert Flórián (Magyarország)
ELŐZMÉNYEK
KNUD ENGEDAL: Az 1970-es vb-t megelőző selejtezősorozatban Dánia két vereséggel állt a csoportunkban, a Sós Károly szövetségi kapitány által irányított magyar válogatott pedig egy Csehszlovákia elleni 2:0-s és egy Írország elleni 2:1-es győzelem után utazott Koppenhágába.
ALBERT FLÓRIÁN: Öt nappal a mérkőzés előtt jelent meg a Népsportban Borbély Pál híres cikke, amelyben élesen bírálta az 1967-es aranylabdás Albert hozzáállását, állítólagos elkényelmesedését, „császári” testtartását, csípőre tett kezét, kivételezettnek vélt helyzetét a magyar futballban.
VÉSZJÓSLÓ JELEK
KNUD ENGEDAL: A dánoknak jóval fontosabb meccs gyors gólváltással indult: Ole Sörensen már a 4. percben értékesített egy ajtó-ablak helyzetet, két perccel később viszont Bene Ferenc lepte meg jó messziről, az oldalvonal mellől Knud Engedal kapust a rövid saroknál. Aztán jött a 32. perc…
ALBERT FLÓRIÁN: Albert utólag azt mesélte, érezte, hogy baj lesz. „Elolvastam a cikket, olyan idegállapotba kerültem, hogy el sem akartam utazni! Mintha megsejtettem volna a következményeket! Kértem Sóst és dr. Csanádi Árpádot (OTSH-elnökhelyettes – a szerk.): ne vigyenek el Dániába.”
AZ ÜTKÖZET
KNUD ENGEDAL: A 32. percben Farkas János beadására Albert nagy lendülettel rajtolt, aztán beleszaladt a kapujából kifutó Engedalba, és a földön maradt. Le kellett cserélni, és a diagnózis megerősítette, hogy nagy a baj: szalagszakadás! Akkoriban ez gyakran egy pályafutás végét jelentette.
ALBERT FLÓRIÁN: „Engedallal ketten mentünk a labdáért, és én voltam előnyben – idézte fel Albert. – Ahogy húztam volna el mellette a labdát, a kapus úgy vetődött a lábamra, hogy a térdem megcsavarodott. A cikk miatt túlzott bizonyítási vágy volt bennem, mindenáron gólt akartam lőni.”
A KÖVETKEZMÉNYEK
KNUD ENGEDAL: Akkoriban még nem volt sárga lap, azt csak az 1970-es vb-n vezették be, kiállítást pedig nem ért a kapus megmozdulása, így Engedal megúszta következmények nélkül. És az Albert kiesése miatt is kissé hitét vesztett magyar csapat ellen nyertek is 3:2-re a dánok.
ALBERT FLÓRIÁN: Albert a legjobb korban volt 28 évesen, a sérülés idején, és noha 1970 áprilisában visszatérhetett a pályára, soha többé nem volt a régi, gyakran sérült meg újra. Még fájóbb lehetett, hogy – Végh Antal könyve miatt is – még évekig uralta a közvéleményt a „kényelmes Albert” képe.
A GYŐZTES
Győztes nincs, a legnagyobb vesztes pedig a magyar futball, hiszen Albert így nem lehetett ott 1970-ben Marseille-ben, a csehszlovákok elleni vb-pótselejtezőn, ahol nélküle történelmi vereséget (1:4) szenvedve a magyar csapat lemaradt a vb-ről. Borbély Pál 2012-ben az FFT-nek így nyilatkozott az esetről: „Nevetséges rám fogni a sérülését. Régen baj, ha egy válogatott játékos csak egy újságcikk hatására megy bele egy olyan szituációba, ahol megsérülhet. A meccs után a csapatból mindenki moziba ment, egyedül én maradtam vele, én vittem ki ölben pisilni, akkor mondta nekem, hogy a cikknek semmi köze nem volt a sérüléshez. Ezt csak utána adták a szájába.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. novemberi számában.)
