Interjú Caio Carrieri
Milyennek látod most a Chelsea-t?
Büszkén mondom, hogy a klub hőse lehettem, mert ez a csapat az egész életemet megváltoztatta, amiért nagyon hálás vagyok. Mindig szorgalmasan edzettem, hogy jól játsszak, és nagy dolgokat érjünk el a Stamford Bridge-en, de ahhoz, hogy emlékezzenek rám, trófeát kellett szereznünk. Szerencsére ez is sikerült.
Mi a legkedvesebb emléked a 2012-es Bajnokok Ligája-diadalról?
A Barcelona elleni elődöntőre emlékszem a legszívesebben. A Napoli elleni nyolcaddöntőben három egyre elvesztettük az első meccset, így fel volt adva a lecke a hazai visszavágóra. Azt hiszem, hogy a négy egyes győzelem lendületbe hozott bennünket.
Mit változtatott Roberto Di Matteo a gyenge kezdés után?
Nagyszerűen értett a nyelvünkön. Korábban André Villas-Boas asszisztense volt. Mivel jól ismerte a csapatot, nem forgatott fel mindent gyökeresen. Érthetően és könnyedén fektette le a közös alapokat: mindannyian BL-győztesek akartunk lenni. Di Matteo kiválóan motiválta játékosait, miközben asszisztense, Steve Holland odafigyelt a helyes taktikára és a játékosok rotálására.
Hányszor nézted vissza a Barcelona elleni emelésedet?
Nehéz lenne összeszámolni! Az első egy évben megszámlálhatatlanul sokszor. Mostanában már nem olyan gyakran. Hogy az volt-e a pályafutásom csúcspontja? Határozottan igen. Addig is jól haladtam, de utána új szintre kerültem. Ráadásul szükség is volt rá, mert így elkerültük a tragikus forgatókönyvet a második félidőre. Másképpen ez nem lett volna lehetséges.
A gólod után rögtön sárgát kaptál, ami miatt kimaradtál a döntőből…
Ebbe akkor bele sem gondoltam. Csak az öltözőben eszméltem rá, hogy számomra befejeződött a torna. Éppen ünnepeltünk, amikor valaki közölte, hogy John Terry, Braniszlav Ivanovics, Raul Meireles és én nem játszhatunk az utolsó meccsen.
Milyen érzés volt a müncheni lelátóról nézni az összecsapást?
Iszonyú feszült voltam! Rugdosódtam, kiabáltam, átkozódtam. Amikor a Bayern gólt szerzett a nyolcvanadik perc körül, néhány szurkolónak elborult az agya. De amikor Didier Drogba is betalált, akkor, mondjuk úgy, boszszút álltunk. Örömmámorban úsztunk. Terry a székén állva ünnepelt. Drogba utolsó büntetőjénél nagyon magabiztos voltam, mivel ő a legjobb lövő a csapatban. Mindannyian felvettük a mezünket a találkozó után, hogy be tudjunk állni a csapatképre.
Az FA-kupa 2012-es döntőjében is eredményes voltál. Az milyen volt?
Emlékszem, David Luizzal viccelődtem, hogy megnyerem neki az FA-kupát (Luiz sérült volt akkoriban – a szerk.), ő pedig megnyeri nekem a Bajnokok Ligáját. Aztán lett is feladata, mivel az FA-kupát tényleg megszereztük. A Ba yern elleni meccsen sérült volt, és az orvosaink keményen dolgoztak, hogy felkészítsék a mérkőzésre. Végül sikerült nekik, és Luiz be is lőtte a büntetőjét.
Jelenleg Frank Lampard a Chelsea edzője. Hogyan segített neked a beilleszkedésben?
Néhány játékosunk egészen korán elkezdte az edzői tanfolyamot, de őt sosem láttam köztük, így nem is gondoltam, hogy menedzser lesz. Talán inkább igazgatóként tudtam elképzelni. Született vezető volt. Az ő, Terry és Ashley Cole érdeme, hogy az újonnan érkezők gyorsan megtalálták a helyüket. Visszahúzódó srác volt, de ha beszélnünk kellett a taktika miatt, megkérte a brazil orvosunkat, Marcelo Ribeirót, hogy fordítson. Örömmel tölt el, hogy sok fiatal játékos az ő segítségével találta meg a helyét a Chelsea-nél.
Miért hagytad ott a Chelsea-t, és csatlakoztál a kínai Csiangszu Szuninghoz 2016-ban?
Nem sok lehetőséget kaptam, miután Guus Hiddink váltotta José Mourinhót. Néha még a kispadon sem kaptam helyet. Mehettem volna más európai klubhoz is, de a Csiangszu Szuning ajánlata megváltoztatta az életemet. Egy év alatt majdnem annyit kerestem Kínában, mint hat év alatt a Chelsea-nél, amivel a családomnak tudtam segíteni. Így is sokat elértem már: játszottam világbajnokságon, megnyertem a Bajnokok Ligáját, és begyűjtöttem jó néhány trófeát, szóval arra gondoltam, hogy inkább a megélhetésre teszem a hangsúlyt. Korábban nem ez volt a fontosabb.
Most újra a hazádban láthatunk, a Palmeirasnál, ahová 2019 nyarán igazoltál.
Sok időt töltöttem külföldön, de 2020 valami újat hozott. Tavaly nem igazán találtam a helyem, de az idény előtti felkészülés jelentős változást hozott: a játékom nagyban függ attól, hogy milyen formában vagyok. Most egy nagy klubnál futballozom, ahol magasra teszik a lécet.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. májusi lapszámában.)
Magazinunkat olvassa digitálisan a digitalstand.hu/fourfourtwo oldalon!
