Hogy érezted magad a Sunderlandnél?
Ottlétem minden egyes percét élveztem. Rettentő büszke vagyok rá, hogy egy ilyen nagyszerű klub játékosa lehettem, a teljesen egyedi futballkultúrájú országban. Néha úgy érzem, túl korán távoztam, de valószínűleg ez így volt megírva. A szurkolók jóban-rosszban kitartottak mellettünk, bárhová követtek minket. El sem hiszem, hogy részese lehettem egy ilyen nagyszerű kalandnak.
A Newcastle ellen a 94. percben szereztél egyenlítő gólt. Milyen érzés volt?
Különleges. A gólt Steve Bruce-nak ajánlom, aki szerződtetésemkor azt mondta, hogy az igazán fontos meccseken számít rám. Azt is hozzátette: hisz bennem, és számít rá, hogy a nagy összecsapásokon eredményes leszek. Végül a Newcastle mellett a Tottenham és a Chelsea ellen is a kapuba találtam. Nem volt könnyű, de kivívtam társaim megbecsülését.
Mi késztetett, hogy az al-Ainnál folytasd az Egyesült Arab Emírségekben?
Őszinte leszek: a pénz. Jó érzéssel hoztam meg a döntést, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Sunderland a tudtom nélkül elfogadott egy hétmillió fontos kölcsönszerződést ugyanezzel a csapattal. Később megpróbáltak meggyőzni, hogy ez nagyon jó pénznek számít egy ilyen rövid időszakért, a klubnak pedig szüksége van forrásokra. A játékot végül élveztem, az arab egyesület pedig annyi pénzt ajánlott, amivel azonnal a legjobban fizetett afrikai játékos lehettem. Nem mondhattam nemet a szerződésre, ugyanakkor senkinek sem kívánom ezt az őrlődést. Végül nem bántam meg: négy idényt maradtam, ami életem végéig megváltoztatta anyagi helyzetemet.
Mit érzel a jelenleg harmadosztályú Sunderland iránt?
Szomorúan látom, mi lett a régi csapatommal, de biztos vagyok benne, hogy vissza tudja szerezni régi hírnevét. Ez a klub többre hivatott, mint a harmadosztály. Tervezem, hogy visszavonulásom után segítek nekik valamilyen módon.
Harminchárom évesen, a török Kayserispor játékosaként mik a terveid pályafutásod befejezése után?
Rengeteg ötletem van, többek között az, hogy alapítok egy légitársaságot. Vannak befektetéseim Afrikában, de az életem mindig a labdarúgásról szól majd. Sosem tudhatjuk, nem kapok-e valami jó megbízást a Sunderlandnél. Szeretném támogatni őket.
Gyerekként melyik játékos inspirált?
A brazil Ronaldo. Olyan gólokat akartam szerezni, mint ő. Amikor a 2006-os világbajnokságon ellene játszhattam, nagyobb elégedettség töltött el, mint a dollármillióim megszerzésekor. Hihetetlen, hogy példaképemmel egy pályán szerepelhettem. A világ legboldogabb emberei közé tartoztam.
Milyen érzés számos országban ismertnek lenni? Üldöznek például a nők?
Mostanában a világ minden tájáról hívogatnak hölgyek, akik azt mondják, meghalnak azért, hogy velem lehessenek. Tudom, ezt a hírnévnek köszönhetem, és ezt minden ismert sportoló átéli. Sok nővel volt dolgom, de az elsőt sosem fogom elfelejteni. Még most is fájdalmas visszagondolni rá. Ott lakott a környékünkön, szerelmes voltam belé, azt akartam, hogy a feleségem legyen. Már régóta együtt voltunk, de valószínűleg megijedt, hogy nem futok be focistaként, ezért faképnél hagyott, és hozzáment az egyik leggazdagabb helyi üzletember fiához. Egy héttel később próbajátékra hívtak Görögországba, és elkezdett alakulni a pályám. Ha várt volna egy pár hónapot, talán ő lenne a feleségem.
Mi volt életed legnagyobb hibája?
A 2010-es vébén az Uruguay elleni büntetőm a negyeddöntőben. Sokszor az éjszaka közepén felriadok, és el sem hiszem, hogy kihagytam. Néha azt érzem, hogy a labdarúgás kegyetlen. Az összes gólomat odaadnám cserébe, ha ezt nem hagytam volna ki. Ezzel a góllal Ghána lett volna az első afrikai ország, ami bejut a vébé elődöntőjébe. De én is csak ember vagyok. A kihagyott tizenegyes terhét életem végéig cipelni fogom.
A büntetőt azért kaptátok, mert Luis Suárez kezezett a gólvonalon. Beszéltél vele erről?
Igen, nem sokkal a vébé után találkoztam vele, amikor a Liverpoollal játszottunk. Nagyon boldog volt, hogy sikerült kézzel elkapnia a labdát. Ha jól értettem, azt mondta, hogy mindenképpen meg kellett tennie a hazájáért. Nem beszélt túl jól angolul. De nem haragszom Suárezre. Én hagytam ki a büntetőt, ezt nekem kell feldolgoznom.
Az idén nyáron rendezik az Afrikai Nemzetek Kupáját. Mekkora esélye lehet Ghánának, hogy 1982 óta először nyerjen?
Erős csapatunk van. Ezeken a nagy tornákon a játékosok lelkiállapota sorsdöntő lehet, így remélem, minden adva lesz a győzelemhez. Ghána sok pénzt fektetett a válogatottba, és a harminchét év alatt egyre jobban kiéheztünk a diadalra. Nem lesz könnyű, de mindig azt mondom, hogy Oscar-díjat sem az ágyban fekve lehet szerezni.
Hogy éreznéd magad, ha ghánai győzelem nélkül kellene visszavonulnod?
Őszintén szólva hatalmas űr maradna bennem, ha nem tudnám bezsebelni ezt a trófeát. Egyébként mindig szerencsés voltam, olyan lehetőségeket kaptam, amilyenekről mások álmodni sem mertek. A legmagasabb szinten játszhattam, rengeteg pénzt kerestem, és az egészet élveztem. De ezzel a győzelemmel még tartozom a hazámnak. Az elmúlt években hiába küzdöttünk, nem tudtunk győzni. Fájó pont, hogy kapitányként még semmit sem nyertem a válogatottal. Számomra ez lesz az utolsó Afrikai Nemzetek Kupája, így nagyon remélem, hogy a legjobb rész a végére marad.
1 – Nemzeti hős
A hosszabbításban győztes gólt szerez az Egyesült Államok ellen 2010-ben, ezzel Ghána lesz a harmadik afrikai ország, amelyik bejut egy világbajnokság negyeddöntőjébe.
2 – Irány Északkelet-Anglia
Klubrekordnak számító 13 millió fontért csatlakozik a Sunderlandhez a francia Rennes-től. Egyetlen teljes idénye során tíz Premier League-gólt ér el.
3 – Afrikai ikon
A 2014-es vb-n hat góljával minden idők legeredményesebb afrikai gólszerzőjévé válik, megelőzve Roger Millát.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. júniusi lapszámában.)
