Otthon, otthontalanul: mi lesz most Lionel Messivel?

Szöveg Andy Mitten

Bár a világbajnoki cím nem jött még össze, Lionel Messi négyszer nyerte meg a Bajnokok Ligáját, tízszer a spanyol bajnokságot, hatszor a Királykupát, háromszor az UEFA Szuperkupát, háromszor a klubvilágbajnokságot és nyolc alkalommal a Spanyol Szuperkupát. Hat Aranylabdáját senki sem szárnyalta túl se előtte, se utána, egyéni elismeréseinek száma pedig háromjegyű.

Nem egy dologban ő az első: senki más nem talált még be 16 egymást követő BL-idényben, illetve felnőtt pályafutása során ezer gólt szerzett vagy segített gólpasszal. Júniusban pályája hétszázadik találatát érte el egy Panenka-tizenegyessel az Atlético Madrid ellen.

Hiába azonban a 33 éves futballista rengeteg sikere, a Barcelona valaha volt legnagyobb játékosa olyan szomorú a klubjában, hogy júniusban jelezte, távozni akar. A hócipője pedig még most is tele van.

Szomorú és összetett a probléma. Amikor Sergio Busquetstől kérjük, hogy mondja el, miként látja a jelenlegi helyzetet, így válaszol: „Ha őszintén elmondanám a véleményem, öt-hat órát is itt tölthetnénk.”

Messi általában odafigyel, hogy mit mond ki a nyilvánosság előtt, gyakran mondják róla, hogy panaszkodik, de csak zárt körben. Ebben az évben azonban felbátorodott, és számos alkalommal tudhatta meg a közvélemény szókimondó megnyilvánulásaiból, hogyan is érzi magát valójában.

„SZOMORÚAK VOLTUNK, AMIKOR ÚGY DÖNTÖTT, HOGY MARAD. TUDTUK, HOGY MEGVONÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK, HA KI AKARJÁK TERMELNI A BÉRÉT”

Ez az indiszkréció abból eredeztethető, ahogyan Josep Maria Bartomeu korábbi elnök irányította a klubot, mielőtt ő és a teljes elnökség lemondott volna októberben. Annak a hónapnak az elején több mint 20 ezer Barcelona-klubtag írta alá, hogy tartsanak szavazást a jövőjéről. Ezt pedig biztosan elveszítette volna, nem véletlenül próbálta sikertelenül késleltetni.

A távozása előtti este dühösen jelentette ki, hogy a „lemondás még csak át sem villant az agyamon”, majd másnap 180 fokos fordulatot véve mégis bejelentette, hogy megy.

Messi sem nyeretlen kezdő már – nem mellesleg ő az argentin válogatott és a Barcelona csapatkapitánya is –, és bátran veszi fel a harcot a feletteseivel is, ha kell. Miután szeptemberben nem sikerült elhagynia a klubot, katasztrofálisnak nevezte Bartomeu vezetői stílusát, és nem ez volt az első alkalom, hogy a nyilvánosság előtt bírálta az elnököt. A korábbi főnök távozása mindenképpen megelégedéssel töltötte el, de vajon elég-e ez a megnyugváshoz? Ez a legnagyobb kérdés.

A témában számos olyan szereplőt szólaltattunk meg, akik közel vannak a tűzhöz, kit hivatalosan, kit kevésbé. Ahogy közeledtünk a klubhoz oknyomozásunk során, úgy kaptunk egyre kevesebb hivatalos választ. Sokaknál a megélhetés forog kockán.

Amit azonban néhányan mégis elmondtak, az bennünket is meglepett.

„Szomorúak voltunk, amikor Messi úgy döntött, hogy marad – mondja valaki, aki a Camp Nou egyik irodájában dolgozik. – Mindenki az volt. Tudtuk, hogy további anyagi megvonásokra számíthatunk, ha ki akarják termelni a bérét. Nagyon szeretem őt, és azt, amit a klubért tett, de a családomat és a munkámat még jobban szeretem.”

Messi nemegyszer érezte úgy, hogy egy amúgy is rossz évben ő a rosszfiú a Barcelonában. Kétszer is beleegyezett, hogy visszavágják a fizetését, de ennek egyszer sem volt túl nagy hatása.

Az apja, Jorge valamelyest levette már róla a kezét, és visszatért Argentínába, miután egy 2013-as adóhivatali vizsgálat kapcsán meggyűlt a baja a spanyol állammal. Ennek ellenére mégis ő repült elsőként a katalán fővárosba, hogy rendezze fia jövőjét, amikor az fél lábbal már a Manchester Citybe távozott az idén augusztusban.

Az apa túlzottan is védelmébe vette a fiát, aki fiatalsága nagy részét nélküle töltötte el. Pedig Messi mindig is jól érezte magát az idősebbek körében. A legjobb barátai a Camp Nouban mind korosabbak voltak nála: Deco, Ronaldinho csakúgy, mint José Manuel Pinto. A legközelebbi bizalmasa pedig a Barcelona egyik munkatársa, az ötvenes éveiben járó Pepe Costa lett.

