Thomas Tuchel szárnyalása: ott van benne a szörny

Interjú Ed McCambridge

A Dr. Jekyll és Mr. Hyde olyan ember történetét mondja el, akit zaklat egy belső démon, amely váratlanul szokott működésbe lépni. Dr. Jekyll intelligens, barátságos és közreműködő, Mr. Hyde pontosan az ellenkezője. És mégis, ők ketten egy személy.

Robert Louis Stevenson híres regényhőse visszaköszön Thomas Tuchelben is. Pályafutása során félrement alsóbb osztálybeli futballistából lett ünnepelt BL-győztes edző, és eközben őt is összetett viselkedés jellemezte.

Játékosként „sokat megkövetelő labdarúgó volt, ami nem mindig találkozott a társai támogatásával”, legalábbis ezt állapította meg róla egy volt edzője. Annyira akarta a győzelmet, hogy aki nem ennek megfelelően húzta az igát, az konfrontálódott vele. Amikor azonban egy porcsérülés véget vetett az aktív játéknak, Dr. Jekyll kerekedett benne felül, és nem Mr. Hyde, így került az edzői pályára. Nem is mutatkozott énjének sötétebb oldala, amikor 2005-ben, 32 évesen Kölnbe utazott, hogy megszerezze az UEFA pro licenc minősítését.

„Azt az oldalát nem mutatta meg, amíg a tanfolyamot végezte – mondta róla Erich Rutemöller, aki Németország szövetségi kapitányának segédje volt 1994 és 2004 között, és az UEFA képzését vezette Kölnben. – Az ilyen problémák akkor jelentkeznek csak, amikor az ember teljes állásban beleveti magát az edzői munkába. Ő azonban intelligens, és egy okos edző tudja, melyik csatába kell belemennie, és melyikbe nem.”

Rutemöller bevallotta, hogy azonnal megkedvelte Tuchelt, a fiatalembert, akinek kiváló akadémiai háttére volt. Szerzett már sporttudományi végzettséget is, amivel messze megelőzte a többi hallgatót.

„Az volt az érzésem, hogy nem lesz baja az edzői munkával, mert már volt alapja és tapasztalata – folytatja Rutemöller. – Talán azért érzett különös motivációt ehhez a feladathoz, mert túl hamar ért véget játékos-pályafutása.”

Tuchel kiváló eredményekkel fejezte be tanulmányait, majd visszatért az Augsburg tartalékcsapatának edzői székébe. Olyan meggyőzően látta át a futballt, és annyira részletesen tervezett meg mindent, hogy hamarosan felnőttegyüttes is bejelentkezett érte.

VAN GAAL TRÓNFOSZTÁSA

A frissen a Bundesligába feljutó Mainznak gyors segítségre volt szüksége 2009-ben. A korábbi edző, a norvég Jörn Andersen visszavezette a csapatot az élvonalba, de a Német Kupa első körében 2–1-es vereséget szenvedett el csapatával a negyedosztályú Lübeck ellen, továbbá a játékstílusát is kritizálták, és emiatt öt nappal az idény kezdete előtt mennie kellett. A gyors segítség: Tuchel.

A cél az volt, hogy az idényt mindenképp túlélje valahogy a csapat, és az, hogy ehhez tapasztalat nélküli szakembert választottak, könnyen lázadást szíthatott volna a játékosok közt. Tuchel viselkedése azonban mindenkit megnyugtatott.

„Az volt az első benyomásunk róla, hogy ért a munkájához – mondja Nikolcse Noveszki, a Mainz korábbi macedón labdarúgója. – Elmondta az idényre vonatkozó elképzeléseit, és azt, hogy miként szeretné, ha játszanánk. A hangsúlyt a csapatszellemre helyezte.”

Az eredmények hamar jönni kezdtek. A Mainz veretlen maradt első három bajnokiján, két döntetlent és egy győzelmet ért el. Az utóbbit a Louis van Gaal irányította Bayern München ellen, és ezzel azt az érzést keltette a csapat, hogy bárkivel el tudna bánni.

