Nagyinterjú: Carlos Queiróz

 

Interjú Andy Mitten Fotó Friedemann Vogel Fordítás Kovács Gergely

 

Hajnali két óra van Teheránban, amikor befejezzük interjúnkat Carlos Quierozzal. Elárulta, hogy a FourFourTwo magazin rendszeres vásárlója volt Manchesterben, ahol két alkalommal is segítette Sir Alex Ferguson munkáját. Fergie így jellemezte: „Briliáns, egyszerűen briliáns. Párját ritkítja. Intelligens és aprólékos. Ő állt a legközelebb ahhoz, hogy a Manchester United menedzsere legyen.”
Az iráni válogatott szövetségi kapitánya (cikkünk 2014 decemberében jelent meg, most már Egyiptom szövetségi kapitánya – a szerk.) nem mindig csak a második volt a sorban. Vezette a Real Madridot, a Sportingot, a New York/New Jersey MetroStarst (jelenleg New York Red Bulls) és a Nagoya Grampus Eightet, négy kontinensen dolgozott. A válogatottakkal is díszítheti önéletrajzát: kétszer irányította Portugáliát, volt a Dél-Afrikai Köztársaság és az Egyesült Arab Emírségek szövetségi kapitánya, jelenleg Iránt vezényli. Ez utóbbit kijuttatta a brazíliai világbajnokságra, és Ázsia legjobbjává tette. Interjúnkat négy hónapba telt megszervezni, azaz egy hónapot áldoztunk minden egyes órára a négyből, amit a 61 éves mester örömmel szánt ránk.

Mindig is futballista akart lenni? Milyen volt a gyerekkora?
Roland Smith, Lincoln
Futballistacsaládban láttam meg a napvilágot. Az apám edző volt. A család minden vasárnap szomorkodott vagy örült, az eredményektől függően. Előbb ismertem meg azt a világot, mint a rajta kívülállót. Az apám, aki egyszer szerepelt a portugál válogatottban, játszott a nagy Matateuval, aki Eusébio előtt a leghíresebb mozambiki származású játékos volt.

Hogyan ért véget a kapuspályafutása?
Jeff Holmes, BirminghamJ
Nagy álmom volt, hogy csatár lehessek, de ez két okból nem teljesült: nem voltam elég tehetséges, és a mozambiki körülmények sem segítettek. Az ifi labdarúgásnak csak egy korosztálya volt, és a tizennégy éves játékosok úgy néztek ki, mint a felnőttek. Viszont nagyon szerettem focizni. A kapusoknak tizennégy évesen nem kellett edzésre járniuk, úgyhogy felcsillant előttem a remény. Nem is voltam rossz, az edzőm megkért, hogy legyek a csapat tagja.

Milyen érzés volt Luís Figót és Rui Costát edzeni a portugál U20-as válogatottban?
Dan Ashdown, Facebook
Kiváltság, amit mindig meg fogok őrizni a szívemben. Keményen dolgoztunk, hogy kialakítsuk a rendszerünket, és tudjuk, milyen jelentős generáció volt az. Néhány évvel később mindannyian sikeresek lettek a felnőttek közt. Nem jutottunk el döntőig, de nem is voltak olyan forrásaink, mint Franciaországnak, Németországnak vagy Angliának. Portugália tízmilliós ország, és amikor én kezdtem, nyolcvanezer igazolt játékos volt. Azt terveztem, hogy ez növekedjen százhúszezerre, ami sok, de még mindig lényegesen kevesebb, mint más országokban. Mindig akkor jön a probléma, amikor elérjük a nagy tornák utolsó szakaszát, és olyan nemzetekkel maradunk együtt, amelyek erősebbek nálunk minden poszton. Sérülések nélkül kell eljutnunk a végéig. Nem vagyunk Argentína vagy Brazília. Harmadikok lettünk a németországi világbajnokságon, de négy évvel később Cristiano Ronaldo nem volt formában, Simao gondokkal küszködött, Nani megsérült, Pepe pedig épp a keresztszalagműtétje után lábadozott.