Amikor a futballról volt szó, mindig is megvolt benne az önbizalom, hogy szóba elegyedjen az edzőivel, vagy vitákat vezessen le. Akkor is ragyogó maradt a pályán, amikor Xavi, Neymar vagy Andrés Iniesta már nem volt mellette. De még akkor is, amikor maga mellett tudhatta őket, kimagaslott közülük.

Ezek a társak azonban szép lassan eltűntek. Amikor szeptemberben Luis Suárez is távozott az Atlético Madridba, Messi a mostanra legkedveltebbé vált csatornáján, az Instagramon üzent neki: „Nem érdemelted meg, hogy így kihajítsanak, de őszintén szólva már semmi sem lep meg”.

Suárez – aki a harmadik a Barcelona mindenkori gólszerzői közt, és még most is szép gólokat hozhat össze új csapatában – két éve hanyatlik, és távozása nem okozott nagyobb meglepetést a szurkolók körében. Az utolsó időkben nem futott már eleget a Barcelona erős nyomást kifejtő játékához. Az viszont mindenkit meglepett, hogy a bajnoki címre esélyes rivális Atlético játékosa lett, és hogy mindössze hatmillió eurót adtak érte. Olyan magas volt a fizetése, hogy a klubnak már az is nyereséget jelentett, ha távozik.

Messi és Suárez nem egyszerűen csak a Paraná folyó két oldalán született a szomszédos Argentínában, illetve Uruguayban, de jó barátok lettek a pályán és azon kívül is, valamint szomszédok a tenger és a hegyek közt, Barcelonától 30 kilométerre húzódó Castelldefels Nemzeti Parkban. Suárez is áldását adta rá, hogy Messi – a saját ötlete alapján – a középcsatár posztját töltse be, az eredményt ismerjük. Feleségeik szintén barátnők voltak, egy cipőboltot vezettek közösen Barcelona egyik előkelő részén.

Suárez távozása és különösen annak körülményei – Ronald Koeman új vezetőedző egyperces telefonban közölte vele, hogy nem számít rá – Messit is megviselték. A csapat szurkolói közül többen úgy látták, hogy a közösségi médiában tett reakciója jogos, akadtak azonban bőven olyanok is, akik szerint inkább megosztó.

„Azt tettem, amit éreztem egy igencsak nehéz pillanatban – hozta fel védelmére az argentin sztár. – Megértem, hogy sokan gondolják, jobb lett volna befognom a számat, és elengednem, de túl sok minden történt azokban a hetekben, ami fájt, és így tudtam kifejezni a bánatom. Aki ismer, pontosan tudja, hogy csak a győzelem elfogadható számomra, és mindent beleadok a pályán. Így volt ez a teljes pályafutásom során, és a jövőben sem fog változni. Ugyanolyan elkötelezett vagyok a klub meze és címere iránt, mint eddig, ebben nincsen változás.”

Pedig augusztusban minden igaz volt, csak az nem, hogy nincsen változás. Messi kérte, hogy engedjék el. Szeptemberben viszont újra ott volt az edzéseken. „Először nehéz szívvel – állapította meg egy forrásunk, de az első néhány alkalom után nagyon jól kezdett menni a munka. Motivált volt.”

„Végső soron nyert a benne lapuló állati ösztön – állapítja meg Jordi Quixano, aki az El País napilap Barca-felelőse. – Minden körülmények közt nyernie kell. Ha muszáj maradnia, inkább megcélozza az elnyerhető címeket.”

A benne lévő frusztráció jelentős részét az okozza, hogy nagyon szeretne egy versenyben lévő csapat tagja lenni. Ő maga is elismerte az előző idény elején, hogy nem sok esélyt ad a bajnoki vagy BL-győzelemre, mégis maradt.

Vajon aggódott-e a La Liga, hogy Ronaldo távozása után Messi is elmegy, és a spanyol bajnokság hátrányba kerül a Premier League-gel szemben a nagy globális versenyben, ahol a siker fokmérője a közvetítési jogok értékesítése?

„Aggódtunk, de nem túlságosan – mondja diplomatikusan Javier Tebas, a bajnokság elnöke. – Szeretnénk, hogy Messi velünk maradjon. Ő a világ legjobb játékosa, és jó lenne, ha a La Ligában fejezné be a pályafutását, de a spanyol bajnokság több egyetlen embernél.” Ez igaz, de Messi teljesítménye felfoghatatlan, és végül Tebas is megkönnyebbült, hogy az argentin maradt. Hogy mennyi ideig, az egyelőre rejtély.

„Ronald Koeman azt az utasítást kapta, hogy teljesen alakítsa át a csapatot, és egyelőre ezt is teszi – állapítja meg Fernando Sanz, aki korábban a Real Madrid nagykövete volt, jelenleg pedig a La Ligáé. – Újra boldoggá teheti Messit, összhangban a csapattal. Ez a kulcs mindenki, különösen Messi számára.”

