Szöveg Bodnár Zalán
Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci. A Kairosz Kiadó „Magyarnak lenni” című sorozatának friss kötetében Kű Lajossal, a mindmáig utolsó magyar Eb-gól szerzőjével és a legutóbbi magyar BEK-döntős futballistával beszélget Ballai Attila.
A könyv apropója azonban más, mint a Fradi-játékos kalandos pályafutása vagy az 1978-as Liverpool–Bruges BEK-döntő a Wembleyben: Kű Lajos neve immár hosszú évek óta összefonódik az Aranycsapat Alapítvánnyal és még inkább a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság életre hívásával és szervezésével. A földrajzi határainkon kívülre szorult honfi társainkat egyesíteni kívánó, lázas tevékenységének legutóbbi szép példája pedig Kocsis Sándor földi hamvainak hazaszállítása Barcelonából Magyarországra és végső nyugalomra helyezése a Szent István-bazilikában, Puskás Ferenc és Varga Zoltán mellé – ez külön fejezet tárgyát képezi az interjúkötetnek, lévén az ötlet épp Ballai Attiláé volt, a főszervezést pedig Kű vállalta magára, így nyugszik immár magyar földben „Kocka” is.
Az interjú – amelyben nagyvonalakban természetesen kirajzolódik az egykori Fradi- és Bruges-ikon pályafutása is – szimbolikus futballtörténeti pillanatban készült, a Videoton múlt őszi, a portugál Sporting Lisszabon elleni 3–0-s Európa-liga-sikerének másnapján. Azt a meccset követően, amelyen az egyik Vidi-gólt az a Nikolics Nemanja szerezte, akit jó néhány évvel ezelőtt gyerekként éppen a Kű által kitalált Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság meccsein fedezett fel magának a magyar futball. A két óra alatt könnyedén elolvasható könyv egyébként olvasmányos, gördülékeny, érdekes és stílusos. De hát mitől is lenne rossz? Kű Lajost élőszóban is lenyűgöző hallgatni, mert megkapó személyiség, és remekül mesél – ez érezhető az interjúban is –, ráadásul rengeteg élményt és kalandot átélt, világlátott emberként van is miről regélnie. Ballai Attila pedig kiváló újságíró, aki jól „menedzseli” az interjút, és gátat szab annak, hogy a minden apró részletre tisztán emlékező Kű Lajos már az első kérdésre nyolcvan oldalon keresztül válaszoljon. Egyetlen dolog bántja a szépérzetünket: a cím, amiről még nem ejtettünk szót. Kűkeményen.
Nyilvánvaló, hogy a volt futballista neve számtalan lehetőséget rejt a szójátékokra, és korábban is jelent már életrajzi könyv róla Horváth Lajos tollából „A föl-földobott Kű” címen, de az legalább valamelyest takarta a tartalmat, a „messze tornyoktól” elszédülő „disszidens” futballista „visszahullását” a magyar földre, ez azonban most picit erőltetettnek tűnik. Csak remélni tudjuk, hogy ha legközelebb könyv jelenik meg hazánkban Kű Lajosról, nem Kűmíves Kelemen, Kűleves vagy Kűpapír-olló lesz a címe…
A Közgazdaság-tudományi Egyetemen végzett, az Esti Hírlap sportrovatában kezdte újságírói pályafutását. 1990 és 1998 között a Ferencváros, 2001 és 2011 között a Magyar Kézilabda-szövetség sajtófőnöke volt, előbb a Népszava, majd 2005 óta a Magyar Nemzet sportrovatvezetője (cikkünk 2013-ban készült – a szerk.). Négy nyári olimpiáról, két labdarúgó-világbajnokságról (1998, 2002), valamint több tucatnyi egyéb vb-ről és Eb-ről tudósított.
A LEGJOBB SZÖVEGEK
„Külföldön sokszor kérdeztek az 1956-os forradalomról, csodálták, hogy a kis magyar nép ellenállt a világ legerősebb szárazföldi hadseregének. Ilyenkor kesernyés, sportos humorral hozzátettem, hogy sajnos másodikak lettünk ebben a küzdelemben.”
„Amikor arról áradoztam, milyen szuper tehetséges nép a miénk, általában legyintettek egyet, hogy jól van, Lajos, maradjál már. Amikor ezt meguntam, azt feleltem, állj, akkor hasonlítsuk össze kicsi hazánkat a belga királysággal! […] Nézzük a számszerűsíthető érdemeket, például a Nobel-díjasokat. Mi akkoriban még nem dicsekedhettünk a Sorstalanság kiváló szerzőjével, ezért tizenkettőnél tartottunk, a belgák egy szem kémikusával szemben. Eddig rendben, 12:1 ide. Sorra vettük a zeneszerzőket, Lisztet, Bartókot, Dohnányit, ezen a ponton érdeklődéssel kérdeztem, nos, ti kit tudnátok említeni? A szöuli olimpia még tovább erősítette a pozícióimat, mert a 11 magyar arannyal szemben a belgák 1988-ban egyet sem nyertek. Ez a »meccs« tehát 11:0-val zárult, úgyhogy jól álltam érvekkel.”
Kűkeményen
Kű Lajossal beszélget Ballai Attila
Magyarnak lenni sorozat, CV. rész
Kiadó: Kairosz Kiadó, Budapest, 2012
Formátum: ragasztott papírkötés, 116 oldal
Ára: 1500 forint
Osztályzat: •••••
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. áprilisi lapszámában.)
