Szöveg Andy Mitten
Úgy volt, hogy 2015. március 22-én, vasárnap minden Steven Gerrardról szól majd, mivel 35., egyben utolsó alkalommal lépett pályára a Manchester United ellen. A Liverpool legendáját azonban Brendan Rodgers nem állította be kezdőként, majd saját meggondolatlanságának köszönhetően 40 másodpercnyi játék után piros lappal mehetett az öltözőbe. A kegyelemdöfést pedig a nagyszerű Juan Mata adta meg.
Majdnem egy órája folyt a játék az Anfield Roadon, az emberelőnyben lévő United egy góllal vezetett. Ekkor Mata észrevette a Liverpool tizenhatosán belül tátongó rést és a betörés lehetőségét. „Mivel az első félidőben már szereztem gólt, nyerésre álltunk – mondja Mata. – Ander Herrera lövése elakadt rajtam. Levettem a labdát, megláttam Ángel di Maríát, átadtam neki, és reméltem, észreveszi, hogy sprintelek középre. Észrevette.” De nem tudta megfelelően megjátszani a rohanó spanyolt. „Egy kicsit hátrébb érkezett az emelése – folytatja Mata. – Ahelyett, hogy átvettem volna, le kellett lassítanom, és megváltoztatni az egész testhelyzetemet. Mivel mögém érkezett a labda, megpróbáltam ollózni. A lövés következtében a földre zuhantam, és amikor felnéztem, a labda a hálóban volt. Mámoros érzés volt. Szurkolóink felé rohantam, nyomomban a csapattársaimmal, közben szinte felrobbant a stadion. El sem lehet képzelni jobb forgatókönyvet egy Liverpool elleni meccshez.”
Persze az idény ettől még alakulhatott volna jobban mindkét csapatnak. Az előző évben a bajnoki címről éppen csak lecsúszó Liverpool a négy közül is kiesett 2014–15-ben, miközben a Unitednál éppen a Ferguson után maradt űrt próbálták betölteni. De azon a napos vasárnap délutánon az egyikük és kiváltképp Mata nagyon örülhetett „Aznap úgy éreztem, én vagyok a leggyorsabb, legmagasabb, legerősebb játékos a pályán – idézi fel Mata. – Úgy éreztem, bármelyik társamat felülmúlhatom, és sosem veszítem el a labdát. Minden szándékom jól sült el: az első labdalevétel, a passz és a lövés is. Azt akartam, hogy örökké tartson a meccs. Meg akartam állítani az időt. Ennél jobb élménye aligha lehet egy játékosnak. Nem is tudom, hogyan jött össze, hiszen viszonylag korán kezdődött a meccs, ami nekem nem kedvez. Aznap viszont szárnyaltunk az Anfield Roadon.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. januári lapszámában.)
