Neymar: benne van egész Brazília reménye

Szöveg Dominic Phillips Kiegészítő interjúk Clemente Lisi Fordítás Kovács Gergely

Lehetett volna szürreális álomjelenet egy ’70-es évekbeli filmből, ha nem egy modernkori futballmeccs lett volna. 2011. április 6-án a Santos 2–0-ra vezetett a chilei Colo Colo elleni Libertadores-kupa-mérkőzésen. A zsúfolásig telt Vila Belmiro-stadion lelátóin a szurkolók egytől egyig a Santos sztárcsatárának, Neymarnak a maszkját viselték. Amikor pedig belőtte gyönyörű gólját, az alapvonalnál álldogáló Robinho odanyújtott neki egyet, és a játékos e maszkban ünnepelte találatát.

Képzeljük el a jelenetet: Brazília jelenleg leghíresebb csillaga egy maszkban ugrándozik, ráadásul ezen saját képe található, mindeközben szurkolók tízezrei ünneplik őt átszellemülten ugyanilyen álarcokban. Furcsább, mint a valóság, de az ünneplés gyakran fordul bánatba. A maszkos ünneplés sárga lapot von maga után. És mivel már volt egy neki, mehet az öltözőbe. A Colo-Colo kiegyenlít, de a Santos még így is nyerni tud 3–2-re. A maszkot egy szurkoló és blogger álmodta meg, de Neymar egyik szponzora fizette ki.

 

„Kíváncsi voltam, mi lesz, mert a maszkkal nem bántottam senkit, nem okoztam kárt, sérülést – ezt már Neymar mondta el tavaly egy interjúban. – Nem kellett volna szükségszerűen sárga lapot kapnom, de a szabály végül is lehetővé teszi.” Vállat vont. Ez is csak egy este, ez is csak egy meccs a 20 éves Neymar da Silva Santos Júnior életében.

„Nem tudok sehol sem megjelenni úgy, hogy fel ne ismerjenek”

Minden tekintet Neymarra mered, sokkal inkább, mint eddig bármikor is. Ő a fiatal és reményteli brazil olimpiai válogatott kulcsembere, a csapattól mindenki azt várja, hogy megnyeri a játékokat a hazai földön rendezett 2014-es vb főpróbájaként. E sorok írásakor a Libertadores-kupa elődöntőjében a két mérkőzés közül az elsőt a Corinthians nyerte meg 1–0-ra, és Neymar azzal fenyegetőzik a Twitteren, hogy a következő mérkőzésen szétszedik ellenfelüket (a visszavágó 1–1 lett, a Santos kiesett – a szerk.). Mindezt figyelemmel kísérték a Barcelona, a Real Madrid és a Manchester City játékosmegfigyelői is, remélvén, talán hozzájuk ír alá a jövő nagy reménysége.

Brazíliában most élesedik a vita azzal kapcsolatban, hogy Neymar Európába igazoljon-e, és ott csiszolja fényesre játékát a 2014-es vb-ig. „Tudom, hogy mindig vannak európai megfigyelők, akik kitartóan figyelnek engem a Santosnál. Még a válogatottat is követik, ha épp az Egyesült Államokba utazunk.”

De amíg a világ nagyobbik része egyre inkább kezd Neymarra figyelni, és Messivel hasonlítgatja össze őt, addig hazájában már régebb óta állandó érdeklődésnek van kitéve a média és a szurkolók részéről.

Brazíliában minden egyes mozdulatát, buliját, gólját, csónakázását szép hölgyek koszorújában abban a pillanatban tárja elénk a hiszterizált média. „Nem mehetek sehova sem úgy, hogy ne vennének észre. Nem számít, hol vagyok éppen. New Yorkban is felismernek – mondja Neymar. – Történnek néha furcsa dolgok is. Egy srác egyszer megkérdezte, neki adom-e a mezem. Pedig nem is Santos-mez volt, csak egy átlagos póló.”