Meglepődött, hogy olyan fiatalon kinevezték portugál szövetségi kapitánynak?
Joao Perreira, Lisszabon
Ez az első alkalom, hogy elmesélem ezt a történetet. Amikor Artur Jorge váratlanul felállt a válogatottól 1991-ben, Portugáliára várt még két Eb-selejtező-mérkőzés. A szövetség elnöke felhívott, és közölte, hogy én veszem át a válogatottat. Nem tetszett az ötlet, és amikor találkoztunk, nem vállaltam el a megbízást. Harminchét éves voltam. Összevesztünk, az elnök mérgesen távozott a szobából. A sajtó munkatársai kint várakoztak. Még visszafordult, és közölte: „Azt mondtam nekik, hogy te leszel a szövetségi kapitány, most menj ki, és közöld velük, hogy nem”. Azt hittem, viccel. De nem. Nem voltam elég bátor, hogy kiálljak a sajtó elé. Így lettem portugál szövetségi kapitány az első alkalommal.

Nagyon sok kritikát kapott az 1993–94-es bajnoki címről döntő Sporting és Benfica közti, hat háromra végződő mérkőzés miatt, amin kikaptak. Megbánta már, hogy a félidőben lecserélte a balhátvéd Paulo Torrest a támadó középpályás Antonio Pachecóra, amikor még csak három kettő volt az eredmény?
Jorge Costa, Lisszabon
Hat háromra elveszíteni otthon egy mérkőzést a Benfica ellen úgy, hogy én vagyok a Sporting vezetőedzője, nagyjából olyan, mintha fúróval szúrták volna át az agyamat. Nagyon jól kezdtük a meccset, szépen játszottunk, ezt azonban az eredmény nem tükrözi. Győznünk kellett volna. A döntetlen sem lett volna elég, úgyhogy kockáztatnunk kellett. Alex számtalanszor tett így Manchesterben. A „mindent vagy semmit”-ből a „semmit” jött be.

Milyen volt az MLS-ben töltött idő? Igaz, hogy az amerikai labdarúgás fejlesztésének egyik agytrösztje volt?
Rob Harrison, Szöul
Nagyon élveztem. 1994-ben felkértek, hogy eddzem a nemzeti tizenegyet, de végül 1996-ban lettem a New York/New Jersey MetroStars edzője arra a rövid időre, amíg Japánba nem költöztem, hogy váltsam Arséne Wengert. Jól megismertem az amerikai mentalitást. Az 1998-as világbajnokság előtt az amerikai labdarúgás technikai igazgatója voltam. Egy éven át vizsgálódtam, interjúkat készítettem játékosokkal, figyeltem mindenre, láttam, hogy fociznak a tengerparton vagy a New York környéki parkokban. Azt mondtam magamban: egy év múlva szeretném tudni a választ arra a kérdésre, mi kell ahhoz, hogy tíz éven belül világbajnokságot nyerjen az Egyesült Államok. Ezért írtam egy jelentést We Can Fly címmel. Tudtam, hogy Amerika meg tudja csinálni, ha akarja, és tényleg nagyon nagyot lépett előre.

Mi történt Dél-Afrikában, ahol idő előtt lemondott a kapitányi posztról 2002-ben, pedig a válogatott már kijutott a világbajnokságra?
Tom Chester, Shrewsbury
Ez szomorú és egyszerű történet. Azzal vádoltak, hogy rasszista vagyok. Viszont ebben a nem túl szerencsés időszakban ért az egyik legnagyobb öröm: találkozhattam Nelson Mandelával. Azt mondta, szeretné, ha a válogatottban egy fehér és egy fekete játékos állna felváltva egymás mellett a világbajnokságon. Mindenki ismeri az Invictust (A legyőzhetetlen című film – a szerk.), viszont az a különbség köztem és Francois Pienaar közt, hogy az ő története szépen végződött, az enyém viszont nem.