Szóval, ha a Barcelona idei harmadik edzője sikert hoz, mindenki boldog lesz? Bárcsak ilyen egyszerű volna. Messinek rengeteg sérelme van, és ezek messzire nyúlnak vissza.

Kezdjük azzal, hogy úgy érzi, volna egy kis beleszólása az igazolásokba is. Még 2011-ben azzal a javaslattal állt elő, hogy a Barcelona szerezze meg honfitársát, Sergio Agüerót, mivel tudta, hogy a csatár elhagyni készül az Atlético Madridot. A klub korábbi ikonikus kapusa, akkor már sportigazgatója, Andoni Zubizarreta azonban nem vette figyelembe a véleményét.

Ezzel feltehetőleg rosszul jártak a katalánok, azzal azonban már kevésbé, hogy nem hallgattak rá, amikor unokatestvérét, a szintén Rosarióban született és a Newell’s Old Boysnál nevelkedett Emanuel Biancucchit ajánlgatta. A középpályás 2008-ban végül Európába szerződött, de korántsem állíthatnánk, hogy visszhangos sikert aratott az 1860 Münchenben.

Messi annak sem örül igazán, ahogyan Suárezen kívül bántak még néhány barátjával. A kapus Pinto 2008-ban lett a csapat játékosa, egyben az argentin csatár közeli barátja. Ő lett a második választás Víctor Valdés után, 26 mérkőzésen lépett pályára utolsó, 2013–14-es idényében, de 38 éves korában már nem hosszabbították meg a szerződését. Így aztán Messi más módon segített a barátján. Pinto zenével is foglalkozott, ennek köszönhetően szerepet kapott a Messi 10 című Cirque du Soleil-előadásban, amelyet a Rakuten, a Barca fő szponzora támogatott.

Messi állítólag nem csak a csapat körül szólhat bele a dolgokba. Szintén a 2013–14-es idényben történt, hogy Rosario egy másik szülötte, Tata Martino vette át a vezetőedzői posztot Tito Vilanovától. Az a szóbeszéd járta, hogy a játékos is hatással volt a döntésre, pedig valójában egy másik Messi, az édesapja gyakorolt befolyást. Martino volt gyerekkori kedvence a Newell’s Old Boysban. Ennek ellenére az argentin edző és a csapat legkiválóbb játékosa közt nem volt felhőtlen a viszony. A klub ekkoriban alapította meg sporttudományi részlegét, hogy ezáltal is növelje játékosai teljesítményét, de Martino ragaszkodott a saját elképzeléseihez, amelyeket azonban Messi idejétmúltnak tartott. Nem is volt szomorú, amikor az edző egy sikerek nélküli idény után távozott, bár az ismét zavart okozott, amikor ezek után Argentína szövetségi kapitányának nevezték ki.

Nagy történet az is: Messi miként veszett össze több edzőjével is. Közülük a legjobb, Pep Guardiola belefáradt, és önként ment el 2012-ben. „Távozom, vagy bántani fogjuk egymást” – mondta akkor. Minden játékos ott volt a búcsúztatásán, csak egyvalaki hiányzott látványosan. Guardiola nagymértékben annak köszönhetően fáradt el, hogy milyen kapcsolatot ápolt legfontosabb játékosával.

Messi és a katalán mester azonban valószínűleg rendezték a viszonyt, mert ezen a nyáron az edző nagyon szerette volna, ha volt játékosa a Manchester Cityben folytatja. Az angol klub már régóta foglalkoztatta Messit: egészen régen, még 2010-ben, egy vele készített interjú végén nagyon kíváncsian kérdezgette a FourFourTwo munkatársát arról, hogyan megy a City szekere, és mennyit fizetnek ott a futballistáknak.

Míg Guardiola csak belefáradt sztárjátékosába, Luis Enrique egyenesen csatákat vívott vele. Messi nem került be a keretbe 2015 januárjában, amikor csapata 1–0-s vereséget szenvedett a David Moyes irányította Real Sociedadtól, mivel nem sokkal korábban tért vissza hazájából a karácsonyi szünetről. Az eset miatt egy edzésen Xavinak kellett beállnia Messi és Enrique közé, hogy ne fajuljon el a verekedés. A két főszereplő ez után úgy döntött, hogy elássa a csatabárdot, és képességeihez mérten igyekeznek együttműködni. Abban az idényben a Barcelona triplázott, és ezt nagyban köszönhette a Messi, Neymar, Suárez alkotta hármasnak.

Amikor 2017-ben Neymar a Paris Saint-German játékosa lett, Messi igencsak elkeseredett. Nem akadt olyan tagja a csapatnak, aki örült volna a távozásának, és amikor szóba jött, hogy visszatérhetne, mindenki bizakodó volt. Mégsem így alakult, és végül Antoine Griezmann került a brazil csatár helyére.

