Szöveg L. Pap István Fotó Getty Images
1 Fekete Pók a jégen
Az aranylabdás Lev Jasin a nem éppen mediterrán klímájú Szovjetunióban nem csupán a labdarúgókapuban parádézott, hanem a hosszú, hideg teleken (hol volt még akkor műfű és fűthető játéktér? – örültek, ha kenyér jutott a boltokba) jégkorongkapusként sem volt akármilyen. Varázslatos pályafutása elején a Fekete Pók párhuzamosan védte a Dinamo Moszkva futball- és hokikapuját, mi több, 1953-ban első jelentősebb címét, egy Szovjet Kupát is jégkorongozóként nyerte meg.
2 Delfin a gyepen
Magyarország az idők végezetéig áhítattal ejti ki az úszó Hajós (Guttmann) Alfréd nevét, hiszen – ki ne tudná? – ő hazánk első (egyben második) olimpiai bajnoka. Ám a polihisztorokban bővelkedő előző századfordulón Hajós sem kerülhette el a sorsát, így aztán természetesen a BTC színeiben labdarúgóként is megvillantotta tudását. Kétszer is bajnok lett, sőt 1902 őszén Bécsben Ausztria ellen a válogatott mezét is felhúzhatta. Emellett a Magyar Delfin tíz évig játékvezetőként is fújta a sípot, majd 1906-ban két meccsen szövetségi kapitányként is működött.
Hajós Alfréd (öregen, jobbra) a parton sem jött zavarba, megfertőzte a futball is
3 Amerikai és futballista
Az Egyesült Államok kapuját két világbajnokságon (1990 és 1994) is védő Tony Meola élete a labdarúgópályán kívül sem volt eseménytelen. 1995-ben például színészként tűnt fel a Tony és Tina esküvője című Off-Broadway darabban, ő volt a Mushmouth nevű New Jersey-i együttes dobosa, és mindenekelőtt 1994 nyarán a New York Jets NFLes amerikaifutball-csapatát erősítette placekickerként. Nem véletlenül: a kirúgásoknál erre a posztra edződött.
4 Az erő vele volt
Azzal még nem írta volna be a nevét a futball történelemkönyveibe Curtis Woodhouse, hogy összesen 152 meccset játszott a Sheffield United és a Birmingham City csapataiban (és további 200-at alacsonyabb szinten), no meg hogy négyszer fellépett az angol U21-es válogatottban. Aztán 2001 februárjában szétvert egy indiai éttermet, és letartóztatása után közmunkára és pénzbüntetésre ítélték. Viszont az erő vele volt, mert ökölvívóként folytatta, és 2011-ben csak megosztott pontozással maradt alul Frankie Gavinnel szemben a WBO váltósúlyú interkontinentális bajnoki övéért vívott csatában. Huszonöt meccséből 19-et megnyert, aztán visszatért a futballpályára.
5 Egy ír ne csak futballozzon!
Tíz éven át volt a Manchester United kérlelhetetlen védője az ír Kevin Moran, 71-szer a válogatottban is pályára léphetett, így az 1988-as Eb-n és az 1990-es vb-n is. De ha már ír, legyen teljesen az: a Caoimhín Bearnhard Ó Móráin néven anyakönyvezett nehézfiú tinédzserkora végén két évre sportágat váltott, és hazája szent őrületében, a gaelic futballban játszott half-backet. Sőt, 1976-ban és 1977-ben össz-ír bajnoki címhez segítette dublini klubját, ráadásul az első idényben az All-star csapatnak is tagja volt. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, az MU-ban folytatta.
6 Az atléta, akit lefutottak
Egy Eb- és két vb-döntőben tartotta rendben a Nationalelf bal oldalát, lett a Hellas Veronával olasz bajnok és kupagyőztes, pedig csak tinédzserkora végén fordult figyelme a futball felé. Hans-Peter Briegel ugyanis klasszis atlétának indult, távolugrásban és hármasugrásban német juniorbajnok is volt (az előbbiben már 16 évesen 750 centiméterre volt képes!), és tízpróbában is nagy jövőt jósoltak neki, mégis az SV Rodenbach labdarúgóit választotta. De mire vihette volna atlétikában az a Burruchaga, aki az 1986-os argentin–nyugatnémet vb-döntő végén Maradona passzából lefutotta őt, és győztes gólt lőtt?
7 Az igazi szellemi csúcstermék
Simen Agdestein kilenc idényen keresztül erősítette a Lyn Oslót, és 1988-tól nyolc alkalommal a norvég válogatottban is pályára lépett. Ehhez képest már 18 éves korában sakknagymester lett, hét sakkolimpián is képviselte Norvégiát (1982-ben, 15 évesen ő volt a legjobb negyedik táblás!), 1993-ban 2630 Élő-ponttal állt a világranglistán, és még ma, 46 évesen is 2600 feletti pontszámot tud felmutatni. Ha az FFT a futball szellemi csúcsterméke, mit mondjunk Agdesteinre?
A futball norvég nagymestere
8 Két aréna hőse
A Los Angeles Galaxy vezetőedzője, Bruce Arena (aki 1998-tól nyolc éven át az Egyesült Államok szövetségi kapitányaként dolgozott, egyebek mellett két világbajnokságon is) ifjúkorában sokáig hezitált, hogy mely sportágat is válassza. Eleinte sokkal sikeresebb volt lacrosse-ban, ahol a ’70-es évek elején amerikai válogatottságig vitte, és ha az egyetemi futballcsapatban nem sérül meg egyszerre az összes kapus, aligha választja a világ kedvenc sportágát.
9 Gólkirályból hokilegenda
Az 1952-es olimpián a nyolcaddöntőben búcsúzó szovjetek nyolc góljából ötöt szerzett Vszevolod Bobrov, aki háromszoros bajnok és kétszeres gólkirály volt a CSZKA Moszkva csatáraként, mégis úgy döntött: sportágat vált. Jól tette, jégkorongban (immár téli) olimpiai és kétszeres világbajnok lett, majd szövetségi kapitányként is hasonló címekig vitte. Már az 1997-es alapításkor beválasztották a Jégkorong Hírességek Csarnokába, ma pedig az orosz KHL egyik divíziója viseli a nevét.
Bobrov: két sportág királya
10 Országutak csillaga
A norvég Knut Anders Fostervold a Molde színeiben bajnoki ezüstökig és Norvég Kupa-győzelemig vitte (bár leginkább a futballtörténelem egyik legszánalmasabb színészkedéséről híresült el, megtekinthető a YouTube-on), majd miután 2003-ban, 32 évesen egy valódi sérülés miatt vissza kellett vonulnia, áttért az országúti kerékpározásra. Hazája Tour de France-szakaszgyőztes ikonjaival, Thor Hushovddal és Kurt Asle Arvesennel vívott ádáz csatákat, és az időfutamban két világbajnokságon is képviselte Norvégiát.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. decemberi számában.)
