Tudta Ön, … – hogy Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak
– hogy Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit
– hogy első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 – 18 fővárosi és 6 vidéki – egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el
– hogy az első mérkőzést1909. november 21-én a Litográfia–Vívó AC (2:1) között játszotta egymással
– hogy az első kupagyőztes az MTK lett
– hogy a küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult
– hogy 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta, a győztesnek
– hogy az MLSZ az 1925/1926 évben bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben abban az éveb csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak
– hogy volt olyan időszak, amikor a Corinthián Díjjal összekapcsolt Magyar Kupa szabályzata értelmében, a legtovább jutott amatőr csapat egy osztállyal feljebb került a bajnokságban, illetve ha az év végén kiesésre állna, nem esett ki
– hogy volt olyan időszak, amikor ha két csapat egyenlő eredménnyel versengett az első helyért, vagy küzdött a kiesés ellen a bajnokságban, akkor nem a jobb gólarány döntötte el a kedvezőbb helyezést, hanem az a körülmény, hogy melyik csapat maradt tovább állva a Magyar Kupában
– hogy a második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot
– hogy a világháború után 1951-ig kellett várni az új név alatti – Magyar Népköztársaság-kupa – új kupakiírásra
– hogy 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt
– hogy a kupasorozat 1961-ben indult el, köszönhetően a Kupagyőztesek Európa Kupájának beindulásának
– hogy 1964 óta egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek
– hogy 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata
– hogy a legtöbb kupagyőzelemmel – szám szerint hússzal – a mostani egyik döntős, a Ferencváros büszkélkedhet
– hogy összesen tíz csapat – Kecskemét, Videoton, Sopron, Pécs, Békéscsaba, Siófok, Szolnok, Bocskai FC, Soroksár, III. Kerületi TVE – mondhatja magát egyszeres kupagyőztesnek
Volt egyszer egy Magyar (Népköztársaság) Kupa


Ma este eldől, ki nyeri a Magyar Kupa idei kiírását. A Ferencváros huszonegyedik, a Videoton másodszor lehet kupagyőztes. Most néhány érdekességet mutatunk meg a több mint 100 éves kupa történelméből
Ezek is érdekelhetnek
Hozzászólások
Történet a fénykép mögött
Meccsek, amik...
Du ju szpík futball?
Még ne oltsd le a lámpát!
technika
Költők, írjatok verseket!
Kérdezd meg pacekba!