Lehet, hogy mindössze 20 éves, de a ragyogó képességekkel megáldott csatárt már jó ideje az új Messiként éltetik hazájában; alkalomadtán még az új Pelé elnevezést is rásütik. „Igazi sztár – mondja Ronaldinho. – Ő ma Brazília egyik legjobb játékosa; szerintem hamarosan valamelyik nagy európai klubban fog futballozni, és a világ egyik legjobb játékosaként fogják számon tartani.”

Még Pelé is, aki korábban maga is a Santos csillaga volt, beszállt a dicsőítésbe, és közben Messinek is odaszúrt egy kicsit: „Ha Messi szeretne jobbá válni nálam, előbb váljon jobbá Neymarnál”.

Neymar két lábon járó főcím, néha a legostobább indítékból kerül a címlapokra. „Azért, mert a Kong című videoklipben szerepelt, Neymar joggal nevezhető rasszistának” – harsogta a brazil sportnapilap, a Lance! májusban.

Neymar vendégszerepelt Alexandre Pire egy klipjében, amiben ő és a rapper, Mr. Catra is gorillajelmezben jelent meg. Erre azonnal többen is lecsaptak, és azzal vádolták meg, hogy majmoknak ábrázolja a fekete brazilokat, annak ellenére, hogy ő és Mr. Catra is afrobrazilnak, más néven feketének tekintik magukat. Jó vagy nem az, Neymar nem tud kimaradni a hírekből.

Olyan nagyon azért nem is bánja a hírverést. Táncolt már popsztárokkal színpadon és élő tévéadásban, rengeteg terméket reklámoz, gyakran tesz közzé képeket a Twitteren fiáról, akinek születése meglepetés volt, mert hivatalosan nem volt együtt az anyjával, így ez is a címoldalakra került.

„Egy kicsit színpadias – mondja Tostao, a legendás brazil játékos, aki Pelével harcolt egy csapatban az 1966-os és az 1970-es világbajnokságon, ma pedig az egyik legelismertebb brazil kommentátor és publicista. – Extrovertált jellemre vall ez az egész: a színpad, az éneklés, a nyilvános szereplések.” Így tényleg nem nehéz néha megfeledkeznie a futballról.

„Mindig is profi labdarúgó akartam lenni, mint Pelé”

Azért arra is bármikor képes, hogy megcsillantsa tehetségét. Az egyik Libertadores-kupa-meccsen a saját térfele közepén elcsípte a labdát, végigcikázott vele az ellenfél játékosai között, megtréfálta a védőket, majd a kapus alatt a kapuba gurított. Nem sokkal később szinte ugyanezt játszotta el. A Santos 3–1-re nyert, mindhárom gólt, köztük egy büntetőt, Neymar szerezte.

Neymar a Santos kulcsjátékosa, és ahogy a Brazil Labdarúgó-szövetség is igyekszik kialakítani saját nemzetközi profilját, gyakran költ reklámokra és reklámarcokra, úgy a Santos is nagyban támaszkodik a csatárra. A klubnak ma évi 19 millió dollár bevétele származik a mezszponzoroktól. Brazília első húsz klubja 27 százalékkal növelte bevételeit 2010-ben. Neymar egymillió fontot keres egy hónapban, ez majdnem annyi, mint amennyit Európában is megkapna.

2010-ben a Santos nyerte meg a Brazil Kupát és a Sao Pauló-i Állami Bajnokságot, Neymar több mint 40 gólt lőtt. 2011-ben gólt szerzett a Libertadores-kupa-döntőben a Penarol ellen. A most befejeződött idényben 8–0-ra verték meg a Bolivart, Neymar mesterhármast szerzett, miközben villogott a pályán. Azt a Santo André ellen lőtt gólját, amelyet három védő közt végigcsúszva, majd egy negyedik lába közt a kapuba gurítva szerzett 2010-ben, Puskás-díjra jelölték (egy év múlva pedig a Flamengónak lőtt csodagóljával meg is nyerte a FIFA Puskás-díjat, megelőzve Wayne Rooney elképesztő olllózását a City ellen).