A BARCELONA NEM KÉSZÜLT FEL MESSI ÖREGEDÉSÉRE. NEYMAR ELMENT, A LA MASIÁRÓL PEDIG NEM JÖNNEK A TEHETSÉGEK

A francia futballista nem volt túl népszerű szerzemény, főleg, miután egy interjúban közölte 2017-ben, hogy nem kíván a Barcelona játékosa lenni. Az Atléticónál megduplázták a fizetését, de a Barca 2019-ben mégis kivásárolta. Bartomeu elnök korábban kijelentette, hogy a klub nem érdeklődik Griezmann iránt, pedig a valóságban ekkor már megszületett az alku.

A francia játékos csak egyike azoknak a drága szerzeményeknek, akiket a világrekordot jelentő 222 millió euróért eladott Neymar árából vásárolt a Barcelona, és akik nem feleltek meg a kívánalmaknak. Griezmann, Philippe Coutinho és Ousmane Dembélé egyenként is több mint 100 millió euróba került, miközben a katalánok adták a legmagasabb béreket a világ labdarúgásában. A bevételek is nőttek, de a rivális klubok vezetői magánkörökben többször hangot adtak kétségeiknek, amikor a Barcelona azzal büszkélkedett, hogy az első klub, amelyik átlépte az egymilliárd dolláros bevételt. Nem is olyan nagyon lepődtek meg, amikor a főnökök 2020 tavaszán tagadták, hogy a Goldman Sachs hitelére van szüksége ahhoz, hogy ki tudja fizetni a munkatársakat.

Messi ugyan fasírtban volt minden egyes vezetőedzőjével, de akadt egy kivétel is, akivel nem gyűlt meg a baja, ő pedig Ernesto Valverde. Az edzések nem voltak túl alaposan kidolgozva és agyonnyomva technikával, az Athletic Bilbao korábbi szakvezetője inkább a jó hangulatra hajtott, és első két idényében meg is nyerte a bajnokságot csapatával. Lehet, hogy a Barcelona nem spanyolországi drukkerei azt gondolták, ez természetes és elvárható, de a katalán csapat mindössze egyszer nyert bajnokságot 1974 és 1991 között: 1985-ben Terry Venables vezetésével.

Valverdét mindenki tisztelte taktikai éleslátásáért. A Barcelona járt fent és lent is, amíg ő ült a kispadon, gondoljunk csak a Roma és a Liverpool elleni horrorszereplésre a Bajnokok Ligájában, de még Messi sem kritizálta őt, a játékosok szerették és tisztelték.

Hamarosan kirúgták.

A Spanyol Szuperkupa döntőjében Szaúd Arábiában elszenvedett vereség volt az utolsó csepp a pohárban. Amikor Éric Abidal sportigazgató később kijelentette, hogy a játékosok nem adtak bele mindent Valverdéért, a csapat ideges lett, különösen Messi.

Abidal a Barcelona és a francia válogatott korábbi védője volt, kinevezése előtt Dubaiba költözött, de visszacsábították. Voltak más jelöltek is a posztra, köztük például Jordi Cruyff, aki érezte, hogy ez az állás sok bizonytalansággal jár. Abidal egy ideig a régi harcostárs szerepében tetszelgett, de aztán megmagyarázta, miért kellett távoznia Valverdének.

„Több játékosunk is elégedetlen volt vele, és voltak belső kommunikációs problémák is – mondta a kétszeres Bajnokok Ligája-győztes. – Az edző és a csapat közti kapcsolat jó volt, de vannak bizonyos dolgok, amelyeket egykori játékosként én magam is megérzek.”

Messi rögvest visszavágott: „Aki a játékosokat emlegeti, az mondjon neveket is, mert ha nem, mindnyájunkat gyanúba kever, és olyan pletykákat táplál, amelyek nem igazak” – írta az Instagramon.

Abidal napjai meg voltak számlálva, és hat hónappal később, 2020 augusztusában távoznia kellett. A Barcelona négy vezére, Messi, Busquets, Piqué és Sergi Roberto találkozót kért az elnökségtől, hogy megvitassák a dolgaikat. Teljes mértékben hiányzott a bizalom a játékosok és a klubvezetőség közt. Ivan Rakitic jól érezte, hogy vissza akarják vágni a fizetését, emiatt így pufogott: „Nem egy zsák krumpli vagyok”. Úgy érezte, árucikként kezelik.

Bartomeu távolságtartó volt. Egyedül Messivel folytatott megbeszéléseket a fizetéséről, ez a folyamat viszont két évig elhúzódott. Egy rivális klub elnökének azzal viccelődött, a feladata lényegében abból áll, hogy kellő mennyiségű pénzt hozzon össze Messi béréhez.

