Szöveg: Will Butcher Illusztráció: German Aczel Fordítás: Gerendai Márk
1997-ben az Olympiakosz véget vetett annak a kilenc keserű évnek, mely során nem tudták megnyerni a görög bajnokságot. Ez azt is jelentette, hogy történelmük során először részt vehettek a Bajnokok Ligájában, és ezt Sztilianósz Janakópulosz öt perccel az első csoportmeccsük kezdőrúgása után emlékezetessé varázsolta.
„Telt ház volt, nyolcvanezer ember préselődött a stadionba – mondja Sztilianósz az FFT-nek. – Mindenki izgatott volt. Sokat jelentett nekünk az a nap.”
Az Olympiakosz a Portóval nézett farkasszemet, amit többek között Joao Pinto, Zlatko Zahovic és Mário Jardel tett félelmetessé. A csoportban a Rosenborg és a későbbi győztes Real Madrid szerepelt még. „Csak huszonhárom éves voltam akkor – magyarázza Janakópulosz –, de elég idős ahhoz, hogy megszerezzem a bajnokság egyik legszebb gólját.”
„A Porto szöglete után kontratámadásba kezdtünk, a labda eljutott Ilija Ivicshez a bal szélre – emlékszik vissza a 2004-es Eb-győztes Bolton-legenda. – Ő meglátott engem középen, és passzolt nekem. Az első érintésem nem volt túl jó, de a labda finoman elém pattant, így lehetőségem nyílt átívelni a kapus felett. Szerencsés vagyok, hogy sikerült.”
Janakópulosz szerényen beszél, bár az első labdaérintése valóban szörnyű volt. A gyönyörűséges ívelés Rui Correia felett a hálóba repült, ezzel az Olympiakosz 1–0-s vezetéshez jutott, amit a következő 85 percben meg is tartott. A középpályás, aki azóta visszavonult, és a harmadosztályban dolgozott edzőként, szerény: „Az ilyen pillanatok különlegesek a futballban. Nagyon boldog vagyok, hogy én szereztem az Olympiakosznak az első BL-gólt, de ahhoz, hogy hinni tudj magadban, jó edzőre és klubra van szükség.”
„Mindig emlékezni fogok erre a találatra. Három fiam van, akik büszkék az apjukra. Ha emiatt követni akarnának engem, az nagyszerű lenne. Erről szól a labdarúgás.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2015. októberi számában.)