„A Bayern elleni meccs előtt részletesen elmondta, mit kell majd tennünk – folytatja Noveszki. – Mielőtt elindultunk a pályára, lejátszott egy motivációs videót az öltözőben. Úgy mentünk ki, hogy elhittük, nyerhetünk.”

Olyan tökéletesen hajtották végre a tervet, hogy a német Kicker futballmagazin a következő számban teljes anyagot szentelt neki. Rutemöller, Tuchel egykori mentora nem tagadja, dagadt a büszkeségtől.

„Nem az esélytelenek szerencséje érvényesült, hanem tökéletes terv alapján győztek, nem kisebb ellenfél, mint a Bayern München ellen. Annyira tökéletesek voltak, hogy átvettem néhány ötletét a képzésbe. Azt demonstráltam, hogyan kell kifogástalan tervet készíteni, és azt kiválóan végrehajtani.”

„A MAINZ ANNYIRA TÖKÉLETES VOLT A BAYERN ELLEN, HOGY ÁTVETTEM NÉHÁNY ÖTLETÉT A KÉPZÉSBE”

Ezzel még nem volt vége, csapata abban az idényben megverte a Jürgen Klopp vezette Borussia Dortmundot, illetve a Hamburgot és a Mönchengladbachot is. Végül a klub történetében először a tabella első felében fejezte be a bajnokságot. Még Andersen előtt, Klopp irányításával a csapat az élvonalba jutott 2004-ben. Három próbálkozás során azonban egyszer sem került előbbre a 11. helynél. Azóta is rendszeresen összehasonlítják a két edzőt. Mindkettő itt kezdett, majd a Dortmundban kötött ki, és mindketten nyertek BL-t angol klubbal.

„Hihetetlenül szenvedélyesen állnak hozzá a labdarúgáshoz – mondja Noveszki, aki mindkét edző játékosa volt. – Klopp sokkal érzelmesebb, és ez meglátszik az edzői stílusán is. Számára elengedhetetlen a jó légkör. Tuchelt inkább érdekelték az apró részletek, semmihez sem fogható, ahogyan az egyes meccsekre készült. Ami a motivációt illeti, mindketten hasonlóak: a legtöbbet hozták ki belőlünk.”

Tuchel a következő idényben is megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni Noveszkiből és társaiból. A kis árcímkéjű csapattagok, a sok kölcsönjátékos, az akadémia növendékei és nem utolsósorban a Chelsea jövőbeli embere, André Schürrle, vagy éppen Szalai Ádám még jobban teljesítettek, mint az előző idényben. A Bayern München ennek megint 2–1-es kárát látta, miközben a Mainz az ötödik lett, és indulhatott az Európa-liga selejtezőjében.

A csapat játékosai és a szurkolók mellszélességgel az edző mögött álltak, ugyanez viszont nem mondható el az elnökségről. Nem biztosították a kellő költségvetést, így Tuchel taktikai zsenialitása sem akadályozhatta meg, hogy 2012-ben a csapat csak a 13. helyen zárjon. Utána azonban követelni kezdte a kellő támogatást, ezért kulcsjátékosokat, például Schürrlét is eladták, hogy legyen elég pénz. Így ismét csak a 13. helyezés jött össze, és Mr. Hyde fortyogni kezdett belül.

„Tuchel a tökéletességre törekszik, és amikor a dolgok nem úgy mennek, ahogy elképzelte, nem fél odaszólni a másiknak – mondja Noveszki. – Néha túl direkt, és emiatt előfordulhat, hogy konfliktusba keveredik másokkal.”

A sajtótájékoztatók egészen furán alakultak, és a Mainz elnöksége össztűz alá került ezeken. Amikor egyértelművé vált, hogy a 2013–14-ben elért mutatós hetedik hely után sem lesz meg a kívánt költségvetés, az edző lecsapott.