Már hosszú ideje volt edző, amikor Fergie asszisztense lett 2002-ben. Miért vállalta el a másodhegedűs szerepét? Sokan vannak, akik ezt nem lépték volna meg.
John Moss, Cheltenham
Azért tartottunk egy nem hivatalos találkozót, mert Quinton Fortune a United és a dél-afrikai válogatott játékosa volt. Quinny nagyon gyakran sérült le, azt próbáltuk megfejteni, mi lehet ennek az oka. Később megtudtam, hogy segédet keresett, és Quinnyt kérdezgette rólam. Kifaggatta a skót Andy Roxburgh-t is, aki az UEFA technikai igazgatója volt. Szerencsére ő is csak jókat mondott rólam. Nagyon boldog voltam, amikor engem keresett meg a lehetőséggel. Hatalmas sanszot kaptam, hogy a világ egyik legjobb klubjánál dolgozzak, a világ legjobb játékosaival és talán a legjobb edzőjével. Az is nagyon a kedvemre volt, hogy ezért még fizettek is!

 

Megerősítette a Real Madridnál töltött idény, miután kiitta ott a mérgezett kelyhet? Miért vállalta el a munkát?
Michael Barnshaw, Twitter
Ha a Real Madrid keres meg, a szíveddel válaszolsz, és igent mondasz. Csak utána kezdesz el gondolkodni, vajon jó döntést hoztál-e.

Mi volt a legerősebb példa a játékosok hatalmára a Realnál?
Inaki Rodríguez, Madrid
Ha az ember egyszerre dolgozik Figóval, Ronaldóval és Zidane-nal, akkor sok mókára, örömre és szórakozásra számíthat. Könnyű velük dolgozni. Salgado és Raúl is nagy játékosok voltak. Az volt az egyik legnyugodtabb idényem. Kezdetben tartottam a futballisták hatalmától, de egy-két esettől eltekintve nem volt ezzel semmi gond. Még David Beckhammel sem. Neki sem volt könnyű, a családjával költözött oda, ez nagy változás volt az életükben, és sokszor szerepelt a sajtóban az állítólagos nőügye miatt, mégis sokat mosolygott. Roberto Carlosszal jó barátok voltak. Roberto nem beszélt angolul, David nem beszélt spanyolul. Ennek ellenére naponta egy órát társalogtak. A mai napig nem értem, hogyan és miről! Nem a labdarúgókkal volt a gond, hanem másokkal, a pályán kívül. Két idényre írtam alá, de a klubvezetők által kitűzött cél, hogy a csapatnak csupa galaktikusokból és Pavónokból kell állnia, azaz ragyogó sztárokból és az akadémiáról kikerülő fiatalokból egyszerre, és mindegyiküknek egyforma színvonalon kell játszaniuk, hibás volt. Engem arra hívtak, hogy ezt vállaljam, beleegyeztem, hogy megpróbálom, és a fiatalokat is beépítem. Az volt a probléma, hogy olyanokat is pályára kellett küldenem, akik nem feleltek meg a elvárásoknak. Igaz, van néhány akkori fiatal, aki még ma is a spanyol élvonalban futballozik, de akkoriban a klubnak voltak jobb játékosai is, mint akikkel nekem kellett foglalkoznom. Egy Ferrari sem gurul, ha csak három kereke van. Megmondtam az elnöknek és Jorge Valdanónak, hogy decemberben meg kell erősítenünk a csapatot. Nem hallgattak rám. Ha a második vagy a harmadik helyen állunk, biztosan hallgattak volna. Ám elsők voltunk, és gyönyörűen ment minden. Pont az lett a baj, hogy már az elején a tabella élére röpítettem a csapatot. A 2004-es madridi robbantások is megrázták a klubot. Borzasztó hatással voltak a városra, a focistákra és a munkatársakra is. A Zaragoza ellen játszottunk a Bernabéuban, és olyan csönd volt, hogy hallottam a labdarúgókat.

