Szöveg Chris Flanagan, James Maw, Nick Moore, Rich Edwards Illusztráció Yann Dolan
19. DIMITAR BERBATOV
229 mérkőzés, 94 gól, 0.41 gól/meccs, 2 bajnoki cím
Annak ellenére is gyakran kérdezgették 2006 nyarán, „Kicsoda?”, amikor a Tottenham szerződtette a bolgár csatárt, hogy ott volt a 2002-es BLdöntőben a Bayer Leverkusen játékosaként. Mégsem volt szüksége sok időre, hogy a csapat kultikus játékosa legyen, amit köszönhet többek közt orvosi pontosságú futballjának. Sokan miatta kezdték el nézni a Tottenham mérkőzéseit.
A Manchester United hamarosan megszerezte, 30 millió fontot fizetett érte. A rajt itt egy kicsit nehézkesre sikerült, de hamarosan erőre kapott, és különösen a 2010–11-es idénye sikerült jól, amelynek során 20 gólt szerzett, és csapata bajnok lett.
A Fulhamnél töltött kölcsönidőszakában veszített egy kicsit gyorsaságából, de ettől még lazábbnak tűnik, ahogy különösebb erőfeszítés nélkül nyargal oda-vissza a pályán. Abban az angol közegben, ahol a sebesség és a fizikalitás alapvető a sikerhez, Berbatov kiemelkedőt tudott nyújtani.
18. FERNANDO TORRES
212 mérkőzés, 85 gól, 0.40 gól/meccs, 0 bajnoki cím
Ritkán fordul elő, hogy egy játékos életében az igazolás napja ennyire éles vonalat rajzol. Mielőtt 2011-ben a Chelsea-be szerződött volna, Torres gyors, pontos, termékeny csatár volt, utána viszont kétbalkezes, botladozó.
A Liverpoolban töltött három és fél év alatt azonban tündökölt. Amikor bemutatkozása alkalmával áttörte a Chelsea védelmét, és végül gólt szerzett, megmutatta, mennyire technikás és erős. Utána még 33-szor tett így első idényében (24-szer a bajnokságban), és sérülései ellenére is még 39-szer a következő kettőben.
Ezek a sérülések nyilván nagy szerepet játszottak a hanyatlásában is, bár az is biztos, hogy a Kékek szurkolói örökké áldani fogják 2012-es BL-elődöntő góljáért, ami megnyitotta az utat a müncheni dicsőség felé.
17. GIANFRANCO ZOLA
229 mérkőzés, 59 gól, 0.26 gól/meccs, 0 bajnoki cím
Nem minden csatárt ítélhetünk meg pusztán a góljainak száma alapján, és az olasz futballista is ebbe a kategóriába esik. A szardíniai támadó megváltoztatta az angol labdarúgást azzal, ahogyan hülyét csinált a hátvédekből, illetve azzal, hogy országszerte megörvendeztette a közönséget.
„Az első időkben nagyon sokat segített az itteni nyitott stílus – mondta 2007-ben az FFT-nek. – Olaszországban sokkal keményebben fogtak.”
Az Év játékosának választották 1997-ben, amit rögtön első chelsea-s idényével kiérdemelt. Hét további évében kétszer nyert FA-kupát, egyszer Ligakupát, és győztes gólt szerzett egy KEK-döntőben is. A legbénább húzása pedig? Lelépett, amikor Roman Abramovics érkezett, így aztán kimaradt a bajnoki diadalból.
„Ő NEM IS CSATÁR!”
Néhányan azért maradtak le listánkról, mert a legtöbbször más poszton játszottak.
MATT LE TISSIER – A Southampton legendája pontosan 100 gólt szerzett a Premier League-ben, ennek ellenére mégsem csatár. Gyakran lépett pályára támadó középpályásként. Csak Alan Shearer talált be többször nála a Premier League történetének első két idényében. Le Tiss 15 gólt szerzett 1992–93-ban, majd 25-öt 1993–94-ben.
ALEXIS SÁNCHEZ – Rövid ideig játszott elöl az előző idény első felében az Arsenalban, de túl jól ment minden, úgyhogy Oliver Giroud került a helyére. A chilei 24-szer talált be az elmúlt idényben, ez eddigi legjobb eredménye. Mostanában rendszeresen a széleken kezd.
