1 Dzsong a vb-n itatta az egereket
Elnézést a cinizmusért, de mindjárt gyanús, ha egy észak-koreainak könnybe lábad a szeme. Kim Dzsong Il halála után a zsebkendők ezrei nem tűntek őszintének, de Dzsong Te Sze alakítása a 2010-es vb-n – már ha megjátszotta – Oscar-esélyes. A sztárcsatár végignyüszítette a himnuszt a brazilok és a portugálok elleni meccs előtt. Büszkeségből vagy a családtagokra szegezett puskacső miatt? Bármelyik legyen is, világbajnok nyávogás volt.
2 Gallasból Gwyneth
Volt idő, amikor fogadni is lehetett arra, hogy a legpuhányabb focista, William Gallas beveti-e a meccseken Gwyneth Oscar-díjas kitöréseihez mérhető akcióit. A nagydarab francia összeomlott, amikor a Chelsea kikapott a BL-ben a Liverpooltól, de – mindenki meglepetésére – majdnem eltörött a mécses akkor is, amikor 2008-ban az Arsenalnál Gael Clichy csinált egy büntetőt a Birmingham elleni rutinmérkőzésen. Ez már tényleg több a soknál.
3 Júlio lassított felvétele Rómából
Ha nevetni akarsz, keress rá a YouTube-on a Roma kapusára, írd be, hogy „Júlio Sergio sír”. Mi együttérzünk azzal, akinek óriási fájdalmai vannak egy ínszalagszakadás miatt, de arckifejezéséről tényleg egy nézhetetlen film befejezésének lassított felvétele jut eszünkbe, amelyben a Vietnamot megjárt harcosnak arra kell hazatérnie, hogy családját éppen szétlapítja egy elszabadult úthenger.
4 A zokogó miniszterelnök
2002-ben valami furcsa dolog történt Japánban és Dél-Koreában. Noha a legvisszafogottabb népként ismerjük őket, a vb-rendezés lehetőségétől átszellemült Japánban érzelmi forradalomnak lehettünk tanúi, melynek legékesebb bizonyítéka Koizumi Junicsiro miniszterelnök volt. Miután legyőzték Tunéziát, és csoportelsők lettek, így nyilatkozott a japán tévének: „Ez csodálatos. Annyira megindító, hogy könnyek szöknek a szemembe. Milyen furcsa, azt hiszem, ez az igazi öröm.”
5 Könnyek folyója
Tavaly 110 év után először esett ki a River Plate, és az Estadio Monumental könnyekre fakadt. Szurkolók százai zokogtak a lelátókon, miközben több játékos – legfőképp Juan Pablo Carrizo, az óriás góllövő – vigasztalanul, sírva rótta a pályát. A gyász hamarosan haragba csapott át, és egy össznépi orrfújás után a szurkolók törni-zúzni kezdtek, rendőröket támadtak meg, autókat gyújtottak fel, és kirakatokat törtek be.
6 Ron-gyosra sírt zsebkendők
Szegény C. Ronaldo tizenhat éve folyamatosan sír. „Nem volt könnyű tizenegy évesen Lisszabonba menni – ismerte be – Mindennap sírtam.” De ma is felszabadul, ha bőghet egy jót, „néha örömömben, néha pedig bánatomban, ha veszítünk.” Emlékezetes sírásai közé tartozik, amikor a 2004-es Eb-n kikaptak Görögországtól, és a 2005-ös FA-kupa döntőjében az Arsenaltól. Örömkönnyeket láthattunk, amikor a United 2008-ban megnyerte a Bajnokok Ligáját (miközben John Terry a másik térfélen bömbölt).
7 Pelé kamasz könnyei
Pelé papája állítólag hisztizni kezdett 1950-ben, amikor azok a fránya uruguayiak elorozták a vb-címet a házigazda braziloktól. Nem meglepő, hogy nyolc év múlva, amikor Svédországban épp a 17 éves géniusz jóvoltából köszörülték ki a csorbát, a csodagyerek is elpityeregte magát. Akkor is elérzékenyült, amikor Brazília elnyerte a 2014-es vb rendezésének jogát.
8 Üllői úti elgyengülés
2005 áprilisa, Ferencváros-Kaposvár 1–1. A Fradi a 92. percben egyenlített, a lefújás után a zöld-fehérek vezetőedzője, László Csaba berohant a pályára, és kiabált egy kicsit Sápi Csaba játékvezetővel. Miután a B-közép a nevét kezdte skandálni, a fűre térdepelve sírni kezdett, majd a szurkolók elé sétált, és kiöntötte a lelkét a ferencvárosi híveknek, állítólag ennyire meghatódott. Képzeljük el ugyanezt Détárti Dömétől…
9 Henry meghatódott a szobra láttán
Az Arsenalban Thierry Henry gyakran akkor is uralkodott az érzelmein, amikor zseniális gólokat szerzett. De az már neki is sok volt, amikor leleplezték önnön szobrát az Emirates-stadionban. Úgy összezavarodott, mint egy hatéves gyerek, aki megtudja, hogy nincs is Mikulás. „A média szétszedett, mert nem mutatok érzelmeket. Akkor tessék, itt vannak az érzelmeim imádott klubom iránt.”
10 A törpe rinyálása
Legrosszabb, ha a könyörgés sírással párosul. De Romário 2002-ben boldogan nyúlt az érzelmi zsarolás eszközéhez, amikor nyilvánosan kuncsorgott egy helyért a brazil válogatottban. „Férfiként, apaként és férjként is követtem el hibákat – siránkozott kétségbeesetten a vb-részvételért. – De a csapatot semmi kár nem érte ebből.” Hiába a könnyek, Felipe Scolari nem vitte magával Japánba és Dél-Koreába.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2012. májusi számában.)