És imád futballozni. A góllövésen túl a látvány is rendkívül fontos számára. „Szeretnék szórakoztatóan játszani. Ilyen a brazil mentalitás,. Ilyen vagyok én is. Mindig is profi focista akartam lenni, mint Pelé. Ő igazi példakép. Örömmel játszott.”

Neymar ellentmondásos figura a hazájában. Vannak, akik azt mondják róla, hogy arrogáns, túlfizetett tini. De az a játékos, akit e sorok írója tavaly is megszólaltatott, nem ezt sugallta. Rendkívül magabiztosan beszélt – olyasvalaki önbizalmával, aki még nem hibázott igazán nagyot –, de egyáltalán nem volt rossz modorú, udvarias maradt, kedves, és közvetlen.

Az első interjú edzés után készült, és ezen a tréningen Neymar odaadó volt, hatalmas lelkesedéssel fogadta a labdákat, amelyekkel folyamatosan tömték őt a bal oldalon. A második alkalommal egy fotózáson találkoztunk, itt csibészes arcát mutatta a csatár. Úgy öltözött, mint egy rapper: bő szárú rövidgatyát viselt napszemüveggel, ékszereket, baseballsapkát, és egy sportos, fehér Volvóval gördült be. Kicsit pimaszabb volt első ránézésre, de még mindig udvarias.

Neymar kedveli a brazil hip-hop stílust. Nem iszik, de szeret kimozdulni. „Nem szeretek egyedül lenni. Jobb szeretek együtt lenni a barátaimmal. Ha hazamegyek, sznúkerezem, videojátékokkal játszom, filmeket nézek. Szeretem a filmeket, vagy csak elmenni valahova, és enni egy jót. Számomra ez a nyugodt élet.” Kedveli a filmeket és a zenét: a gospelt (ő és a családja evangélikusok), a szambát, a Rio funkot (ez brazil hip-hop fajta) és a brazil countryt. „Mindenevő vagyok, sok mindent szeretek.”

A legjobban mégis a futballt kedveli. „Ez az, amit a legjobban szeretek az életben – mondja. – Így hát, amikor a pályán vagyok, otthon érzem magam.” Nagyon szeret cselezni is. „Számítógépes játékokból merítem az ihletet, aztán próbálom az ott használt cseleket a pályán is megcsinálni. Mindig a játékom csiszolásán gondolkozom.”

A 2010–11-es idényben a brazil bajnokságban 21 meccsen 13 gólt szerzett, a Libertadores-kupában 13 meccsen hatot, és ezt meg is nyerte a Santos, a 2010-es Brazil Kupában nyolc meccsen 11 gólt hozott össze, a Santos ezt is megnyerte. Itt egy meccsen ötöt vágott a Naviraiensének.

Tostao, mint a brazil futball legtöbb szereplője, ünnepli Neymar tehetségét: „Le vagyok nyűgözve, a lehetetlenre is képes – mondja. – Megvan a repertoárja, mindene, ami a játékhoz kell. Jó a technikája, remekül lő, szépen fejezi be az akciókat, mindkét lábával egyaránt jó. Kreatív. Egyesül benne a technika, a gyorsaság és a mozgékonyság.”

„Fejlődnie kell, ha tényleg az egyik legjobb akar lenni”

Tostao azonban egy másik brazil kórusnak is a tagja, amelyik kétségeit hangoztatja Neymar túl gyors felemelkedésével és tündöklésével kapcsolatban. Szerinte Neymar szépen ragyog a brazil bajnokságban, de előbb-utóbb nagyobb, keményebb csapatok ellen is bizonyítania kell. „Fejlődnie kell – mondja. – Ha fejlődni tudna nagyobb meccseken, keményebb csapatok ellen, akkor tényleg a világ egyik legjobbjává válhatna. Ma még ezt nem mondhatjuk el.”

Pepe, a Santos történelmének egyik legnagyobb játékosa szintén így látja. „Nem szeretem, ha Pelével hasonlítgatják össze. Pelé egyedülálló volt, az egyetlen olyan futballista, aki minden szempontból egyben volt, sokat játszottam vele – mondja. – Az összehasonlítgatás nem segít.”