„Thomas Tuchel arra kért egy kicsit korábban, hogy idő előtt bontsuk fel a szerződését – mondta a Mainz futballigazgatója, Christian Heidel az idény utolsó mérkőzése, a Hamburg elleni 3–2-es győzelem után. – Nem szeretne a csapat vezetőedzője lenni a 2014–15-ös idényben.”

A játékosok megdöbbentek.

„Sokkolt bennünket a hír, mivel még mindig abban a hitben éltünk, hogy ő lesz a vezetőedzőnk a belátható jövőben – folytatja Noveszki. – Hatalmas űrt hagyott maga után. Ugyanakkor az is világos volt, hogy egy ilyen képességekkel megáldott edző nem marad örökre a Mainz élén.”

MAJD’ FELROBBANT

Később szinte védjegye lett, hogy füstölögve hagyta ott a klubjait, miután 2015 nyarán Klopp nyomdokaiba lépve átvette a Dortmund irányítását.

Az, hogy felülmúlja őt a Mainznál, egészen reális célnak bizonyult, ugyanez viszont a Dortmundnál szinte teljesen lehetetlennek tűnt. Jürgen Klopp hét idénye után a Borussia Dortmund vitrine két bajnoki címmel, egy Német Kupa-serleggel és egy 2013-as BL-döntővel lett teljesebb. Igaz, az utolsó idénye illúziórombolóra sikerült, mivel a Dortmund a hetedik helyen végzett, és nem sikerült Bajnokok Ligája-indulást érő helyet szereznie a csapatnak, ezzel együtt könnyes búcsú közepette köszöntek el tőle.

„Természetesen mindenki nagyon szomorú volt – mondja a Fussball News szerkesztője és a Borussia Dortmundhoz kötődő Yellow Wall podcast gazdája, Stefan Buczko. – Viszont Tuchelt is hatalmas reményekkel várták, amikor kinevezték. A szurkolók is úgy gondolták, ő lesz a legjobb Klopp nyomdokaiban.”

„THOMAS TUCHEL NEM AKARTA, HOGY KÖZÉPRŐL KAPJUNK GÓLT”

Valóban, kevés szurkoló állíthatná, hogy nem volt szükség friss elképzelésekre, és a kezdet igazán meggyőzően sikerült: Tuchel az első öt meccsét megnyerte, hét egymást követő alkalommal pedig veretlen maradt. Viszont az idény korai szakaszában 5–1-es vereséget szenvedtek a Bayern Münchentől.

„A Dortmund hirtelen sokkal jobban bánt a labdával, taktikai értelemben is rugalmasabbá váltunk a hátsó három játékosunkkal, ilyesmit nem nagyon láthattunk Klopp idejében. Arra nem futotta, hogy a Bayernnel is elbánjunk, de ez nagy mértékben köszönhető annak, hogy a csapat edzőjét akkoriban Pep Guardiolának hívták. Hihetetlenül uralták a bajnokságot”– magyarázza Buczko. A Dortmund korábbi középpályása, Gonzalo Castro is megerősíti, hogy taktikailag változatosabbak lettek.

„Tuchel idején az volt a feladatunk, hogy tartsuk a pozíciónkat, és legyünk türelmesek – mondja a FourFourTwo-nak. – Mindig is az volt a cél, hogy elvigyük az ellenfelet az egyik oldalról a másikra, és ezzel helyet teremtsünk Aubameyangnak a befejezéshez. Ha nem volt nálunk a labda, megpróbáltuk teljesen lezárni a középső részeket, és a szélre kényszeríteni őket, ahonnan nehezebb betalálni. Ez kulcsfontosságú volt Tuchel taktikájában, nem akarta, hogy középről kapjunk gólt. Mindent részletesen, az utolsó milliméterig megtervezett az edzéseken.”

