Interjú Mauricio Savarese Fotó Rodrigo Paiva Fordítás Kovács Gergely
Világbajnok. BL-győztes. Aranylabdás. Ennek ellenére Rivaldo Vítor Borba Ferreira még mindig kellően szégyenlős ahhoz, hogy teljes fényében tündököljön. „Sohasem voltam az a filmsztár típusú játékos – mondta a FourFourTwo-nak –, és emiatt még most is sokan neheztelnek rám a futballbiznisz világában. Szeretem beszélni a futball nyelvét. Erre mindig szántam időt, a legjobb nyilatkozataimat a pályán adtam, meccs közben.”
Az FFT mindezt nagyra becsüli, de ilyen könnyen azért nem fog megszabadulni tőlünk. A nyomornegyedekben töltött nehéz gyerekkortól elkezdve a gigantikus összegű üzbegisztáni igazolásig minden szóba kerül. És hál’ Istennek egyetlen válasz elől sem próbál kitérni, beleértve a 2002-es, törökök elleni „arcon rúgását” is.
Igaz, hogy ez az ólábú játékstílus annak köszönhető, hogy Recifében felnőve nem táplálkoztál megfelelően, és hogy első klubodnál azt mondták, túl gyenge vagy fizikailag ahhoz, hogy futballista legyél? Hogyan formáltak ezek a korai élmények emberileg és mint labdarúgót?
Trevor Stuart, Twitter
Nem, a stílusomnak semmi köze a gyerekkoromhoz, ez azért van, mert magas vagyok, és a lábam eláll, ha futok. Kaká is magas, és nem voltak gondjai a táplálkozással, mégis hasonló a játékstílusunk. A gyerekkorom nem sokban befolyásolt. Tudom, villoghatnék a pénzemmel és a hírnevemmel, de ez egészen egyszerűen nem az én stílusom. Ugyanaz az ember vagyok, aki akkor voltam, amikor elkezdtem focizni.
Hogy a fenébe gyalogoltál haza tizennyolc kilométert gyerekkorodban az edzések után? Nem volt túl kimerítő ahhoz, hogy egyáltalán még focizni is tudj emellett?
Jake Hall, e-mail
Ez csak egyszer fordult elő. Úgy tizenöt éves lehettem. Nagyon éhes voltam, és nem tudtam kivárni, hogy hazajussak. Recifében el lehetett cserélni a buszjegyeket ételre. Úgyhogy vettem egy cukorsüveget és egy pohár cukorrépalevet, és hazagyalogoltam.
A Mogi Mirim játékosaként félpályáról találtál be egyszer, rögtön a kezdőrúgást követően. Miért döntöttél úgy, hogy rálövöd? És hogy változott meg az élted ez után a gól után?
Garald Thomas, Liverpool
Nem tudom, mekkorát szólt ez a gól a tengeren túl, de Brazíliában nagyon különlegesnek számított. Mindenki arról beszélt, hogy lőttem egy olyan gólt, amilyet Pelé is megpróbált, de elrontott az 1970-es világbajnokságon. Ekkor kezdtek el rám igazán odafigyelni. Akkor döntöttem el, hogy rálövöm, amikor láttam, hogy a kapus messze áll a gólvonaltól. Hirtelen döntés volt.
A Palmeirashoz az ádáz Sao Pauló-i ellenfélnél, a Corinthiansnál töltött kölcsönszerződésed után igazoltál. Hogyan reagáltak a Corinthians szurkolói? És általában, mi volt a legveszélyesebb találkozásod szurkolóval a pályafutásod során?
Sam Granger, e-mail
Nagyon kemény volt: átkozódtak, szitkozódtak, amikor autóval mentem az edzésekre, és nem mehettem ki az utcára. Valami hasonló történt Görögországban is, amikor az Olympiakosztól az AEK Athénhez igazoltam. Némelyik szurkoló igazi tuskó módjára viselkedett, de én igyekeztem nem provokálni őket.
A fiatal Rivaldo, kölcsönben a Corinthiansnál
Érdekes, hogy huszonnégy éves korodig Brazíliában maradtál, és a legmagasabb szintre jutottál el. Mit gondolsz arról, hogy a játékosok többségének Brazíliában kellene maradnia fiatal éveikben, és csak ezek után lenne érdemes szerencsét próbálniuk Európában.
