Sima volt az örökrangadó

Ferencváros – MTK Budapest 3-0 (2-0) Albert stadion, 4000 néző Vezette: Szabó Zsolt (Kispál Róbert, Ring György) FTC: Ranilovic – Adriano, Balog Z., Csizmadia, Rodenbücher – Maróti – Andrezinho, Sztanics, Rósa – Schembri, Miljkovics MTK: Szatmári – Vukadinovics, Sütő, Szekeres, Vadnai – Gál, Pátkai – Szabó Á., Kanta, Pál A. – Tischler Cserék: Rósa helyett Józsi a 14. percben, Vadnai helyett Ladányi a szünetben, Szabó Á. helyett Könyves a 62. percben, Sztanics helyett Tóth B. a 66. percben, Miljkovics helyett Abdi a 80. percben, Tischler helyett Eppel a 86. percben Gólok: Andrezinho a 7. percben, Sütő (öngól) a 24. percben, Csizmadia a 84. percben Sárga lapok: Vadnai 23’, Pátkai 50’, Sztanics 55’, Rodenbücher 78’
7. perc: Miljkovics kavargatott a 16-oson belül, a bal oldalon, majd középre emelt, Andrezinho 10 m-ről a jobb alsót vette célba, lövésébe azonban a menteni igyekvő Sütő beletette a lábát, a labda pedig a hálóban kötött ki. (1-0) 24. perc: Maróti szerzett harcosan labdát a 16-os előterében, a labda a jobbösszekötőben kilépő Sztanics elé került, akinek éles beadásába ezúttal Sütő vetődött bele, és róla csorgott a labda a hálóba. (2-0) 32. perc: Kanta legurított szabadrúgását Tischler bombázta kapura mintegy 28 m-ről, a lefelé csapódó labdának azonban a felső léc jelentette a végállomást. 51. perc: Pátkai iramodott meg a hazaiak kapuja felé, 20 m-ről lőtt, a labda az egyik védőn felpattanva a bal kapufáról pattant szögletre. 52. perc: A szögletet követően Pátkai elé került a játékszer a bal oldalon, középre emelését Tischler bólintotta 8 m-ről a felső lécre. 84. perc: Tóth Bence bal oldali szögletét az ötös sarkánál remek ütemben emelkedő Csizmadia bólintotta a bal sarokba. (3-0)
Örökrangadó. Ezzel a jelzővel illetik a két, patinás fővárosi egylet, a Ferencváros, és az MTK összecsapásait. A zöldek ezen az estén századik alkalommal fogadták ősi riválisukat, akik a második helyen várták az aktuális fordulót. A kék-fehérek erre, a hazaiak pedig arra alapozhatták optimizmusukat, hogy a legutóbbi hat, a Fradi pályaválasztásával rendezett derbit egyaránt ők nyerték meg. A kezdés előtt az is motiválhatta a zöld-fehéreket, hogy esetleges sikerükkel maguk mögé utasítják a tabellán vetélytársukat.
Meglepő módon, idegenbeli szerelésében futott ki a pályára a hazai csapat. Alighanem a babona vezérelte a zöldek szertárosát, amikor a Vasas ellen „győzelmet hozó” szerelésbe öltöztette a hazai játékosokat.
Az első pillanattól magához ragadta a kezdeményezést a Fradi, harcos, agresszív játékstílusával megfojtotta az MTK gyors, rövidpasszokra épülő játékát. A hazaiak már a saját térfelükön letámadták a kék-fehérek védőit, ezzel hibára kényszerítve őket. A nyomásnak hamar meg is lett az eredménye, hiszen a 7. percben Andrezinho lövése az egyik MTK védő közreműködésével a hálóban kötött ki. A Fradi vezetése tudatában sem állt vissza, és továbbra is saját térfelére kényszerítette a vendégeket. Bő negyedóra elteltével aztán enyhített a szorításon a házigazda (Prukner Lászlónak pedig kényszerű cserét kellett végrehajtania, mert Szabó Ádám csúnya talpalása következtében Rósa jobb térde felett öt centi hosszan felszakadt a bőr, az eset megtorlatlan maradt…), így az MTK lehetőséget kapott egy kis szusszanásra. A kék-fehérek azonban továbbra is csak a keménykedéssel hívták fel magukra a figyelmet, támadásban viszont továbbra sem mutattak semmit, mert a Fradi a kiválóan szűrő Maróti vezérletével magabiztosan, egymást kisegítve, csírájában elfojtotta a vendégek gyatra próbálkozásait. A 24. percben aztán megduplázta előnyét a hazai csapat, Sztanics „izompasszát” Sütő segítette a gólvonal mögé. Az első félóra végén, Pál révén szemtanúi lehettünk az MTK első kapura lövési kísérletének is. Két perccel később aztán Tischler döngette meg a felső lécet jó 28 méterről. A játékrész hajrájában ismét a házigazdák veszélyeztettek, előbb Andrezinho, majd Józsi révén.
A szünetben Garami mester cserélt, az első félidőben alaposan megforgatott Vadnait Ladányi váltotta a védelem bal oldalán. A vendégeknek jót tett a szünet, mert azonnal kezdeményezőbben léptek fel, és két perc alatt kétszer is a lécet találták el. A Fradi viszont úgy tűnt, elveszítette a ritmust, a középpályássorban tátongó rések keletkeztek, amelyet az MTK belül játszó játékosai, Gál, Kanta, és Pátkai lendületesen átjátszottak, és lendületesebbé, veszélyesebbé vált a játékuk. A lendületük azonban csak negyedóráig tartott, a Fradi hamar rendezte a sorokat, de támadásban Andrezinho visszaesésével vérszegényebbé vált a zöld-fehérek játéka, így alaposan leredukálódott a gólhelyzetek száma. Az 57. percben Maróti tehette volna fel az i-re a pontot, de fejese épphogy elkerülte a kaput. A hajrára ismét lábra kapott az MTK, megpróbált szépíteni, Könyves közel is került a gólhoz, de Csizmadia önfeláldozó mentése megakadályozta őt ebben. A hirtelenszőke hátvéd aztán a másik kapunál is főszerepet kért magának, a 84. percben az ő ötméteres fejese tett végleg pontot a 199. örökrangadóra.
A Ferencváros remek első félidei teljesítményével megalapozta a győzelmét, a másodikban pedig a feléledő MTK próbálkozásait Fortuna segítségének köszönhetően is visszaverte, és a vártnál magabiztosabban győzött. A zöldek az MTK elleni teljesítményükkel ismét maguk mellé állították szurkolóikat, akik tapsviharral búcsúztatták kedvenceiket.
A mérkőzés kapcsán nem lehet szó nélkül elmenni a játékvezető teljesítménye mellett sem. Szabó Zsolt rendkívül következetlenül, arrogáns, „majd én megmutatom” stílusban dirigált, amellyel tovább fokozta a korábbi ténykedései alkalmával már – nem minden ok nélkül – kivívott ellenszenvet a hazai szurkolók körében.
Brógyai László