CRISTIANO RONALDO – Az utóbbi években valóságos ragadozóvá fejlődött, pedig a Manchester Unitedban még alig tűnt ki a széleken. Első három idényében nem sikerült két számjegyű gólt szereznie, de aztán hirtelen változott a helyzet, és elkezdte futószalagon szállítani a gólokat. 2006–07-ben 17 góllal büszkélkedhetett, egy évvel később már 31-gyel, mindössze 34 meccsen, majd 18-cal utolsó angliai idényében.
16. és 15. DWIGHT YORKE ÉS ANDY COLE
375 / 414 mérkőzés, 123 / 187 gól, 0.33 / 0.45 gól/meccs, 3 / 5 bajnoki cím
Van úgy, hogy minden passzol. „Amikor Yorkie és én összekerültünk, az olyan volt, mintha megismerkedtem volna egy különleges nővel, és szerelembe estünk volna – magyarázta Andy Cole az FFT-nek 2010-ben. – Minden működött.”
Sokan felvonták a szemöldöküket, amikor Alex Ferguson 12.6 millió fontot fizetett a Trinidad és Tobagó-i csatárért, Yorke-ért. Ott volt már ugyanis Cole, Solksjaer, Sheringham.
A menedzser az 1998–99-es idény elején még rotálta játékosait, de októberben a páros mellett döntött. Abban a hónapban Yorke és Cole öt meccsen volt kezdő, ketten kilenc gólt szereztek a United 19 góljából. Kétség sem fért hozzá, hogy nagy párosról van szó, miközben a United magabiztosan menetelt a triplázás felé.
A duó összesen 98 gólt szállított a Unitednak első két idénye során. Amikor 2001-ben megérkezett Ruud van Nistelrooy a PSV-ből, többé már nem lehettek kezdők, decemberben pedig Cole lelépett a Blackburnbe. York is követte fél év múlva.
A páros újra összeállt, és az UEFA-kupába repítette a csapatot, amely a hatodik helyen végzett a tabellán. Útjaik 2004-ben váltak el végleg, mivel összevesztek Graeme Souness vezetőedzővel.
14. ROBBIE FOWLER
379 mérkőzés, 163 gól, 0.43 gól/meccs, 0 bajnoki cím
A helyiek imádták a kapuk közt vágtázó liverpooli srácot, akit egyszerűen csak Istennek becéztek. Az első mesterhármasát a Southampton ellen szerezte az ötödik bajnoki meccsén, a másodikat az Arsenal ellen a harmincadikon. (Az utóbbit az első félidőben öt percen belül.)
Shearer, Klinsmann és Wright korában Fowler volt a legpontosabb csatár az összes közül. Az 1996–97-es idényben térdsérülés vetett véget a gólzápornak, és Michael Owen vette át a helyét a csapatban. Fowler visszatért még, de már nem volt meg benne az a félelmetes összpontosítás, amitől minden Premier League-védő rettegett.
Megjárta a Leedset és a Manchester Cityt, majd mély érzelmek közepette újra az Anfield lett a második otthona, de a varázsa nem volt már a régi.
„EGY HULLÁMHOSSZON VAGYUNK”
Ha nem is tripláztak, de ezek a párosok mély nyomot hagytak maguk után.
NIALL QUINN ÉS KEVIN PHILLIPS – A klasszikus kicsi-nagy páros remekelt a Sunderlandben az 1999–2000-es idényben. Ketten 44 gólt hoztak össze.
ALAN SHEARER ÉS CHRIS SUTTON – Ez a páros akkor alakult, amikor Sutton a Blackburnbe igazolt 1994-ben. Első évükben bajnokságot nyertek. Shearer 34-szer, Sutton 15-ször talált a kapuba.
LUIS SUÁREZ ÉS DANIEL STURRIDGE – Tündöklésüket a 2013–14-es idényben kezdték meg, 52 gólt értek el a Liverpool csapatában, amely majdnem bajnok lett. Suárez szerzett 31-et, Sturridge 21-et. Az utóbbi már sosem lett a régi, miután Suárez a Barcelonába szerződött.
JIMMY FLOYD HASSELBAINK ÉS EIDUR GUDJOHNSEN – A „tűz és jég” néven emlegették őket. Gudjohnsen készítette elő a terepet ragadozó társának. A 2000–01-es idénytől kezdve négy évadon át 110 gólt szereztek együtt.