A brazil bajnokságban tehetséges labdarúgók szerepelnek, sok a remek egyéni teljesítmény, de a színvonal messze elmarad, mondjuk, a Premier League-étől. A játék lassabb, kevésbé intenzív, kevésbé fizikai jellegű.

És ahogy Tostao is megállapította, Neymar nem mindig tudott nagyobb csapatok ellen ragyogni. A FIFA klubvilágbajnokság 2011-es döntőjében a Barcelona például 4–0-ra mosta le a Santost. Neymar nemigen tudott mit hozzátenni a mérkőzéshez. Egy nemrégiben lejátszott argentin–brazil felkészülési találkozón Brazília jól játszott, de kikapott 4–3-ra. Messi briliánsan játszott, Neymar azonban elfáradt, egyre inkább kikopott a meccsből.

„Amikor keményebb, zártabb védelem ellen focizik, általában megszeppen, mert kevesebb területet hagynak neki” – állapítja meg Tostao. Ez így történt ebben az idényben is, amikor a Santos a Libertadores-kupában az argentin Vélez Sarsfielddel találkozott. „Azon a két mérkőzésen a Vélez nagyon ügyesen fogta őt” – véli Tostao.

A Corinthians elleni, már korábban említett, 1–0-ra elveszített Libertadores-kupa-elődöntőben szintén nagyon keményen lefogta két vagy néha több védő, és a meccs nagyobb részében nem hagyták őt kibontakozni. „Nagyon jól védekeztünk – mondta a meccs után a Corinthians kapusa, Cássio. – Ha az egyik oldalon tűnt fel, már rajta is volt valaki, ha a másikon, megint másvalaki. De semmi különlegeset nem tettünk.”

„Neymar tehetséges: nem kiemelkedő a fizikuma, de nagyon jól mozog, ereje pedig a cseleiben és a képzelőerejében van. Mindig szerez gólt – mondja Pepe. De azt is megállapítja, hogy szenved a szoros emberfogástól. – Van, hogy nem boldogul vele, nincs meg hozzá az ereje.”

Pepe szerint emiatt Neymar gyakran arra kényszerül, hogy a szélen játsszon, és hát 11-es meze is inkább sugallná, hogy balszélső, mint azt, hogy középcsatár. „Azért szokott a szélen próbálkozni, mert ott több levegőt kap – mondja Pepe. – Amikor középen játszik, mindig ketten-hárman vannak rajta.” Pepe szerint Neymar még csak ezután fogja igazán megcsillantani, amit tud. Még nem érte el a maximumát.”

„Tizenkét éves kora óta mindig rá nehezedik a felelősség”

Neymar nagyon fiatalon kezdte. Mogi das Cruzesben született, de a család hamarosan Campo Grandéba költözött, mélyen Brazília belsejébe. Apja, akit szintén Neymarnak hívnak, profi játékos volt, de kisebb kluboknál, és sokkal kevesebb sikernek örvendhetett, mint a fia. Ahogy tavaly egy interjúban elmondta, ő inkább szorgos munkás volt. „Azzal főztünk, amink volt. Semmi kiemelkedő.” Az alsóbb brazil osztályokban nem fizetik jól a labdarúgókat, így az élete sem volt igazán könnyű.

Még keményebb lett, amikor 32 évesen vis˝ˇszavonult a labdarúgástól. „Nagyon nehéz az a pillanat, amikor abbahagyod, és semmilyen elképzelésed sincs arról, mi lesz veled.” Túlnyomórészt műszerészként dolgozott élete további részében. „A család túltette magát a nehézségeken, éppúgy az anyagiakon, mint az emberi kapcsolatokban jelentkezőkön.”

Fia tehetségét nagyon hamar felfedezte. „Már hat-hét éves korában is láttuk, hogy nagy tehetsége van a focihoz – mondja. – Neymarral sokak számára túl hirtelen történt minden, de mi már korán láttuk, hogy sokra viheti.” A fiú annyit focizhatott, amennyit csak kedve tartotta. Szülei különböző méretű labdákat adtak neki. „Felismered a tehetségét, látod rajta, hogy van keresnivalója a futballban, és amikor ezt tudatosítod benne, azt nagyon élvezi” – mondja édesapja.