A Dortmund végül tíz ponttal a bajnoktól leszakadva végzett az edző első idényében, az Európa-ligából pedig épp a Klopp vezette Liverpool ütötte ki a negyeddöntőben. Elfogadható kezdet volt ez, de a törésvonalak már az elején megmutatkoztak. Sven Mislintat játékosügynök kijárta, hogy a spanyol középpályás Óliver Torres a Dortmund játékosa legyen. Tuchelnek nem volt közvetlen beleszólása az ilyen ügyletekbe, de nem értett egyet az igazolással.

„Amikor a folyamat már egészen a legvégén járt, bevallotta, hogy nincs szüksége a játékosra – folytatja Buczko. – Hatalmas vita alakult ki, amelynek eredményeképpen Tuchel kitiltotta Mislintatot az edzőpálya környékéről. Azt hiszem, ez vezetett Mislintat nem sokkal későbbi távozásához, nem érezte többé otthon magát a klubnál.”

A nyár folyamán távozott Mats Hummels, Ilkay Gündogan és Henrih Mhitarjan, és megérkezett Ousmane Dembélé, Marc Bartra és Raphaël Guerreiro. Christian Pulisic és Pierre-Emerick Aubameyang mellett az új szerzemények villámgyors támadóalakulattá formálták a csapatot. A 2016–17-es idényben lélegzetelállító módon verték meg 3–2-re a Bayern Münchent a Német Kupa elődöntőjében, és bár a bajor csapat újabb bajnoki címig menetelt, Tuchel a második idényét trófeával zárta a Dortmund élén.

Két héttel a Bayern szédületes legyőzése előtt nagy horderejű dolgok rázták meg a klubot, és ezek indították el azt a láncreakciót, amely az elkövetkező hónapokban Tuchel kirúgásához vezetett.

A Dortmund 2017 áprilisában a Monaco elleni egyenes kieséses BL-összecsapás hazai fordulójára tartott a csapatbusszal, amikor az út mellett elhelyezett csőbomba robbant. A merénylő szándéka az volt, hogy a gyors meggazdagodás reményében leüsse a Dortmund-részvények árát, akár egy Coen testvérek által készített filmben. Szergej V-t végül 28 rendbeli gyilkossági kísérlettel vádolták meg, és ha a busz ablakai nincsenek megerősítve ilyen esetekkel is számolva, valószínűleg a „kísérlet” nem is szerepelt volna a vádban. Végül „csak” egy rendőr és Bartra sérült meg, de az eset pszichológiai hatása így is jelentős volt.

Végül az a döntés született, hogy a Monaco elleni mérkőzést elhalasztják egy nappal, és ez azóta is nézeteltérés forrása a klubnál, nem csupán azért, mert a Dortmund kikapott.

„Arról szóltak a kósza hírek, hogy Tuchel közölte a játékosaival, jobban szeretné, ha másnap játszanánk le a meccset – emlékezik Buczko. – A nyilvánosság előtt viszont azt mondta, hogy nem ő akarta, hanem az UEFA kényszerítette rájuk ezt a megoldást.”

Miközben a háttérben bírósági ügyek zajlottak, azért volt néhány dolog, aminek örülni is lehetett abban az idényben: a Dortmund megnyerte a 2017-es Német Kupát, miután az Eintracht Frankfurtot 2–1-re sikerült legyőzni a döntőben. Igaz, ez lett Tuchel utolsó mérkőzése az ottani edzői poszton. Az idény végeztével ugyanis kirúgták. A klubvezetőség állította, hogy ebben semmi személyes nincs, de a vezérigazgató, Hans-Joachim Watzke később elismerte, hogy azért szakítottak, mert egyszerűen nem ment, majd hozzátette: „Tuchel kiváló edző, de nagyon nehéz személyiség”. Buczko ezt azzal egészítette ki, hogy a szurkolók szerették ugyan, de nem rajongtak érte.

Végül Mr. Hyde ismét elszúrt egy melót Dr. Jekyllnek.

