Szöveg Jon Spurling Fordítás Kovács Gergely
1. Világháború a Darlingtonnál
„Az emberek egészen addig jó fejek, amíg el nem kezded rugdosni az ajtajukat hajnali két óra húszkor” – panaszkodott a Darlington korábbi tulajdonosa, George Reynolds, miután ebben az időpontban meglátogatta Dave MacLeant, a csapat fanzinjának 16 éves szerkesztőjét. MacLean Hitler feleségéhez, Eva Braunhoz hasonlította Reynolds hitvesét, az elnök pedig nem egyszerűen csak beperelte rágalmazásért, de megfejelte a vitát azzal, hogy MacLean Göbbelsre emlékezteti. Gyerekek, a háborúnak 70 éve vége, nem léphetnénk tovább?
2. Cruyff bosszúja
A sérülésektől szenvedő, és az Ajaxszal már mindent elérő Johan Cruyff odapörkölt klubjának, amikor 1983-ban az ősi rivális Feyenoordba igazolt. És bár abban az idényben megsemmisítő, 8–2-es vereséget szenvedett új klubja a régi ellen, a rotterdami csapat – nagyban a 36 éves, bombaformában lévő Cruyffnak köszönhetően – bajnok lett 1984-ben. Hősünk azonnal visszavonult, metaforikusan így nyújtva ki középső ujját az amszterdami klub irányába.
3. „Tettem valami rosszat veled? Ja, emlékszem…”
A Tranmere akkor 17 éves csatára, Ralph „Dixie” Dean rettenetes heresérülést szedett össze egy Altrincham elleni mérkőzésen. „Ne dörzsöld, inkább számold meg!” – könyörgött Dean, amikor az egyik csapattársa segíteni próbált. És tényleg csak egy maradt. Húsz évvel később, amikor besétált egy liverpooli bárba, felismerte az „elkövetőt”, aki meghívta egy sörre. „Akkorát mostam be neki, hogy kórházba vitték” – idézte fel a kedves kis történetet Dean.
4. Szerelem, pénz, piszkos kis trükkök
Van, hogy egy rossz befektetést simán elkönyvel az ember, este bezárkózik, jól leissza magát, majd az élet megy tovább. Nem így történt José Laparrával, a Deportivo Castellón egykori elnökével, akit azzal vádoltak meg, hogy betört jósnőjéhez, és megpróbálta viszszaszerezni azt a mintegy 55 millió forintnyi (nem vicc!) összeget, amit egy titkárnője iránti szerelmi jóslásra költött. Lucía Martín számított az akcióra, ezért kihívta a rendőrséget, akik letartóztatták a hiszékeny Casanovát.
5. Bestie odakarmolt
A Manchester Unitedban játszott egyik „barátságos” mérkőzésen az ellenfél egyik játékosa, „akinek a seggén még ott volt a tojáshéj”, többször is megrúgta George Bestet. Bestie az utolsó percig kivárt, majd kegyetlenül visszarúgott. A sajtóban meg is jelent a jó tanács: „A kiscica inkább ne akarjon nagy macskákkal dugni”. Jogos.
6. Az áruló megfizet
Arsenalos játékosai nem véletlenül nevezték George Grahamet Kadhafinak. Csapata 1991-es, Benfica elleni BEK-meccse előtt a brutálisan szigorú skót megkérte Paul Davis középpályást, hogy az emberfogó óvatos szerepét töltse be a meccsen. Az Arsenal hátrányba került, Davis pedig előretört, megszegve az utasítást, hogy mentse a mérkőzést. Mi lett a jutalma? Tizennyolc hónap a kispadon. „Ha nem figyelsz George-ra, vállalnod kell a következményeket” – ismerte el, amikor visszakerült.
7. Ruud sötét bosszúja
Mi van akkor, ha egy hét alatt keresel annyit, mint ellenfeled teljes pályafutása során? És ráadásul 4–0-ra vezet a csapatod? Ruud van Nistelrooy még így is fontosnak érezte, hogy gúnyosan belevigyorogjon Antoni Lima arcába gólja után, mert hat perccel korábban szegény ördög kifogta egy büntetőjét, és utána merészelt nevetni is. „Megérdemelte!” – pufogott az agyament holland. Ruud, ez csak Andorra!
8. Halál, hazugság, Stasi
Lutz Eigendorf, a Dynamo Berlin játékosa nagyon felbőszítette a Stasi-vezér és Dynamo-patrónus Erich Mielkét, azzal, hogy a ’70-es évek végén nyugatra szökött, és a Kaiserslautern játékosa lett. Amikor néhány év múltán 1983-as halálos autóbalesetét követően aktáját megnyitották, kiderült, Stasi-ügynökök térítették le az útról autóját, és jól megtöltötték alkohollal, hogy a baleset hihetőbb legyen.
9. Ismerlek, haver!
„El sem hiszem, mennyi ideig képesek az emberek haragot tartani” – hüledezett George Reilly, aki egykor a Watford gólvágója volt. Mindezt azért, mert egy kőműves 2003-ban „Plymouth!” felkiáltással rárontott, és kiharapott egy darabot a füléből. A bíróságon azzal indokolta tettét, hogy 19 évvel azelőtt Rielly góljával kapott ki imádott csapata, az Argyle az FA-kupa elődöntőjében. Még hogy az idő begyógyítja!
10. Az ünneprontó Wilson
Vigyázz, mit kívánsz! Az 1974-es vb-n leszereplő ausztrál válogatott kapitánya, Peter Wilson évekig őrizgette vb-mezét, majd elküldte a legmegszállottabb, őt gyűlölő szurkolójának. Amikor az felbontotta a csomagot, azt kellett látnia, hogy a címert levágta a feladó, ezzel értéktelenné téve a ruhadarabot. A dühös címzett ezt nyilatkozta: „Legalább tudom, hogy elolvasta a leveleimet”. Bár nem tudhatta, mit csinált velük.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. szeptemberi lapszámában.)