 

Jobb edzőként tért vissza az Old Traffordra a madridi munka után? Nem érezte úgy, hogy megbukott?
Rich Mason, Manchester
Frusztrált voltam, de nem buktam. Minden munkámból tanultam, abból is.

Milyen hatással volt Cristiano Ronaldo fejlődésére?
Scott MacDonald, Twitter
Őt kell megkérdezni. A 2003–2004-es idény kezdete után nem sokkal behívattam az irodámba, és azt mondtam neki: „Nézd, nagyon egyszerűen el tudom mondani. Ennyi nem elég ahhoz, hogy nagy játékos legyél. Meg kell értened, hogy az Isten tehetséget adott neked, és lehetőséget arra, hogy a világ legnagyobb futballistája legyél. Ha szeretnél ezzel élni, a teljes támogatásomat magad mögött tudhatod. Ha csak egy akarsz lenni a többiek között, akkor pedig úgy foglak kezelni, ahogy a többieket is.” Nagyon ritka, amikor egy fiatal labdarúgóba ennyi tehetség szorul, és hozzá ennyire erős egyéniség, céltudatos, állhatatos és elkötelezett. Olvastam, Arnold Schwarzenegger annyira megszállott volt, hogy tangózni is megtanult, amikor arra volt szüksége. Cristiano is ilyen. Egyszer ültem az irodámban, és láttam, hogy valami mozog a kinti fákon. Hívtam a biztonságiakat, mert gyakran jöttek illetéktelenek leskelődni. Nemsokára szóltak, hogy csak Cristiano Ronaldo tart magánedzést. Páratlan futballista.

 

Mi történt Roy Keane és ön között? Többen állítják, önnek címezte híres MUTV-s kirohanását.
Yuones Laghzali, Twitter
Ilyesmiről én is csak később olvastam a sajtóban. Meglepődtem. Mi lett volna köztünk? Ha lesz lehetőségem, megkérdezem tőle.

Igaz, hogy az edzések nagy részét ön tartotta, és Ferguson inkább a rendezőerő volt a csapatnál?
Oliver Wright, Manchester
Az első napomon korán bementem az irodájába a Carringtonon. Tizenhat éven át voltam vezetőedző, és most segéd lettem. Tudtam, hol a helyem. Megkérdeztem, mi az edzésterv, ő meg visszakérdezett, hogy mire gondolok. Azt mondta, azért hívott oda, hogy én legyek az edzések és a felkészülés felelőse, és mondjam meg én, mi lesz az edzésen. Erre azt feleltem, hogy rendben, de ő a menedzser. „Ha bármivel elakadsz, az irodám mindig nyitva áll előtted” – fejezte be a párbeszédet. Egy kicsit összezavarodtam. Úgy éreztem, odaadta a Ferrari kulcsát az első napon, ráadásul ennek az autónak volt kereke! Az irodámba siettem, és előkészültem a tréninghez. Reméltem, a játékosok nem vették észre, hogy nem vagyok túl összeszedett az első edzésen. Egy-két héttel később játszottunk egy felkészülési mérkőzést Írországban. Ferguson közölte, hogy Glasgow-ban tart előadást, úgyhogy én vagyok a menedzser. Azt hittem megbolondult, de rájöttem, hogy nagyon intelligens volt. Bízott bennem, és azt akarta, hogy ezt a játékosok is lássák. Ekkor tanultam meg, hogy ha újra vezetőedző leszek, bíznom kell a munkatársaimban, és hagynom kell, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket.