Akik ismerik a helyzetet, állítják, kevés tárgyalás előzte meg ezeket a megállapodásokat: Messi és apja bemondott egy számot, és általában meg is kapták, mivel azzal fenyegetőztek, hogy a csatár távozik a klubtól. Olyannyira fontos volt a Barcelonának, hogy ő és a brigádja háromszor nem is kezdeményezte a soros szerződéshosszabbítást, hanem csak rábólintott, miután megkapták az ajánlatot. A bevételek egyre nőttek a televíziós közvetítési jogokból (a katalánok a Manchester United globális és regionális szponzori modelljét másolták) és a streamek bevételeiből, Messi bére pedig arányosan emelkedett a befolyó összegekkel.

Ennek ellenére a klub egyre gyakrabban hozta magát kellemetlen helyzetbe a nyilvánosság előtt. A Barcelonát gyakran hozzák fel a szurkolók által birtokolt klubok ékes példájaként, de ugyanúgy jellemző a politika jelenléte is, és ahol az jelen van, ott könnyen megbomlik a harmónia. Februárban a SER Catalunya rádióállomás beszámolt róla, hogy a Barcelona egymillió eurót fizetett az I3 Ventures PR-cégnek, hogy szembeszállva a közösségi média trendjeivel, javítson Bartomeu nyilvános megítélésén.

Végül aztán 2020-ban visszavonták a megbízást, mert a cég látványosan az elnök mellé állt, miközben a klub ikonikus játékosait – például Messit és Piquét –, illetve Bartomeu lehetséges ellenfeleit rágalmazta. A Barca mindent tagadott, és egy független vizsgálat kimutatta, hogy „semmiféle lejárató kampányt nem vezényeltek” senki ellen, a példa nélküli eset mégis számos további kérdést vetett fel.

Bartomeu úgy látta, hogy vezetőtársai túl sok információt szivárogtatnak ki a médiának, és emiatt változásokra van szükség. Az alelnök, Emil Rousaud, aki az elnöki poszt várományosa is volt, lemondott, miután azt állította, hogy valaki (nem az elnökségből) nagyot húzott a közösségi médiás ügyleten, ami egyes független jelentések szerint 120-150 ezer euróból is kijöhetett volna. A Barcelona tagadta ezeket a vádakat, és jelezte, hogy fellép a klub és az alkalmazottak becsülete érdekében. Végül nem lépett fel sehogy sem. Az események után, augusztusban Rousaud arról beszélt, hogy Bartomeu sokat titkolódzott, és őket is megvezette.

Bartomeu is elmondta a maga verzióját Messinek, Piquének és az új vezetőedzőnek, Quique Setiénnek, de játékosait nem sikerült meggyőznie. Piqué, Messi és Cesc Fabregas kortársak, együtt nevelkedtek, közel állnak egymáshoz, és van egy közös WhatsAppcsoportjuk.

Victor Font, aki a legnagyobb eséllyel lehet a Barcelona következő elnöke, és azt tervezi, hogy Xavi lesz a következő vezetőedző, azt pedzegette, hogy a rossz vezetés az oka mindennek, valamint hozzátette, hogy ebből akár csőd és erkölcsi hanyatlás is lehet.

Sétien nagy cruyffista volt, és játékfilozófiája nagymértékben illett a Barca puritán stílusához. Lehetőséget adott a fiataloknak, de neki is meg kellett tudnia, milyen az, amikor hatalommal bírnak a játékosok, és keményen megszenvedett, hogy azt a futballt átszhassa, amit szeretne. A 2019–20-as idény végéig tartott ki, addig a pillanatig, amíg csapata 8–2-re ki nem kapott a Bayern Münchentől a Bajnokok Ligájában. Messi jobban kijött Valverdével, mint utódjával.

Ami az anyagiakat illeti, a Barcelona már a mindent megváltoztató koronavírus-járvány előtt is veszélyben volt. A Camp Nou felújítása halasztást szenvedett. Eltelt egy olyan évtized, amikor a csupán egyszer odalátogató turisták hatalmas összegeket fizettek ki egy-egy jegyért, a múzeum pedig évente másfélmillió embert vonzott, többet, mint Picassóé, a kassza mégis üres.

Áprilisban a játékosok beleegyeztek, hogy bérüket akár 70 százalékig is megvágják. Tették ezt azért, mert pontosan tudták, hogy ellenkező esetben elbocsátanák a munkatársak jelentős részét, és ezt nem akarták a vészhelyzetben. Messi könnyen megengedhette magának ezt a lemondást, hiszen a világ legjobban fizetett labdarúgója, és a Forbes magazin szerint 2019-ben a legtöbbet kereső sportember is volt. Bérekből és reklámokból 127 millió dollárt, több mint három és fél milliárd forintot tehetett el, az éves fizetése jelenleg pedig 80 millió dollár, ami körülbelül két és fél milliárd forintnak felel meg.

A klubvezetőség azonban ez alkalommal is elrontotta a kommunikációt, ezért az egész úgy jött ki, mintha a futballisták nyomás hatására engedtek volna a fizetésükből. Messi ismét az Instagram-nyilvánossághoz fordult, és azt írta, hogy a csapat játékosai meglepődtek, amiért valakik ilyesmire utalgatnak a klubnál.