Jake Garland, Middlesex
Ha tudtam volna, hamarabb is leléptem volna. Több tapasztalatot szerezhettem volna, és talán kétszer is elnyerhettem volna az Év játékosa címet. A játékosoknak a jövőjükre is gondolniuk kell. Nagyszerű érzés otthon játszani, de Európában nagyobb tiszteletet tudsz kivívni magadnak.
Mielőtt a Deportivóhoz igazoltál, olyan pletykák keringtek, hogy a Parmánál fogsz kikötni. Gondolkodtál már azon, mennyiben alakult volna másképp a pályafutásod Olaszországban?
Steve Thompson, London
El akartam hagyni a Palmeirast, és először Japánt néztem ki magamnak. De végül a Palmeiras szponzora, a Parmalat rávett, hogy menjek a Parmába. Azonban anyagi problémák vetődtek fel, és Amaralt küldték helyettem. Három nappal később Mauro Silva közvetítésével megkeresett a Deportivo, és elfogadtam az ajánlatukat. Nehéz megmondani, másképp alakult-e volna az életem, de tudtam, hogy Spanyolországban többször lesz majd helyem a pályán.
Mi történt az 1996-os olimpián, ahol téged tettek meg bűnbaknak Brazília Nigéria ellen elszenvedett veresége miatt?
Kim Johannesen, Twitter
Jó érzés volt kijutni Atlantába, de nagyon sok kritikát kaptam amiatt, hogy elvesztettem a labdát, a nigériaiak pedig betaláltak. Keményen büntettek, a selecao hallani sem akart rólam egy évig. Nagyon szerettem volna játszani az 1997-es Copa Américán, ezért nagyon sajnálom. Zagallo volt akkoriban a szövetségi kapitány. Nem mondhatom, hogy igazságtalan volt, de szerintem a csapatjáték arról szól, hogy nyerünk, de néha ki is kapunk. Én lettem a bűnbak, ennyi az egész.
A Deportivo de La Corunában John Toshack keze alatt játszottál, és keringenek olyan elméletek, amelyek szerint akkor rúgták őt ki, amikor csereként játszatott, és ezen összeveszett a szurkolókkal. Igaz ez?
Christopher McLenaghan, Facebook
Minden nyomás, ami rá nehezedett, a szurkolóktól jött, nem tőlem. Emlékszem egy meccsre az Athletic Bilbao ellen, amikor az első félidőben lecserélt, pedig adtam egy gólpasszt. Kifütyülték, később pedig azt állította, taktikai csere volt. Kemény ember volt.
Van Gaallal ellentétben Toshack megfizetett azért, hogy lecserélte
Amikor a Barcelonához igazoltál, sokan úgy tekintettek rád, mint Ronaldo utódjára, aki ekkor távozott az Interhez. Tekintve, hogy ő szinte meccsenként szerzett egy gólt, mekkora nyomás nehezedett rád? Kaptál tőle jó tanácsokat, hogy miként kellene beilleszkedned?
Dr. Andile Bovungana, Twitter
Amint megérkeztem, megpróbáltam függetlenedni a nyomástól. Elmondtam nekik, hogy nagyon más vagyok, mint Ronaldo, és azt akartam, hogy az én játékstílusom miatt szeressenek. Középpályás akartam lenni, nem csatár. Nem volt arra időm, hogy tippeket kérjek Ronaldótól, mindössze egyszer beszéltem vele akkor. De voltak barátaim a csapatban, például Giovanni és Anderson.
Gólátlaga a Barcelonánál több volt, mint egy gól kétmeccsenként. Ez szép teljesítmény egy középpályástól
Azt mondtad, Brazília akkor is elveszítette volna az 1998-as vébét, ha Ronaldo teljesen fitt lett volna. A meccs előtti események játszottak szerepet, vagy miért kaptatok ki?
Kristian Dainton, Twitter
A pályán senkit sem érdekelt, mi történt korábban. Annyit láttunk csak, hogy Ronaldo fut, és rendben vannak vele a dolgok. Azért veszítettünk, mert pocsékul játszottunk, ráadásul Franciaországban, és ez történelmi lehetőség volt az ellenfél számára. Ha nyertünk volna, senki sem beszélne Ronaldóról, mindenki azt mondaná, hogy harcosként viselkedett, és Brazília csodásan játszott. Amikor hazaérkeztünk, nem voltunk senkik. A második helyezés senkit sem érdekel. Senki sem akart közülünk elutazni a fővárosba, hogy átvegyük az elnök által adományozott érmeket. Amikor mégis megtettük, sokan fújtak ránk.