Mi volt a csúcspont a Manchester Unitednál?
Mike Flowers, Leamington Spa
A csúcspont, azt hiszem, rögtön az első idényben elérkezett. Megnyertük a bajnokságot a nagy rivális Arsenal előtt. Nagy siker volt. Amikor másodszor jöttem el a klubtól, az nagyon szomorú érzés volt. A portugál válogatott vagy a United? Nehéz két szerető közül választani. Az érzelmeim nem engedték, hogy tisztán lássak, ezért vakon döntöttem Portugália mellett. Be akartam fejezni, amit 1994-ben nem sikerült. Sok remény volt abban a válogatottban. Jött az afrikai világbajnokság, és én ott születtem.

 

Közölte Fergie, mit kell mondania, amikor bojkottálta a BBC-t, vagy tényleg azt nyilatkozta a meccsek után, amit gondolt? Az, hogy Martin Atkinsont szégyennek nevezte, elég Fergie-s megnyilvánulás volt.
Steve Borrowdale, Flixton
Törekedtem arra, hogy hasonló stílusban nyilatkozzak, és az elemzéseim illeszkedjenek a stratégiájába. Aznap nagyon felbosszantott a rengeteg Cristiano Ronaldo elleni „merénylet”, ezért bíráltam a játékvezetőt. Az FA megbírságolt. Nem beszéltem tökéletesen angolul, és azzal vádoltak, hogy rablónak neveztem a játékvezetőt. Idegesített, amikor vissza kellett hallgatnom a saját szavaimat. Remélem, Martin is tudja, hogy nem akartam rablónak nevezni.

Mi volt Fergie legdurvább fejmosása, amit végighallgatott?
Simon Osbourne, Ashton-under-Lyne
Az első idényemben idegenben kikaptunk a Manchester Citytől. Le voltam verve. Alex „ki…szott haláltusának” minősítette a mérkőzést. Tajtékzott. Nem láttam még ilyennek, és próbáltam nyugtatni. Így reagált: „Ha azt hiszed, hogy most ideges vagyok, kár, hogy nem láttál a régi szép időkben”. Nem akarom tovább mesélni a történetet, mert az lovat adna a City alá.

Milyen volt a kapcsolata a Glazerekkel? Mennyire szóltak bele a klub mindennapi életébe?
Ian Johnston, Sale
Kiváló. Amikor 2008-ban távoztam, Joel Glazer felhívott, és azt mondta, mindig tárt karokkal várnak, és hogy kötelességének érezte közölni ezt velem, illetve megpróbálni, hogy ott marasztaljon. David Gillt (ügyvezető – a szerk.) is megkérte, hogy keressen fel, és próbáljon rávenni, hogy maradjak. Nagyon hálás voltam ezért. Tudom, hogy amikor megvették a klubot, az nehéz időszak volt a szurkolóknak és a menedzsernek is. Én nem voltam benne annyira a United ügyeiben akkor még, hogy érezzem, milyen feszültségeket okozott a tulajdonosváltás. Csak később értettem meg. De semmilyen tiltakozás nem tudta eltántorítani a klub dolgozóit a munkától.

Miért nyert idényről idényre trófeákat a United, amíg ön ott dolgozott?
Daniel Schofield, Salford
Csak egy példa: ültem az Anfielden az öltözőben. Bajnokok Ligája-mérkőzést játszottunk a hét közepén, és a srácok kimerültek voltak. Nem hittem, hogy van esélyünk. Ám a játékoskijáróban, közel a „This is Anfield” felirathoz történt valami varázslatos. A fiúk átalakultak, amint mentek ki a pályára. Kinéztek a saját szurkolóikra, majd a liverpooliakra, akik a „You’ll Never Walk Alone”-t énekelték. Tudták, hogy itt nem lehet veszíteni. Annyira lelkesek és büszkék arra, hogy a Manchester United játékosai, hogy megnyerték azt a meccset is. Egy United-játékosnak a DNS-ében van, hogy nem kaphat ki a Liverpooltól. Dolgoztam Spanyolországban, Portugáliában, Afrikában, Amerikában, Japánban és Iránban, de ilyen gondolkodású futballistákkal sehol sem találkoztam.