13. MICHAEL OWEN
326 mérkőzés, 150 gól, 0.46 gól/meccs, 1 bajnoki cím
Owen még csak 18 esztendős volt az 1997–98-as idényben, amikor rendszeres kezdője lehetett már a Liverpoolnak, és az Aranycipőt is kiérdemelte. Egy évvel később megismételte mindezt, miközben az angol válogatott sztárjává lépett elő annak a bizonyos gólnak köszönhetően Argentína ellen a világbajnokságon. Filmbe illő történet lehetne fiatalkori elindulása.
Owen nem állt le, 2001-be az övé lett az Aranylabda, és mind a hét idényében két számjegyű gólt szerzett a Liverpoolban. Ellenben próbálkozásai ott és a Newcastle-ben sem sültek el túlzottan jól, sérülések is gyakran hátráltatták. Végül azonban bajnok lett a Manchester Uniteddal 2011-ben, ezt követően a Stoke-ba ment levezetni.
12. ROBIN VAN PERSIE
280 mérkőzés, 144 gól, 0.51 gól/meccs, 1 bajnoki cím
Számára Alex Ferguson utolsó idénye csak elhozta a hőn áhított bajnoki címet, és ez nagyban köszönhető annak, hogy Robin van Persie az Arsenalból a Manchester Unitedba szerződött.
A hollandnak nem sikerült bajnokságot nyernie nyolc idényében sem a londoni csapattal, igaz, rosszkor, a „verhetetlen” évad vége után néhány nappal érkezett az Arsenalba 2004-ben. Sérülések is akadályozták, hogy bizonyítsa, milyen jó csatár vált belőle szélsőből.
A ballábas játékos 28 évesen ért fel a csúcsra, Aranycipőt kapott azért, mert 30-szor sikerült betalálnia utolsó londoni idényében. Ezt 26 gól követte az elsőben az Old Traffordon. Így lett szép Fergie búcsúja, aki tarsolyában a 13. címmel távozott.
11. TEDDY SHERINGHAM
418 mérkőzés, 146 gól, 0.35 gól/meccs, 3 bajnoki cím
„Az Arsenal szurkolói ezt énekelték: »Oh, Teddy, Teddy, elment a Manchester Unitedba, és k…ra nem nyert semmit!« – mondta egyszer az FFT-nek. – Végül triplázni tudtunk, és arra gondoltam, vajon most mit énekelnek majd. Ezt énekelték: Oh, Teddy, Teddy, elment a Manchester Unitedba, és mekkora egy p…cs!”
Nem nyert nagyobb trófeát 1999 előtt, de az Old Traffordon három bajnoki címhez segítette csapatát négy idény alatt, így 34 évesen ért fel a csúcsra.
Ő volt az első Premier League-gólkirály, a Nottingham Forestből igazolt a Tottenhambe 1992-ben, ahol 76 gólpasszt adott. Később játszott a Portsmouth-ban és a West Hamben is, és ő a legidősebb gólszerző a Premier League-ben, 40 évesen talált be.
TÚL HAMAR ÉRTEK A CSÚCSRA
Amikor elkezdődött a Premier League, ők már túl voltak pályájuk csúcsán.
IAN RUSH – A Liverpool örökös gólkirálya már túl volt parádés évein, amikor beköszöntött a Premier League. 1992–93-ban még mindig ő volt csapata legfőbb csatára, miközben már segített Robbie Fowler csiszolgatásában.
MARK HUGHES – Ő is egy évtizeddel korábban volt a csúcson, kicsattant az energiától a Unitednál, a Barcelonánál és a Bayern Münchennél, de nem hódított el nagyobb trófeát a Premier League megalapításáig.
ALAN SMITH – A Sky Sports és a FIFA jellegzetes figurája futballozni is jól tudott. Nagy veszélyt jelentett fejjel, lába is volt a játékhoz, és tagja volt az Arsenal 1989-es és 1991-es bajnokcsapatának. 1995-ben vonult vissza, és lett kommentátor.
TONY COTTEE – Az Evertonban és a West Hamben a ’80-as években ért a csúcsra, de még két Premier League-idényt is megért, és szép számmal talált be a hálóba ott is.
JOHN FASHANU – A Wimbledon bolond alakulatának tartópillére volt, de 1992 után már nem gyakorolt nagy hatást, ha csak azt nem vesszük, hogy belekönyökölt szegény Gary Mabbuttba, és gyakran volt sérült az Aston Villa csapatában.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2017. decemberi számában.)