LIONEL MESSI EGÉSZEN BIZTOSAN BESZÉLT KORÁBBI EDZŐJÉVEL, PEP GUARDIOLÁVAL, DE A SZERZŐDÉS AZ SZERZŐDÉS

„Szeretnénk világossá tenni, hogy mindig is akartuk ezt a bércsökkentést, mivel pontosan értjük, hogy kivételes időket élünk, és MINDIG is segítettük a klubot azzal, amire megkértek bennünket” – posztolta.

Bartomeu próbálta jóvátenni a hibát: „Messi az első pillanattól kezdve amellett volt, hogy ennek így kell lennie – magyarázta a katalán Sport újságnak. – Ez a gesztus jól mutatja, milyen elkötelezettek a játékosaink. Azt akartam, hogy megbeszélés alapján legyen így, ne kényszer hatására.”

Ennyi nem volt elég.

Az idei nyáron nagyon sok minden tovább romlott a két ember viszonyában. A lélekölő 8–2-es, Bayern elleni vereség után Messi úgy döntött, hogy távozik.

Az, aki a legfontosabb mérkőzéseken is helytállt, most nem boldogult. Betelt a pohár. A Barcelona híres csatársora nem hozta a szokásos formát, mérkőzésenként átlagosan mindössze 11.2 lövést eresztett el az előző BL-idényben, ami a 24. a 32 induló csapat sorában.

Messi a fiatalabb generációkkal is megismertette, mit jelent az, hogy távirat. Így értesítette ugyanis klubját távozási szándékáról, egy 2017-es záradékra hivatkozott, amely szerint ingyen leléphet. Ezzel azonban elkésett, a Barcelona felhívta a figyelmét arra, hogy ez a kitétel akkor lépett volna életbe, ha június 10-ig aktiválják, miközben emlékeztették rá, hogy az ára továbbra is 700 millió euró. A jogi lépés lehetősége is szóba került.

„Ez a történet a politikáról, a pénzről és az egóról szólt, és nem volt valami szép a járvány kellős közepén – mondja Jimmy Burns, a Barca című könyv szerzője. – Nem volt üdítő látvány, miközben a közönség nem mehetett ki a meccsekre.”

Kritikusai azt állították, hogy Messit félreinformálták, akik pedig közel voltak az eseményekhez, arra emlékeznek, hogy különböző praktikákhoz folyamodott nyomásgyakorlás céljával, például nem jelent meg az edzéseken, miután kiderült, hogy nem mehet el ingyen.

„Tiszta káosz volt az egész – teszi hozzá Burns. – Nem akadt volna egyetlen olyan klub sem, amelyik hajlandó belevágni egy ilyen üzletbe, miközben bíróságon van az eset. Ha spanyol eljárás indult volna, az biztosan hosszasan elhúzódik. A politika is rátelepedett volna, mivel a Barca és a katalán helyzet a mai napig puskaporos hordó. Ha megnézzük az elnökségért harcba szálló jelölteket, pontosan látható, ki áll a függetlenség mellett, és ki van ellene. Ennek az egésznek semmi köze a labdarúgáshoz.”

A Barcelona korrekt volt, a szerződés az szerződés. Azért is megkapta a kritikát, hogy egyáltalán szóba került a világ egyik legjobb játékosának ingyenes távozása, persze nyilván abból indultak ki, hogy soha nem akar elmenni.

A Barcelona idősebb játékosai megértették társuk indokait, de nem lepődtek meg viselkedésén, és ez nem pozitív megállapítás. Ők is felhúzták a szemöldöküket, amikor nem jelent meg edzéseken, illetve a Covid–19-teszten. Folyamatosan azt hangoztatta, hogy mennyire rosszul esik neki mindez, hogy mindent megtett, és nem akar „élete klubja” ellen bíróságra menni, de nagyon mélyen elégedetlen volt.

Mindeközben a legfőbb érdeklődő, a Manchester City nem kapott egyértelmű választ. „Ha Messi úgy dönt, hogy otthagyja a Barcelonát, lehetségessé válik a lehetetlen – mondta a City sportigazgatója, a Barcelona korábbi csatára, Txiki Begiristain. – Egyetlen lehetőséget sem zárunk ki.”

„Rengeteg szála van ennek a történetnek – állítja Manolo Márquez, katalán UEFA pro licences edző, aki 2017-ben az élvonalbeli Las Palmast dirigálta. – Messi nem jött ki jól a vezetőséggel, és nyilvánosan kezdte bírálni azt. Biztos vagyok benne, hogy beszélt Guardiolával, a legjobb edzővel, akivel valaha is dolga volt, de a szerződés az szerződés.”

