Interjú Martin Harasimowicz Fordítás Bodnár Zalán Illusztráció German Aczel
A Polonia Bytom otthonában rendezett derbi 85. percében a vendég Górnik Zabrze védője, Tomasz Hajto – 62-szeres lengyel válogatott – megkapta a labdát, az őrületbe kergette Mariusz Mezyket, majd egy tökéletesen kivitelezett íveléssel a saját térfeléről küldte be a labdát Michal Peskovic kapujába. Az akkor 36 éves, pályafutása alkonyán járó Hajtónak ez lett élete gólja.
Felidézi az FFT-nek: „A csapattársam, Jerzy Brzeczek öt perccel korábban odaszólt, majd passzoljak neki, mert észrevette, hogy az ellenfél kapusa gyakran kimerészkedik a kapuból. Igaza volt, és amikor a lehetőség adódott, úgy döntöttem, hogy inkább én kísérletezem. Szereztem már korábban is gólt a saját térfelemről, de nem hivatalos mérkőzésen, és persze edzőmeccsen sokkal könnyebb megcsinálni, mint egy idegenbeli rangadón. De megnyertem egy párharcot, és megjött az önbizalmam, hogy próbáljam meg. Tökéletes röppályát írt le a labda, hiába nyújtózkodott a kapus, épp átszállt felette, és csak a kapuban esett le. Győzelmet érő gól volt, ezzel nyertünk egy nullára. Kár, hogy a mérkőzést üres stadionban játszottuk a hazai szurkolók kitiltása miatt.”
Hajto azt is tudja, milyen a hajrában elbukni, nemcsak egy rangadót, de egy bajnoki címet. A Schalke játékosaként 2001-ben a stadion óriáskivetítőjén követte a másik meccs utolsó perceit, amelyen a Bayern München a 91. percben szerezte meg Hamburgban a bajnoki aranyat jelentő gólt. „Borzasztó pillanatok voltak – mondja Hajto. – »A szív bajnokainak« hívott minket mindenki, de ez sem vigasztalt.”
De ő legalább erre a gólra emlékezhet.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2015. januári számában.)
