1. Kiss László
(1982, vb, csoportmérkőzés, Magyarország–Salvador 10–1)
Nem mintha dadogott volna a magyar csapat, tényszerűen 5–1-re vezetett, de ha már ott ült a padon, Mészöly Kálmán gondolt egyet, és beküldte Salvador ellen a Vasas csatárát. Kiss László köszönte a lehetőséget, és máig megdönthetetlen vb-gólcsúcsot állított fel. Csereként beállva hét perc alatt mesterhármast szerzett. Az elsőt szöglet után félfordulattal bevarrta, a másodikat okosan beemelte, a harmadikat pontosan, laposan lőtte a kapuba.
2. Salvatore Schillaci
(1990, vb, csoportmérkőzés, Olaszország–Ausztria 1–0)
Az 1990-es olaszországi vb-n a palermói születésű Totót küldte be Azeglio Vicini kapitány az osztrákok ellen, és nem kellett csalódnia. Andrea Carnevale cseréje vb-újoncként győztes gólt rúgott az osztrákoknak, aztán a csehszlovákoknak, majd minden további olasz meccsen beköszönt. Sorrendben Uruguay, Írország, Argentína és Anglia ellen is szerzett gólt. Ő lett a ’90-es vb gólkirálya.
Toto Schillaci egy hónap alatt beírta a nevét az olasz futball aranykönyvébe
3. Iker Casillas
(2002, BL-döntő, Real Madrid–B. Leverkusen 2–1)
A szemtelenül fiatal Casillasnak nem élete idénye volt a 2001–02-es. Del Bosque kirakta a kezdőből, a helyén César Sánchez védett. Igen ám, de a BL-döntő 68. percében César megsérült, a huszonegy éves Casillas a kispadról beszállva megtartotta a madridi előnyt. Legalább három bravúrja is kellett ahhoz, hogy ma a 2002-es BL-döntő kapcsán mindenkinek Zidane álomgólja jusson eszébe.
4. Oliver Bierhoff
(1996, Eb-döntő, Németország–Csehország 2–1, h. u.)
Négy perce volt pályán, amikor fejjel egyenlített az Eb-döntő 73. percében. A sérülések miatt szinte csere nélkül játszó németek (egyedülálló módon pótlólag Jens Todtot nevezhették a döntőre, hogy egyáltalán legyen kispadjuk!) impotens támadójátékát volt hivatott felerősíteni, de Berti Vogts két csatárát fennhagyta a pályán, Stefan Kuntz és Jürgen Klinsmann helyett egy középpályás, Mehmet Scholl helyére állt be az akkor még alig ismert, az Udinesében játszó center. Bierhoff nem az egyenlítő fejesével írt történelmet, a hosszabbításban ugyanis ő szerezte a futballvilág első aranygólját.
Bierhoff: Eb-aranyat érő aranygól
5. Lars Ricken
(1997, BL-döntő, Borussia Dortmund–Juventus 3–1)
A BL-döntők legfiatalabb gólszerzője a német tini, akinek tizenhat másodperc kellett, hogy gólt lőjön a Juventusnak. A tizennyolc éves Ricken szerezte a harmadik dortmundi gólt azon a BL-döntőn, amit Puhl Sándor vezetett hibátlanul a müncheni Olimpiai Stadionban. Ricken 2–1-es vezetésnél szállt be, góljával „csak” eldöntötte a dortmundi győzelmet: az Andy Möllertől kapott hibátlan labdát szemtelenül átemelte a világ legjobb kapusai között említett Angelo Peruzzi fölött.
6. Teddy Sheringham, Ole Gunnar Solksjaer
(1999, BL-döntő, Manchester United–Bayern München 2–1)
Teddy Sheringham előbb Ryan Giggs gyenge, lecsúszott lövésébe tette bele a lábát, ami így Oliver Kahn kapujába gurult, majd David Beckham szöglete után csúsztatta fejjel a labdát, a hosszú oldalon helyezkedő Ole Gunnar Solksjaer elé, aki három méterről lőtt a léc alá. Alex Ferguson – akkor még Sir nélkül – a két változtatással nyerte meg élete első BL-trófeáját.
7. Zavadszky Gábor
(1996, olimpiai és U21-es Eb-selejtező, Magyarország–Skócia 2–1)
Március 12-én szakadó hóesésben játszották a meccset az Üllői úti stadionban. A magyar válogatott győzelmével kijutott volna az atlantai olimpiára. Igen ám, de Skócia egy félidő után 1–1-re állt Dunai Antal legénysége ellen, és a második félidőben a Ferencváros csatárreménysége, Zavadszky Gábor is kifutott a folytatásra. „Zava” hazai pályán a 83. percben döntötte el a meccset. Az akkor a bal oldalon futballozó Lendvai Miklós húzott el a szélen, a beadását Szanyó Károly vette le a hosszú oldalon, még egy lövőcselt is bemutatott, aztán előzékenyen legurította a labdát Zavadszkynak, aki a kapu közepébe lőtt. Zava gólja magyar győzelmet és olimpiai kvalifikációt eredményezett.
8.Koplárovics Béla
(2002, BL-selejtező, ZTE–Manchester United 1–0)
Az akkor huszonegy éves csatár góljával verte meg a Zalaegerszeg a Beckhammel, Van Nistelrooy-jal felálló Manchestert. Bozsik Péter csapata bravúrral őrizte a gól nélküli döntetlent, de a mester a 83. percben lehívta a zuhogó esőben sokat brusztolt Kenesei Krisztiánt, és a helyére beküldte Koplárovics Bélát, aki Szamosi Tamás tanári kiszolgálása után közelről lőtte a győztes gólt Andy Carroll kapujába. Hamarosan elkészült a „Béla-himnusz” című szerzemény…
9. Cservenkai Donát
(1991, BEK-nyolcaddöntő, Kispest Honvéd–Sampdoria 2–1)
Pisont István és Toninho Cerezo góljaival 1–1-re állt a meccs a Bozsik-stadionban, amikor a jobbösszekötő helyéről tizenegy méterről ballal lőtt Gianluca Pagliuca kapujának jobb alsó sarkába. Mezey György gól nélküli állásnál, a második félidőre cserélte be a fiatalembert. A Dottore egyfajta kockázatot is vállalt a későbbi BEK-döntős elleni meccsen, mivel egy védekező játékost, Marozsán Jánost hívta le a pályáról. Cservenkai lecsapott Cerezo hazaívelt labdájára, és Pagliuca mellett lőtt az alsó sarokba. Ezzel a góllal nyert a Honvéd a Sampdoria ellen. A visszavágón hajszálra volt a bravúrtól (1–3), kiesett, a Sampdoria pedig a döntőig jutott.
10. Hamar István
(1993, barátságos mérkőzés, Írország–Magyarország 2–4)
Puskás Ferenc a gyengélkedő Eszenyi Dénes helyére küldte be Hamart azon a bizonyos dublini barátságos meccsen. Az írek a negyedik percben már kettővel mentek, de kihúztuk valahogy a szünetig. Ekkor Öcsi bácsi szólt a hosszú hajú kispesti támadónak, hogy rajta a sor. Hamar értett a szóból: a 49. percben szépített, a 67.-ben kiegyenlített. Aztán jött Balog Tibor és Urbán Flórián, azaz magyar siker a Landsdowne Roadon.
Szöveg Szilágyi László
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2012. augusztusi számában.)