Messi ügyeit még mindig az apja és a bátyja, Rodrigo intézi. Természetesen megbízik bennük, emiatt soha nem is volt profi ügynöke, de vajon mindig a legmegfelelőbb emberek ügyeltek-e rá? Akik ismerik a helyzetet, többségükben úgy gondolják, hogy nem, velük azonban nem ért egyet Pau Negre, aki egykor a Barcelona munkatársa volt, és a szponzorációs ügyek kapcsán nagyon közeli viszonyt ápol a játékossal. Ő úgy látja, Messi kellően talpraesett.

De vajon mit gondoltak a leghűségesebb szurkolók, akikről azt gondolnánk, hogy Messi leghangosabb támogatói. Végül is az eladott mezek 80 százaléka még mindig az ő nevéhez köthető.

„Már nagyon kezdtem aggódni, hogy a négyéves fiam sosem láthatja majd őt élőben a Barcelona mezében – mondja Jordi Camp a FourFourTwo-nak. De még ő is úgy véli, a csatár viselkedhetett volna kicsit elegánsabban is. – Ő a legnagyobb futballista, akit valaha is láttam, de miközben a pályán kiválóan fejezi ki magát, szóban nem valami gyakorlott. Az a távirat, amit a klubnak küldött, nagyon hideg üzenet volt. Buborékban él. Még ma is ugyanazt az argentin akcentust használja, amit húsz évvel ezelőtt is, mert csak a honfitársaival veszi körül magát. Katalánul nem beszél, de hát senki sem lehet tökéletes. Ettől én még katalánként tekintek rá.”

„Messi eltaktikázta magát – így az FFT-nek az egyik magas polcon lévő ügynök. – Nála volt minden ütőkártya, de amikor nem ment el az edzésre, megszegve ezzel a szerződését, rosszat lépett. Ezzel a klub és a kritikusok malmára hajtotta a vizet. Viszont a Barcelona sem bánik túlzottan jól a legendáival.”

Azt követően, hogy a klub bejelentette, 2019–20-ban 97 millió eurós veszteséget könyvelhetett el – amivel összes tartozása 488-ra nőtt –, októberben újabb megszorítások érkeztek, és ezek már minden munkatársat érintettek. A madridi Marca napilap megszellőztette, hogy a játékosok jelentős része ez alkalommal nem írta alá a szerződést, és a sajátját sem hajlandó meghosszabbítani a mostani vezetőség alatt.

A látszólagos szolidaritás ellenére Piqué, Frenkie de Jong, Marc André ter Stegen és Clément Lenglet mégis hosszabbított. Ismét a Barcelona futballistái lettek a rosszfiúk, a madridi sajtó pedig előszeretettel számolt be a csapaton belüli repedésekről. Pedig ilyenek nincsenek, csak eltérő vélemények és két csoport: a nagy sztárok, köztük Jordi Alba, Busquets és Messi, illetve a fiatalok, akik harapni akarnak.

„NYERT A BENNE LAPULÓ ÁLLATI ÖSZTÖN. MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT NYERNIE KELL”

Ronald Koemant hívták meg erős kezű vezetőnek. Ő a csapat hőse, aki az első BEK-győzelmet érő gólt szerezte 1992-ben. Az elnökség azt várja tőle, hogy hozzon meg nehéz döntéseket a korosodó csapatban, és drasztikusan csökkentse a fizetéseket. A Barcelona gyorsan lezavarta egy embere eladását tűzoltó jelleggel, és további négytől szabadult meg ingyen vagy bagóért. Rakitic újra a Sevilla játékosa lett, másfél millió eurót kértek érte, Rafinha ingyen került a PSG-be, Arturo Vidal az Inter, Suárez az Atlético játékosa lett. Ennek a négy futballistának összesen 77 millió euró volt az éves fizetése, ráadásul az öt legidősebb csapattagból három távozott, ezzel évek óta először csökkent az átlagéletkor is.

„A vezetőség úgy érezte, muszáj lesz fiatalítanunk, és a folyamat szemmel láthatóan elindult – mondta Koeman októberben. – Ansu Fati tizennyolc éves. Pedri tizenhét. Francisco Trincao húsz. Sergino Dest tizenkilenc. Ők a jövő játékosai.”

Messi kedveli a fiatalokat, viszont továbbra is ellentmondásos a viszonya Griezmann-nal és Dembélével. Mindkettő rendkívül tehetséges, a Barcelonában azonban ez ideig nem voltak elég kitartóak, és alulteljesítenek. Azt a csapongó politikát testesítik meg, amelyet túl sok edző és igazgató hozott össze.

A klub több kiváló hazai nevelésű játékosát is elengedte. Eric García a Manchester Cityé lett, ugyanis Spanyolországon kívül hajlandóak nagyon sokat kifizetni a La Liga elitklubjainak fiatal labdarúgóiért. A Wolverhampton szélsője, Adama Traoré 2015-ben hagyta ott a Barcelonát, mert Luis Enrique nem adott neki elég játéklehetőséget. Ugyanez az edző mostanában rendszeresen hívja a spanyol válogatottba.

