„HOGY ÉN LEGYEK A LABDARÚGÓ- SZÖVETSÉG ELNÖKE? MEGLÁTJUK! AZ ÉLETEMET AZ AMERIKAI LABDARÚGÁSNAK SZENTELTEM”
Interjú Martin Harasimowicz
Mindenkit megleptél azzal a döntéseddel, hogy folytatod a pályafutásodat. Mi vezetett ahhoz, hogy csatlakozz a mexikói Leónhoz?
Az, hogy nagyon határozottan szerettek volna megszerezni. Nem igazán terveztem, hogy visszatérek, de néha adódnak olyan lehetőségek, amelyek nem ismétlődnek meg, így alaposan megfontoltam a döntést. Korábban sokáig követtem a mexikói bajnokság eseményeit, sőt volt idő, hogy ott szerettem volna játszani. Néhány nap alatt átgondoltam, beszéltem a feleségemmel és a klubbal, végül belementem.
Két éve vonultál vissza. A León megkeresése előtt gondolkodtál rajta, hogy mégis folytasd a pályafutásod?
Egyáltalán nem. Nagyon jól éreztem magam otthon, a családom körében, de mindig is nyitott voltam a lehetőségekre. Megtanultam, hogy sohasem mondhatom, hogy soha.
Összesen kétszer vonultál vissza, először harminckét éves korodban. Hiba volt ilyen fiatalon befejezni?
Nem, mert szükségem volt egy kis szünetre. Utazgatni akartam, fel akartam fedezni a világot, amihez időre volt szükségem, tehát boldog vagyok, hogy így alakult. Az első visszatérésem teljesen más körülmények között történt: akkor az LA Galaxynál folytattam, ahol korábban sokat játszottam. Több emberük is megsérült, ezért ki kellett segítenem őket néhány hónapra.
Eddig hogy érzed magad a Leónban?
Nagyszerűen alakulnak a dolgok, minden percet élvezek. Természetesen ismét csúcsformába kell kerülnöm, de magabiztos vagyok, és tudom, hogy ez csak idő kérdése. Az első meccs sok izgalmat hozott, a szurkolók nagyon pozitívan fogadtak. Most azért küzdök, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújthassam.
Kulcsfontosságú gólokat lőttél Mexikó ellen az Egyesült Államok mezében. Nem aggódsz, hogy milyen lesz a fogadtatásod?
Beszéltünk erről is. Időről időre szóba kerül köztem és a mexikói játékosok és szurkolók között. Viccelődünk egy keveset, aztán folytatjuk a munkát. Most már ugyanazon az oldalon harcolunk.
Gondolkodtál azon, hogy ismét válogatott mezben futballozz?
Persze, hiszen ez a nemzeti csapatom. Mindig készen állok, hogy segítsem, akár a pályán is. Megtisztelve érezném magam, ha megkapnám a lehetőséget.
Mennyi ideig fogsz még futballozni?
Egy évre írtuk alá a szerződést, majd meglátjuk, mi lesz. A folytatás attól függ, hogy jól érzem-e magam, és elég hasznos vagyok-e. El tudom képzelni, hogy hosszabb ideig maradjak.
Tényleg gondolkodtál rajta, hogy pályázol az Amerikai Labdarúgó-szövetség elnöki posztjára, miután a válogatott nem jutott ki a vb-re?
Megfordult a fejemben, de rájöttem, hogy nem lenne meg hozzá a képesítésem. Az amerikai labdarúgás felemelkedésének szenteltem az életem, és a munka még nincs lezárva.
Tanácsadóként dolgoztál a Swansea-nál. Mik a tapasztalataid?
Nagyszerű élmény volt. A klubnál minden nagyon profi, de úgy éreztem, hogy néhány területen tudnék segíteni nekik. Elmondhatom, olykor idegtépő volt nézni a játékukat, és a munka nem kevés stresszel járt, de megérte.
Ott voltál, amikor a San Diego MLSegyüttese nevet választott. Mit gondoltál, amikor bejelentették, hogy a szurkolók többsége Footy McFooty Face névre szavazott?
Hatalmas tréfa volt a részükről. Most is San Diegóban élek. Évekkel ezelőtt volt egy csapatunk, ahová még gyerekként eljártam. Közel van a határhoz, így mexikóiak is felbukkantak ott, ami jót tett a szurkolótábornak. Boldog lennék, ha lenne MLS-klub a városban.
Hírnévszerzés
A húszéves játékos győztes gólt lő Mexikó ellen a 2002-es vb-n a legjobb 16 között, amivel megszerzi a torna legjobb fiatal játékosának járó díját.
Az LA Galaxy sztárja
2011-ben bezsebeli a hatból a negyedik MLS-győzelmét a csapattal, amikor góljával 1–0-ra legyőzik a Houston Dynamót.
Az USA nagy napja
Az Algéria ellen a 91. percben szerzett góljával megakadályozza, hogy az Egyesült Államok kiessen a 2010-es vb-ről. Végül 1930 óta először csoportelsők lesznek.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2018. májusi számában.)