A PÁRIZSI EGYET NEM ÉRTÉS

Bár Tuchelt egyre inkább úgy kezdték emlegetni, mint aki vonzza a problémákat, mégis úgy tűnt, 2018 májusi kinevezése a Paris Saint-Germain élére erős egyéniségének köszönhető.

Bemutatása alkalmával a PSG elnöke, Nasszer al-Kelaifi a német edző szilárd alapelveit emlegette, miután klubja hat idényen át nem volt képes túljutni a BL negyeddöntőjén.

Valóban ragaszkodott az elveihez: állítólag a Mainznál nem állhattak fel az asztaltól azok, akik befejezték, amíg valaki is evett. Párizsban azonban puhult.

„A PSG-nél muszáj jóban lenni mindenkivel, különösen Mbappéval és Neymarral – mondja Pierre-Étienne Minonzio, a L’Équipe újságírója. – Ők az igazi vezérek a klubnál, így meg kell találni a helyes egyensúlyt, hogy jóban legyél velük, de meg is tegyék, amit edzőként kérsz.”

Az még csak egy dolog, hogy sikerül-e rávenni Neymart a pontos érkezésre és a normál időben történő lefekvésre, de betenni a világ legdrágább igazolását egy új rendszerbe, egy egészen másik.

„Tuchel taktikája a kontranyomás, amely olyan játékosokat kíván, akik hajlandóak futni, és a védelemért is tesznek valamit – folytatja Minonzio. – Ez egyszerűen nem működhet, ha csak nyolcan vesznek részt benne. Mindenkire szükség van hozzá, még Neymarra is.”

Amikor Tuchel a csapat élére került, az utolsó hat bajnoki mérkőzésből ötöt megnyertek. A hazai sikerek az alapvető várakozás részét képezték vele szemben, az igazi célok a nemzetközi színtéren fogalmazódtak meg. Így aztán kudarcnak számít, hogy bár a bajnokságot 16 ponttal nyerték meg, a kupadöntőt elveszítették a Rennes ellen, a Ligakupából pedig a negyeddöntőben estek ki a tabella alján veszteglő Guingamp ellen. A Bajnokok Ligájában a Manchester United búcsúztatta őket otthon a legjobb 16 közt, 3–1-es összesített vezetést szórakoztak el.

Mint mindig, most is a költekezés volt a válasz: 95 millió eurónyi tehetség érkezett a csapatba, köztük Idrissa Gueye és Ander Herrera. Meg is lett a várt eredmény: Neymar, Mbappé és Mauro Icardi foglalkozhattak azzal, amiben a legjobbak: a gólszerzéssel. A PSG azonnal jobb arcát mutatta, különösen a BL-ben, ahol egy nehéz csoport élén végzett, majd a második kieséses körben szemben találta magát a Dortmunddal.

„Hosszú ideig, egy teljes idényen át sikeresen tartotta fent ezt az egyensúlyt – állapítja meg Minonzino. – Különösen a Bajnokok Ligájában. A PSG nagyon meggyőzően ment előre, és jól be lett biztosítva hátul.”

Amikor a 2020-as idényben felfüggesztették a Ligue 1-t, a PSG pont per lejátszott mérkőzés alapon kapta meg a bajnoki címet. Míg más nemzeteknél arra koncentráltak, hogy júniusban befejezzék az idényt, a párizsiak csak a BL hátralevő részére koncentrálhattak, amikor augusztusban visszatértek.

Neymar és Mbappé villogott is, az Atalanta a negyeddöntőben, az RB Leipzig az elődöntőben kényszerült térdre, és jöhetett a végső összecsapás a Bayern München ellen. A PSG valami olyasmiben reménykedhetett, ami korábban még nem volt. Azonban nem így alakult. Kingsley Coman, a PSG akadémiáján nevelkedő francia csatár fejelt a kapuba, és amikor Neymar a lefújás után a pályán küszködött a könnyeivel, Tuchel még nem tudta, hogy ez volt az utolsó esélye a BL-győzelemre a párizsi csapattal. „A döntő után minden megváltozott” – állapítja meg Minonzio.

