Szöveg: Sefa Atay Illusztráció: German Aczel Fordítás: Bodnár Zalán
Szegény Matty Burrows: ha nincs Hamit Altintop gólja, most mindenki róla beszélne.
A Glentoran csatárának a Portadown elleni sarkazásos gólját több mint ötmillióan nézték meg a YouTube-on, mégis lemaradt a FIFA Puskás-díjáról – amely az év góljáért jár – a török középpályás Kazahsztán elleni bombája miatt.
José Mourinho 2011 nyarán így Altintopot vitte a Real Madridhoz, persze nemcsak ezért a gólért, de talán ezért is. A török szerény mosoly kíséretében idézi fel a találatot: „Ahogy a labda jött felém, semmire sem gondoltam, csak arra, hogy el kell találnom a kaput – mondja. – Vannak a futballban édes pillanatok. Az egy ilyen pillanat volt.”
A szögletet Emre Belözoglu ívelte be, de szinte amire felpillantott, a labda már a hálóban hevert. Annak ellenére, hogy begyakorolt figura volt, még ő is elcsodálkozott csapattársa védhetetlen lövésén.
„Igen, az igaz, hogy mindig életerős lövéseim voltak – mondja Altintop. – Legutóbb egy edzésen majdnem eltörtem Iker Casillas kezét! De az a gól megismételhetetlen. Hiába próbálnám meg százszor újra, nem tudnám még egyszer úgy eltalálni.”
Így aztán persze nagyon büszke a Puskás-díjra. „Ebben a díjban benne van az összes eddigi gólom – mondja a Törökországban Mr. Aranylabdának becézett játékos. – Nem hiszem, hogy kétszer el lehet nyerni egy életben, de azért megpróbálom.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2012. áprilisi számában.)