Fiatalon igazolta a Santos, ekkorra tehetségét már futsallal is csiszolta. „Többféle csodálatos csele van, ezeket a futsallal tökéletesítette” – mondja Pepe. Tizenöt éves korában szerződést írt alá klubjával. 2009-ben vált profi játékossá. A nyomást már fiatalon tapasztalhatta. „Tizenkét-tizenhárom éves kora óta ismerem – mondja Pepe. – Mindig ő volt a prímás: ő lőtte a büntetőket, a szabadrúgásokat. Tizenkét éves kora óta mindig rá nehezedik a felelősség.”

2010 augusztusára, amikor a felnőttcsapathoz került, fizetése már 46 ezer font volt havonta, ez megfejelve 109 ezer fonttal, ami a reklámbevételekből származott, legalábbis a brazil média ezt állította.

Neymar a mai napig otthon lakik, van egy húga, Rafaela; apja pedig rajta tartja a szemét pályafutásán és keresetén. Ez a fajta családi hozzáállás nem szokatlan a brazil fociban: Ronaldo és Ronaldinho magukkal vitték családjukat is, amikor Európába szerződtek. „Apám gyerekkorom óta tükröt tartott elém – meséli Neymar. – A pályán kívül ő a példaképem, ezt gyerekkorom óta többször elmondtam már. Olyasfajta ember, aki utat vág nekem a sziklába is.”

Az édesapa számára nem egyszerű feladat az apai és az ügynöki szerepkör között egyensúlyozni. „Egy pontig természetesen a fiamról beszélünk. Megölelem, megcsókolom. De amint kiteszi a lábát itthonról, már az üzletről van szó.” Minden adott, hogy Neymarnak ne legyen gondja semmire, minden törődést megkap. Apja kezeli a fizetését, és járandóságot fizet neki. Viszi a teljes üzleti oldalt, lehetővé téve azt, hogy fiának csak a futballra kelljen koncentrálnia. Neymar viccelődött már azzal, hogy apja gyerekkora óta csak kritizálta. „Szerintem sokat dicsérem, főleg , ha van miért. Ezt ő is tudja. De nem lehet mindennap konfettit szórni” – fűzi hozzá apja.

„A brazil mez viselése mindig hatalmas felelősséggel jár: a hazánkat képviseljük”

A következő nagy kihívás hősünk számára az olimpia, amit Brazília még sohasem nyert meg. Az argentinok 2008-as pekingi győzelme minden jel szerint kulcsmozzanat volt Messi pályafutásában. Ő adta a gólpasszt, amivel 1–0-ra legyőzték Nigériát. Lehet, hogy a londoni megméretés valami hasonlót hoz majd Neymar számára is? Tostao szerint nem. „Nem fog nagy csapatokkal összeakadni. Kis csapatok ellen remekelni pedig… Ezt már megcsinálta. De a presztízs és az önbizalom szempontjából jót fog tenni, ha jól játszik.” Az egykori legenda biztos benne, hogy Neymar szórakoztatja majd a közönséget.

A másik nagy kérdés, hogy mennyire számít kulcsjátékosnak Neymar az új és fiatal brazil válogatottban, amit az egykori Corinthians-edző, Mano Menezes épít fel épp mostanság. „Bizonyára a válogatott egyik legalapvetőbb játékosa lehet – mondta tavaly Menezes e sorok írójának. – Ehhez kétség sem fér.” „Minden brazil álma, hogy egyszer magára ölthesse a válogatott mezét” – ezt már Neymar mondta, mintegy rímelve a szövetségi kapitány szavaira. – Rengeteg jó tanáccsal látott el, és mindig mellettem áll.”