A nyár folyamán Mr. Hyde ismét felütötte randa fejét. Icardi kölcsönéből 50 milliós vásárlás lett az Intertől, de Edinson Cavani és Thiago Silva szerződése lejárt.

„Túl sok játékosunkat veszítjük el ingyen igazolhatóság miatt – csattant fel, amikor az évad kezdetét vette októberben. – Sok lesz már, nem kérhetjük meg ezt a keretet arra, amire az előző idénybelit.”

Leonardo, a sportigazgató figyelmeztette őt, hogy „tisztelje a fölötte állókat”. Minonzio szerint ez jelentette a vég kezdetét.

„Tuchel elkezdett provokatívan nyilatkozni a sajtóban. Kritizálta a klubot az átigazolási időszak idején, kritizálta a vezetőséget és Leonardót is. Vannak klubok, ahol nyílt vitákat lehet lefolytatni, de a katari hátterű PSG nem ilyen. Amikor ebbe belevágott, vége is volt.”

Hivatalosan december 29-én lett vége, de Minonzio szerint a csapat tagjait már korábban elveszítette.

„Az elején érvényesíteni tudta az akaratát, de később már nem volt képes úgy megmozdítani a játékosait, ahogy korábban máshol. Neymar, Mbappé és mások egy idő után nem szerettek volna annyit rohangálni, amennyit az edző elvárt volna. Összességében azonban sikereket ért el, trófeákat nyert, és a BL-döntőbe vezette csapatát. Ilyet korábban még senki sem tett. Már csak ezért is a PSG egyik legsikeresebb edzőjének kell őt tekintenünk.”

Hamar ki is derült, hogy a nemzetközi siker már nem volt messze, csak nem a PSG-vel.

KÉKBEN LÁTJA A VILÁGOT

Amikor a bajor edző átvette a stafétát Frank Lampardtól a Chelsea élén, a londoni csapat a kilencedik helyen állt a bajnokságban. Néhány hónap alatt azonban makacs ellenfelet faragott csapatából, az első négy között végzett vele, FA-kupa-döntőbe vezette, és sokak döbbenetére Bajnokok Ligáját is nyert.

„Nem sok minden képes felülmúlni a BL-döntőben elért sikert – mondja Erich Rutemöller. – Dolgozott már néhány nagy klubnál, irányította a Dortmundot, a PSG-t és a Chelsea-t is. Vitathatatlanul kiemelkedő edző, szép jövő áll előtte.”

„Már korábban is nagyra értékelték – csatlakozik Noveszki –, de ez a BL-siker a csúcsok csúcsára repítette.”

Tuchel akkora hatást fejtett ki Nyugat-Londonban, hogy ma már a Chelsea-t emlegetik a Manchester City nagy riválisaként. Őket április közepétől kezdve háromszor verték meg különböző versenykiírásokban. A német edző 19 meccsén a Chelsea 11 alkalommal nem kapott gólt, összesen pedig 13-at engedett be. Timo Wermer és Kai Havertz bizonyára még jobbak lesznek a második idényük során, így a jövő egészen briliánsnak tűnik.

Feltéve, ha az edző és csapata tartani tudja a lépést. Tuchel nem felejt. Amikor legutóbbi sikerét elérte, nem mulasztotta el az alkalmat, hogy egy kicsit odaszúrjon a PSG-nek. Arra a felvetésre, hogy bizonyára jól csinál valamit, ha kétszer egymás után is BL-döntőbe jutott csapatával, azt felelte vigyorogva: „Vagy nem. Ugyanis két különböző klubról van szó. Attól függ, kit kérdezünk.”

Mr. Hyde még a legjobb időszakokban sem rázható le teljesen.

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. augusztusi számában.)