A magyar válogatott nem állt túl fényesen az 1988-as Európa-bajnokság selejtezőjében, hiszen Mexikó után még Komora Imrével a kispadon kikapott Hollandiától (a későbbi Eb-aranyérmestől) és Görögországtól. A szövetségi kapitányt menesztették is, és Verebes József érkezett a helyére. Az MTK-t éppen abban az idényben 29 (!) éves böjt után bajnoki címig vezető Mágus a lengyelek ellen tulajdonképpen tét nélküli Eb-selejtezőn irányította a csapatot, hiszen reális esély a továbbjutásra ekkor már nem volt.
A szünetben 2–1-re vezettek is a lengyelek, semmi sem utalt arra, hogy gólgálát lát a Népstadion közönsége. „Mi van?! Jól játszunk – mondta Détári Lajos szerint a szünetben Verebes a lehajtott fejű társaságnak. – Kimentek, és ötöt rúgtok.” Pontosan így történt, 5–3 lett a vége – benne Détári Lajos örökké emlékezetes, hatalmas góljával. A bal oldali szögletzászló és a tizenhatos oldalvonala közötti területről járt szabadrúgás a mieinknek, amit Döme elsőre keményen a kéttagú sorfalba lőtt. Prokop játékvezető megismételtette a kísérletet, és a második próbálkozás ideális ívben csapódott a kicsit a rövid sarok felé lépő Józef Wandzik kapus felett a hosszú felsőbe.
„Verebes már a meccs előtt mondta, hogy szögletet, oldalszabadrúgást, mindent küldjek kapura, és én szófogadó játékos voltam – emlékezett a 33 évvel ezelőtti mozdulatra Détári Lajos. – Így aztán nem volt mit tennem, rárúgtam. Szerencsém is volt, mert az első lövést visszafújta a bíró, másodikra viszont Wandzik kicsit közelebb lépett, és védhetetlenül csapódott a hálótartó vasra a labda. Egy pillanatra senki sem hitte el, Knézy Jenő még a tévében is csak kis szünettel kiáltotta világgá a gólt.”
A 76. percben esett találattal alakult 4–2-re az állás, és még csak azt sem jelenthetjük ki, hogy Détári túlünnepelte volna a gólt. Úgy sétált el a helyszínről felemelt karral, mintha minden meccsen lőne két ilyet.
„Miért ünnepeltem volna? Nem a braziloknak fejeltem nyolcvanezer ember előtt, mint egy évvel azelőtt – mondta Détári. – Akkor már eldőlt a meccs, amelyen egyébként összesen két gólt és három gólpasszt jegyeztem az ötből, ráadásul nemcsak az én második gólom volt gyönyörű, de Vincze Pilué vagy Péter Zolié is. Verebes mester értett a játékosok nyelvén, bárkinek bemagyarázta, hogy ő a világ legjobbja. Mondjuk, nekem nem nagyon kellett.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. szeptemberi számában.)