Azonban Menezes munkásságát, törekvéseit rengeteg kritika is kíséri, az eredmény pedig, amit hozott, igen vegyes képet mutat. A Sao Paulóban játszott felkészülési mérkőzésen Románia ellen egy szinte nevetséges, ötlettelen brazil válogatott lépett pályára, és ez Neymarra is vonatkozik. Ő ma egyébként a brazil válogatott első számú góllövője, és sokan azzal érvelnek, hogy ha őt sikerül megállítani, akkor az egész csapatot sikerült.

Ezt Mexikó már ki is próbálta, amikor 2–0-ra megverte Menezes fiatal olimpiai válogatottját júniusban az Egyesült Államokban. Neymart ezúttal is rendkívül szorosan fogták. Ez a tíz mérkőzésből álló veretlenségi sorozat végét is jelentette. A rákövetkező, argentinok elleni meccs előtt Neymar meg is fogalmazta, milyen nehéz ilyen nyomás alatt játszani: „A brazil mez viselése mindig hatalmas felelősséggel jár: a hazánkat képviseljük – nyilatkozta az újságíróknak. – Rengeteget várnak tőlünk.”

Azt is elismerte, hogy a mexikóiak védekezése megbénította, és hogy már felvetette a problémát a válogatottban, segítséget kérve a szakvezetőktől. „Ha megkapom a labdát, gyakran két vagy három védő is ott terem. Még gyorsabban kell mozognunk. Már elkezdtük keresni a megoldást.”

„Az álmom az, hogy otthon nyerjünk világbajnokságot”

Eközben Brazíliában arról folyik a vita, hogy érdemes-e Neymarnak Európába szerződnie, és vajon hogyan szerepelne ott. Beismeri, hogy már tárgyalt a Barcelonával, a Real Madriddal és a Chelsea-vel, de nem írt alá. „Édesanyám és apám segítettek meghozni a döntést. Úgy döntöttem, maradok, most ez a legjobb számomra. Hogy a jövő mit hoz majd, azt még nem tudjuk.”

Sokan örülnek annak a brazil futballban, hogy a reklámszerződések és szponzorok miatt számos nagy brazil sztárt, például Ronaldót, Ronaldinhót és Adrianót sikerült hazacsábítani Európából, és ők azt szeretnék, ha Neymar eleve maradna. Pepe szerint 2014-ig ez így is lesz. Ha van Neymarnak gyenge pontja, az a testfelépítése. „Nagyon gyenge játékos. Ez nagy probléma, és erre oda is kell figyelnie” – mondja Pepe.

Mások azt mondják, addig nem éri el csúcsformáját, amíg nem játszik újra meg újra, rendszeresen a legjobbak ellen. „Európa jót tenne neki – mondja Tostao. – Mindenképpen fejlődnie kell, és erre ott van a legtöbb lehetősége.”

Ronaldinho is egyetért ezzel: „Szerintem csodálatos élményeket szerezne. Szüksége van erre ahhoz is, hogy feljebb tudjon lépni, ahhoz, hogy a világ legjobbja legyen. Nem hiszem, hogy ne tudná megállni a helyét bárhol a világon.”

Ahhoz, hogy Neymar kivételes tehetség, kétség sem fér. Mint bárki más Brazíliában, ő is mindenáron nyerni akar a hazai vb-n. „Meg akarom nyerni a világbajnokságot. Természetesen ez a legnagyobb álmom, szeretnék itthon nyerni” – mondja. De a 2012-es brazil válogatott ettől az álomtól még elég távol áll. Sok mindennek kell még történnie, hogy az álom valóra váljon. Ezek között ott szerepelhet az olimpiai aranyérem, egy igazolás Európába vagy akár további győzelmek a Santosszal. Mindenesetre minden tekintet Brazília új reményére szegeződik: egy húszéves fiatalemberre, akinek már most a lába előtt hever a világ.

BRAZÍLIA HALÁLA – EGY ÉVVEL KÉSŐBB
Az FFT egy évvel ezelőtt a brazilok végéről írt. Mi változott azóta?

Hová lettek a tehetséges támadók?

