Szöveg Márványi Péter
1. Paolo Maldini
(AC Milan) 902 meccs
A lista első helyére Paolo Maldini kívánkozik, aki több mint 900 meccsen szerepelt szíve klubjában. Tizenhat évesen mutatkozott be az olasz élvonalban. Egy esztendővel később már stabil tagja volt a védő négyesnek, Franco Baresi, Alessandro Costacurta és Mauro Tassotti társaságában. Huszonöt idényén keresztül futballozott Milánó piros-fekete felében, ez idő alatt öt BEK/BL-trófeát és hét olasz bajnoki címet szerzett. Negyvenévesen, 3-as számú mezével egyetemben vonult vissza, amit csak valamelyik fia viselhet majd, amennyiben bemutatkozhat az első csapatban.
2. Bill Foulkes
(Manchester United) 688
A Manchester United 19 éves korában fedezte fel az igazi, régi vágású középhátvédet, aki a Busby-bébik meghatározó alakja lett. Foulkes egy ideig párhuzamosan szerepelt a csapatban, és dolgozott a helyi szénbányában. Túlélte az 1958-as müncheni repülőgép-szerencsétlenséget, ami után ő lett a Manchester United csapatkapitánya. Tíz évvel a tragédia után Foulkes gólt szerzett a Bernabéuban a Real Madrid ellen, amivel csapata bejutott a BEK-döntőbe, ahol a Benficát legyőzve a Manchester United lett az első angol BEK-győztes csapat. Sir Bobby Charlton és Ryan Giggs előtt ő tartotta a United szereplési rekordját.
3. Franco Baresi
(AC Milan) 719
Több mint egy évtizeden át kapitányként irányította az olasz klub legendás védelmét. Csapatával mindent megnyert, amit lehetett. Érdekesség, hogy bátyja, Giuseppe az ősi rivális, Inter futballistája volt, öccsét azonban nem találta elég jónak a kék-fekete csapat. Harminchét évesen vonult vissza, majd Paolo Maldini vette át a szerepét, minden tekintetben. A játékos iránti tiszteletből a Milan visszavonultatta Baresi 6-os számú mezét.
4. Trevor Brooking
(West Ham United) 635
A ma már lovagi címmel büszkélkedhető Sir Trevor Brooking London keleti felében nőtt fel, és a ’60-as években mutatkozhatott be a West Ham Unitedben, ahol olyan társai voltak, mint a friss világbajnok Bobby Moore vagy Geoff Hurst. Brooking eleinte nehezen szerzett magának biztos helyet a csapatban, de végül a klub legendája lett, utcát is neveztek el róla a stadion környékén. 1978-ban kiesett a West Ham, de Brooking maradt, sőt 1980-ban az ő góljával nyertek FA-kupát a Kalapácsosok az Arsenal ellen. (A kupát azóta sem szerezte meg másodosztályú csapat.)
5. Giuseppe Bergomi
(Internazionale) 758
Bergomi húsz évadon keresztül szerepelt az Internazionale védelmének közepén, illetve jobb oldalán. Tizenhét évesen mutatkozott be a nagycsapatban, amellyel egy bajnoki címet és három UEFA-kupát nyert. Tagja volt az 1982-ben világbajnoki címet szerző olasz válogatottnak. Harminchat esztendősen vonult vissza, jelenleg televíziós szakkommentátorként dolgozik.
6. Tony Adams
(Arsenal) 669
Mr. Arsenal 17 évesen mutatkozhatott be a felnőttek között, és 1988-ban, 21 évesen már a csapat kapitánya volt. Ő az angol labdarúgás egyetlen olyan játékosa, aki három különböző évtizedben is kapitányként emelhette magasba a bajnoki trófeát. Sikerei ellenére Adamsnek az alkohollal meggyűlt a baja. Sorozatban kapták ittas vezetésen, ami miatt börtönbe is került. Arséne Wenger érkezése után a közvélemény előtt is vállalta a nyílt titkot: alkoholista. Betegségéből sikerült kigyógyulnia, ami pályafutását is évekkel hosszabbította meg. Jelenleg az azerbajdzsáni Gabala FC edzője.
7. Szusza Ferenc
(Újpesti Dózsa) 502
Tősgyökeres újpesti, aki játékosként is csak a lila-fehér klubot szolgálta. A mai napig az ő nevéhez fűződik az egy klubban elért legtöbb gól (393) magyar rekordja – ennek ellenére, érdekes módon, gólkirály sohasem volt. Az Újpest csapatában ő játszotta a legtöbb mérkőzést, később edzőként is irányította a csapatot. Még életében róla nevezték el a Megyeri úti stadiont.
8. Lev Jasin
(Dinamo Moszkva) 326
A szovjet legenda a sportág történetének egyetlen aranylabdás kapusa. Hosszú pályafutását a Dinamo Moszkvában töltötte, amelynek hokicsapatában (!) is védett, míg a labdarúgóknál adódó lehetőségre várt. A válogatottal nyert olimpiát és Európa-bajnokságot is. Az IFFHS a XX. század legjobb kapusának választotta, a FIFA 1994 óta a vb legjobb kapusát Lev Jasin-díjjal jutalmazza. Pályafutása során több mint 150 tizenegyest hárított, végül 41 évesen vonult vissza.
9. Albert Flórián
(FTC) 537
A Császár 1958-ban, 17 évesen debütált a Ferencváros nagycsapatában, rögtön két góllal, 19 esztendősen pedig már a bajnokság gólkirálya volt. Albert korának egyik legsokoldalúbb játékosa, aki pillanatok alatt képes volt egymaga mérkőzéseket eldönteni. Súlyos sérülése nélkül talán nem kellett volna 33 évesen visszavonulnia. 2007 decemberében róla nevezték el a Fradi Üllői úti stadionját.
10. Sepp Maier
(Bayern München) 623
Maier a Franz Beckenbauer- és Gerd Müller-féle Bayern kapusa volt, amely zsinórban három BEK-et nyert. 1966 és 1972 között zsinórban 442 Bundesliga-meccset játszott, ami azóta is rekord. Világ- és Európa-bajnok. Harmincöt évesen vonult vissza, miután egy autóbalesetben súlyos sérüléseket szenvedett.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2011. októberi számában.)