Meddig juthatott volna Portugália a 2010-es világbajnokságon, ha nem Spanyolországgal akad össze?
Richard Woolley, Twitter
Úgy indultam el Dél-Afrikába, hogy a legjobb nyolc közé, esetleg elődöntőbe vártam a csapatot. Sajnos sok volt a sérültünk. Összeakadtunk a nálunk jobb Spanyolországgal. Megérdemelték a győzelmet, még a lesgóljuk ellenére is. Nem volt velünk az igazi Ronaldo, nem játszott jó formában. Azt vártuk tőle, hogy ő lesz a többlet a csapatban, de nem lett az. Amikor neki jól megy, az olyan, mintha tizennégyen lennének. Annyira jó, hogy csak Messi hasonlítható hozzá.

Edzette a világ legnagyobbjait, Zidane-t, Ronaldót, Figót, Rooneyt, Beckhamet és persze Cristiano Ronaldót. Ki emelkedik ki közülük?
Joel Goldman, Twitter
Zidane varázslatos volt. Ronaldóban nagyon sok lehetőség rejlik. Figo mindig a várt szint felett teljesített. Roberto Carlos? Hihetetlen. Raúl? Hajszálpontos. David? Remekül lát. Rooney? Erő és elkötelezettség. Bármilyen poszton játszhatna, még a kapuban is. Edzésen állt is a kapuban.

Milyen érzés volt Szöulban megverni Dél-Koreát, és kijutni a világbajnokságra? Meglepték az ünneplésre érkező reakciók?
Dave Robertson, Twitter
Sokat szabálytalankodtak ellenünk, és ezt visszaadtuk. Az első félidőben két-két sárga lapot osztottak ki. Roy Keane-nek való mérkőzés volt! Aztán jött a kései győztes gólunk. Micsoda érzés! Mégis mennyi érzelem és feszültség szabadul fel, amikor idegenben verjük meg Ázsia legjobbnak tartott csapatát. És indulhatunk Brazíliába! Ami a meccs utáni problémákat illeti, azok már a FIFA fegyelmi bizottságának aktáiban hevernek, és jó helyen vannak ott. A két szövetség kapcsolata mára rendben van, és nem haragszom az edzőjükre. (Mosolyog.)

Az Irán–Argentína mérkőzés a vébé egyik legjobb meccse volt. Mit gondol a játékvezetőről? Messi verte meg Iránt?
Jamie Reeman, Prestbury
Büszke voltam, de nem örültem az eredménynek. Hogyan nem adhatott meg egy jogos tizenegyest, amikor milliók nézték a mérkőzést? Nem azért mentünk oda, hogy szép játékkal veszítsünk, nyerni akartunk. De ha ott van Messi és egy rossz játékvezető, ez nem könnyű.

 

Nagyon hiányzik a Manchester United stábjából. Elképzelhető, hogy egyszer még menedzser lesz? El tudná képzelni, hogy a Premier League-ben dolgozzon?
Hn’M, Twitter
Kötelességem volt hozzátenni a tudásomat a United játékához, hogy a szurkoló jól érezze magát. Amikor 2008-ban BL-t nyertünk, nem egyszerűen csak győztünk, de stílusos játékkal értünk célba, a közönség jól szórakozott. A futballnak ez is feladata: szórakoztatnia kell. Nem lehet egyfolytában támadni, de még egy jobb csapat ellen is lehet cél. Hogy visszatérek-e Angliába? Igen, álmodom erről. Lehet, hogy úgy tűnik, irracionális döntéseket hozok, de nagyon érdekel a világ labdarúgása. Az angol bajnokság a világfutball csúcsa. Az edzők szabadon dolgozhatnak, és tisztelik őket. Ki tudják mondani nekik, hogy „köszönöm”. Máshol nincs ilyen a világon.

 

 

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. decemberi számában.)