Koemanra rávetül ugyan Valverde árnyéka, de a holland szakembernek megvannak a saját igényei. „Nagyon nyugodtan viselkedik az edzések alatt, és önbizalmat ad a játékosainak – állítja Morgan Schneiderlin, aki dolgozott vele a Southamptonban és az Evertonban is. – Nagyon jó szakmember.” Most azonban még úgy van az edzéseken, ahogy élesben is: Messi az első.

Koemannak van esélye arra, hogy boldoguljon a Barcelona élén, mert a szurkolók éppen annyira lojálisak, amennyire el is bizonytalanodtak. A 2017–18-as idény elején, miután Neymar távozott, voltak olyan hangok, hogy történjenek változások az elnökségben, és a leghangosabb szurkolók támogatták is a gondolatot. Aztán elhallgattak, amikor a csapat kilenc egymást követő mérkőzés nyert meg. Bartomeu egyetlen szempontból jól járt a világjárvánnyal: nem voltak szurkolók a stadionon belül, akik sértegették volna.

„Teljesen bevadultak volna – mondja Camp. – Én magam is száz százalékban őt hibáztatom a Messi-ügy miatt. Mindent elrontott, amit Laporta, Guardiola és Cruyff felépített. Lerombolta a La Masiát, és négy technikai igazgatót fogyasztott el öt év alatt. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt pazaroltak el játékosokra. Teljesen megértem, miért akarta otthagyni ezt a rendetlenséget Messi.”

Carlos Tusquets lett az ideiglenes elnök, Bartomeu utódját majd jövőre választják meg. Victor Font a legnagyobb esélyes, de versenyben van Jordi Farré, Toni Freixa és Lluis Fernández is. Bárki veszi is át az irányítást, nem lesz könnyű helyzetben.

A Barcelona 2020–21-es idénye a pályán sem indult túl jól. Messi öt mérkőzésen nem szerzett gólt akcióból, és mivel a csapat hazai pályán kikapott a Real Madridtól, az utóbbi hat hazai el Clásicójából csak egyet nyert meg. A mérkőzés előtt, egy Getafe ellen nyomorúságos módon elveszített találkozó után Koeman kimondta, hogy Messi „játszhatna egy kicsit jobban is”. Nagyon úgy tűnt, hogy nincsen minden rendben.

Ez a harag azonban el is csitulhat, ahogy a Barca-drukkerek hangulata is örökké változik. Ez pedig hatással lehet arra is, hogy Messi megy-e, vagy marad 2021 januárja után. Onnantól kezdve megkezdheti a tárgyalásokat más klubokkal is, és a Manchester City már elkezdte az udvarlást. Az angoloknál meg is van a kellő anyagi háttér, hogy versenyben legyenek érte.

Októberben a City operatív vezérigazgatója, Omar Berrada ezt mondta a Manchester Evening Newsnak: „Szerintem a világ bármelyik klubja megvizsgálná a lehetőségét annak, hogy az ő csapatában kössön ki. De a terveinket a jelenlegi kerettel szőttük, és figyelembe vettük a lehetőségeinket is.”

Az egyik vezető futballügynök így fogalmazott nekünk: „Az elnök tudta, hogy menni fog, ha az lett volna az utolsó dobása, hogy eladja Messit, büszkélkedhetett volna azzal, hogy a legjobb éveket náluk töltötte a csatár, utána pedig jelentős pénzt húztak belőle, amiből finanszírozni tudták a működést.”

„Amit a nyilvánosság előtt látunk, és ami a színfalak mögött zajlik, az nagyon más – tette hozzá Burns. – A nyilvánosság előtt azt láttuk, az elnökre húszezren mondják, hogy nem bíznak benne, a nagy probléma azonban az, hogy a költségvetésen hatalmas lyuk tátong. A problémák mélyek, és a megbízatás mérgezett kehely lesz bárkinek, akit megválasztanak, különösen a járvány idején.

Aztán ott van az is, hogy Messi immár 33 éves, és túl van a csúcson. A Barcelona egyik legnagyobb problémája, hogy nem készült fel arra a helyzetre, hogy egyszer ő is megöregszik. Neymart elengették, a La Masiáról nem jönnek már a tehetségek, pedig az akadémia alapozta meg Cruyff és Guardiola sikereit. A legjobb az lett volna mindenkinek, ha a játékos és a klub peren kívül megegyezik, eladták volna, és megkapják érte a szükséges pénzt.”

Ez még mindig megtörténhet. Egyelőre marad a házasság, amelyből már régen elmúlt a szerelem, de van egy klub, amelyik biztosan nem fog hosszú ideig várni, hogy elcsábítsa.

Lapzártakor pedig arról szólnak a hírek, hogy januárban már nem lesz pénz a fizetésekre, valamint, hogy Joan Laporta, aki szintén indul a jövő év eleji elnökválasztáson, mindenképpen megtartaná Messit.

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. januári számában.)