2011: A brazil válogatott tele volt első osztályú védővel és védekező középpályással, de a 2010–11-es szezonban egyetlen brazil csatár sem szerepelt a top 10-ben Európában. A régi gárda – Adriano, Ronaldo, Ronaldinho, Júlio Baptista, Fabiano – vagy visszavonult már, vagy kiöregedett.

A helyzet most: Nem sok változott. Neymar mellett egyedül Hulk alkalmas arra, hogy felelős góllövőként viselkedjen. Az, hogy Fabiano visszatért Sao Paulóba, nem éppen inspiráló, lehet, hogy mégis őt kell behívni majd, mert egyszerűen nincs más. Az egyik opció lehetne Leandro Damiao, de neki még nagyon kevés villanása volt ahhoz, hogy igazi ígéret legyen.

Miért költöznek haza a sztárok?

2011: A gazdaság gyors élénkülésének köszönhetően a bajnokság is virágzott. Neymar, Ganzo és Lucas Moura otthon maradt, Ronaldo, Ronaldinho és még sokan mások hazaköltöztek.

A helyzet most: A piaci robbanás után a szponzorok még inkább bőkezűek. Egy új televíziós megállapodásnak köszönhetően a pénztárcák egyre inkább nyílnak meg a nagy kluboknál. Az anyagiak tehát rendben vannak. Sokan nem is szeretnének Európába menni, mert otthon is hasonló fizetést kapnak. Damiao (jobbra) és Dedé csak kettő azok közül, akik maradni akarnak 2014-ig, így Menezes hetente láthatja őket játszani.

Elkészülnek a 2014-es világbajnokságra?

2011: A virágzó gazdaság ellenére káosz övezi a világbajnoki előkészületeket. A kulcsproblémák között találhatók a túlzottan ambiciózus stadiontervek, a nem megfelelő infrastruktúra, az elavult repülőterek. A labdarúgó-szövetség és a politika különböző botrányai szintén gátat szabtak a fejlesztéseknek.

A helyzet most: A stadionproblémákat szinte teljesen megoldották, az infrastruktúra nem sokat fejlődött. Míg a brazil labdarúgás doyenjének, Ricardo Teixeirának a helyét átvette a hasonlóan diktatorikus José Maria Marin, a brazilok cinikus attitűdje megmaradt a futball vezetőivel szemben.

Sikerre viheti őket egy kvázi tinédzser?

2011: Mano Menezes azt nyilatkozta az FFT-nek, eddigi tapasztalatai alkalmassá teszik arra, hogy szép játékkal győzelemre vezesse hazáját. Pedig edzőként sohasem nyert semmilyen trófeát, csapatai pedig inkább az eredményre játszottak.

A helyzet most: Menezes (jobbra) bajban van, egyrészt eredményei miatt, másrészt mert Teixeira támogatója a Brazil Labdarúgó-szövetségben. Azt állítja, hogy a csapata pont ott tart, ahol mostanság tartania kell, stabil a védelem; a csapat mutatói tényleg javultak, de a Mexikó és Argentína elleni vereségeket súlyos kritika követte.

Milyen lesz a brazil válogatott 2014-ben?

2011: Az FFT szerint ők alkotják majd: Júlio César, Dani Alves, Luiz, Thiago Silva, Marcelo, Lucas Leiva, Ramires, Ganso, Lucas Moura, Neymar, Pato.

A helyzet most: César a botafogós Jeffersonnal és a santosos Rafaellel verseng. Menezes a középpályán jobban szimpatizál a Spursben focizó Sandróval, mint a liverpoolos Lucas Leivával. A sérülésre hajlamos Gansót és Patót mostanra megelőzte Oscar és Hulk. Ramires mellett néhány mindenhol otthonosan mozgó középpályás jelenthetne megoldást: mint például a corinthiansos Paulinho, a vascós Rómulo és a Sao Paulóban játszó Casemiro. Ez minden. Brazília válogatottja fiatal, és gyorsan fejlődik, de még mindig szenved a jobb csapatok ellen.

NEYMAR: MENJEN EURÓPÁBA?

 Megjelent a FourFourTwo magazin 29. lapszámában

Fotók: AP, Getty Images, Global Photos