Búslakodás Cafuval
Az a mesterhármas és az ollózós gól, amelyik azon a meccsen született, amelyen a Barca biztossá tette részvételét a 2000–01-es BL-ben, milyen helyet foglal el pályafutásodban?
Matt Owen, Twitter
Nem emlékszem pontosan, hogy is éltem meg azokat a gólokat. Egyrészt mert nagyon a győzelemre koncentráltunk, másrészt mert nem tudtam megnézni őket utólag a tévében, mivel az apósomhoz kellett sietnem a kórházba. Az orvosok szerint csak azért maradt életben, mert időben észrevettem, hogy kórházba kell vinni, és egy teljes hétig mi is ott voltunk vele. Talán ez lehetett a mindenkori legjobb teljesítményem, bár néhány hónappal korábban egy másik meccsen is mesterhármast szereztem a Milan ellen a San Siróban, az a meccs három hármas döntetlenre végződött.
Nem volt ennél szebb, lélegzetelállítóbb idénymentő gól. Ez tény
Úgy hallottam, az ügynököd féltve őrzött egy újságból kivágott cikket, amelyben Sir Alex Ferguson és Roy Keane „top embernek” nevezett téged. Mondd el, miért tarthatunk téged top embernek!
Kareem Shah, e-mail
Igen, ez igaz. Nagyon tisztelem Sir Alex Fergusont. Azt hiszem, a gondolkodásmódom, a türelmem miatt nevezhettek top embernek, és mert termékeny gólszerző voltam. Mindig szórakoztatóan játszottam, ez is fontos.
Egy történet szerint őszinte, de udvarias beszédet intéztél csapattársaidhoz a Barcelonában, miszerint nem vagy hajlandó a bal oldalon játszani Louis van Gaal vezetése alatt. A rákövetkező héten már nem voltál a csapatban. Ez így volt?
Scott Peter Hutchinson, Facebook
Igen. Egy Atlético Madrid elleni meccs után történt. Van Gaal a hatvanadik percben lecserélt. Később, már otthon érdeklődtem, hogy ha amúgy is van egy embere azon a poszton – Zenden, aki szintén holland –, akkor én mit keresek ott. Jeleztem José Mourinhónak, aki akkor a másodedző és a tolmács szerepét töltötte be, hogy miután Van Gaal elmondta a magáét, én is szeretnék szólni a csapathoz. Így aztán, amikor ő befejezte, elmondtam, hogy középen szeretnék játszani, és ha ez nem lehetséges, akkor inkább a kispadra ülök, vagy távozom a csapattól. Van Gaal végigmért (nevet), és két meccsen is kihagyott a csapatból. Jó edző, de nem fogadja el mások véleményét.
Van Gaal: „Jó edző, de nem tűri mások véleményét”
1999-ben az Év játékosa és Aranylabda-tulajdonos is lettél. Szerinted ki volt jobb, amikor a csúcson voltatok, te vagy Zidane?
Matt Ling, e-mail
Kétszer is meggondoltam, mielőtt megpróbáltam tőle labdát szerezni, mert mindig tartogatott valami meglepetést. Ő is ugyanezt állította rólam, és „szörnynek” nevezett. Egyikünk sem szeret túl sokat beszélni magáról. Azt mondanám: döntetlen.
Miért nem jött össze a Milan-kaland?
Ley Wiwuga, Twitter
Nem akarok magyarázkodni, de éppen váltam, és ez a magánéletemnek nagyon nehéz időszaka volt. Nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna, és magam alatt voltam. Amikor rendbejöttem, a Milan már nem volt irántam akkora bizalommal, mint az elején. A kispadon kötöttem ki, mert nagy verseny alakult ki a csapattársak között: Kaká, Seedorf, Rui Costa… Amikor ez tudatosult bennem, kértem, hogy távozhassak.
„Magam alatt voltam a Milannál, de egy nagy olasz klubban játszani akkoriban kihívás volt”
Mit gondolsz a jelenlegi Barcelonáról? Szerinted az a csapat, amelyben te futballoztál, hogyan teljesítene a mai ellen?
Scott David, Bristol
Csodálatos nézni a játékukat, de nem tudnám összehasonlítani a két együttest. Nem lehet, mert más idők ezek. A mostani Barca parádés, de hogy jelenthetném ki, hogy például megverné az 1999-es Manchester Unitedot? Az bizonyos, hogy ma a Barcelona a legjobb. Történelmet írnak.
2002-ben, amikor a Spurs megpróbált szerződtetni, küldtél nekik egy köszönőlevelet, míg a Bolton elnöke később azt nyilatkozta, hogy kapott tőled egy faxot, amiben beleegyeztél, hogy oda igazolj. Miért írtad azt a levelet, és tényleg közel voltál ahhoz, hogy a Boltonban folytasd?
James Fielden, Twitter
Nem emlékszem arra, hogy levelet írtam volna, de jártam a White Hart Lane-en. És a Boltonnal is tárgyaltam. De egy nagy olasz klubban játszani akkoriban nagyobb kihívás volt, mint Angliában. Mégis, most már sajnálom, hogy sohasem fociztam Angliában. Nagyon jó lett volna.
Igaz, hogy majdnem végleg otthagytad a válogatottat, miután a brazil szurkolók kigúnyoltak egy Kolumbia elleni selejtező után?
Ving Ming Csoj, Twitter
Igen. Úgy éreztem, visszavonulok 2000-ben. Nem mentek jól a dolgok. Az emberek zászlókkal dobáltak minket, gúnyoltak, és csak egy nullára sikerült nyernünk. Forrófejű voltam. Mind a hatvanezer szurkoló engem szidott, emiatt elkeseredtem. Ronaldo sérült volt, és ennek következtében minden nyomás rám nehezedett.
Sok csapatban megfordultál, ki volt a legjobb, akivel együtt játszhattál, akár klubszinten, akár a válogatottban?
Chris Moore, Twitter
A selecaóban Ronaldo. A tehetsége és a gyorsasága semmihez sem hasonlítható. Klubszinten Patrick Kluivert. Számos gólpasszt kaptam tőle, ahogy ő is tőlem.
Kluiverttel 1998-ban. Ha az egyik nem talált be, megtette a másik
Ki volt a példaképed gyerekkorodban?
Terry Kent, Brechin
Zico. Néztem őt a tévében, és arra gondoltam, sohasem leszek olyan jó, mint ő. Én csak egy szegény srác voltam, ő pedig hatalmas csillag. Mindenki olyan akart lenni, mint ő. Később dolgozhattam vele, az 1998-as vébén, és Üzbegisztánban is. Nagyszerű ember, igazi példakép a pályán és azon kívül is.
Őszintén: nem szoktad szégyellni magad, amikor azt a videót látod, amelyen a 2002-es vébén a lábadon eltalál a török srác labdája, te pedig az arcodat fájlalva a földre rogysz?
Gavin JR Kelly, Twitter
Nem tenném meg újra, tulajdonképpen csak megtörtént. De ember! Egy cseppet sem bánom. Azért csináltam, mert a török srác felém rúgta a labdát. Ezt nem lett volna szabad megtennie, és tudnia kellett volna, hogy ezért kiállítás jár. Nem mondom, hogy szép volt, amit tettem, de inzultálni akart. Egy vébén ez szarvashiba.
Négy szép évet töltöttél Görögországban, de nem gondolod, hogy túl korán távoztál? Nem lehet, hogy ezért mellőztek téged a válogatottban 2003 után?
W. Smith, Epsom
A Milan után néhány hónapot a Cruzeirónál voltam, de senki sem bízott bennem, Olaszországba pedig nem térhettem vissza. Tudom, hogy a döntésem a válogatottságomra is hatással volt, de már úgyis feljövőben volt egy új generáció a selecaóban.
Megtréfálja a védelmet az Olympiakoszban játszva
Meglepődtem, amikor Üzbegisztánba igazoltál. Mennyire érte meg ez a szerződés?
Paul Wilson, e-mail
Szeretek új helyeket megismerni, tehát megérte. Csak a tavalyi szezon volt kiábrándító. Nagyon bíztam a klubelnökben, jó ember. De az üzbég elnök mindent kivett a kezéből. Sokáig jól fizettek, aztán meg egyszer csak semmit sem!
+1 kérdés
Scolari szerint te voltál a 2002-es vébé legjobbja. Ez hogyan esett azok után, amit a keményebb időkben kaptál a selecaótól?
Rogerio Ceni, a Sao Paulo kapuslegendája, 2002-es világbajnok
Persze jobb lenne, ha a FIFA is így gondolta volna, de öröm volt látni, hogy hányan értettek egyet Scolarival. A csapat együttes munkájának köszönhető a világbajnoki cím.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2012. januári számában.)
