Már a meccs előtt lehetett miről beszélni – de ez így volt rendjén, hiszen nem akármilyen meccsről volt szó. Sokak például lelkesen várták, hogy az elektronikus óra 21:20-ra váltson, José Mourinho ugyanis ekkorra ígérte meg, hogy kimegy a pályára, és lehetőséget ad a drukkereknek a füttykoncertre.
Mou a pályán, a füttyszó elmaradt (Fotó: Marca)
A portugál edző így is tett, jó negyven perccel a kezdés előtt kiment a Bernabéu gyepére, füttyszó helyett azonban inkább ovációt kapott az akkor jelenlévő mintegy háromezer nézőtől.
Később persze zsúfolásig megteltek a lelátók, és a tévéből is lehetett látni, hogy a Real-ultrák ezúttal is kitettek magukért: látványos transzparenst készítettek a derbi napjára, "ezer harc, ezer győzelem" – volt olvasható az óriási drapérián.
Csodálatos élőkép nyitotta a madridi derbit (Fotó:1.bp.blogspot.com)
Aztán megkezdődött, a Real korán vezetést szerzett, Diego Costát pedig már az első félidőben ki kellett volna állítani – látva a brazil gyalázatos megmozdulásait, egyszerűen felfoghatatlan, hogy maradhatott végig a pályán. Mellesleg, a Radamel Falcaóval szembeni ütéséért Sergio Ramos is megérdemelt volna egy sárga lapot a Marca független szakértője szerint, a játékvezető azonban így is inkább az Atlético Madridot segítette ítéleteivel: a "királyi gárda" a második félidőben egy jogos tizenegyest kérhetett számon Undiano Mallencón, aki nem vette észre, hogy Diego Godín lerántotta Sergio Ramost a tizenhatoson belül – ezt már az AS emelte ki értékelésében.
Mindezeket is figyelembe véve, nem volt meglepő, hogy a szokásos (mű)balhé sem maradhatott ki a meccsből: az Atlético kapusedzője, Germán Burgos például már az első félidőben elvesztette fejét, amikor haragosan elkezdett mutogatni a Real szakmai stábja felé, sérelmezve, hogy közülük valaki sportszerűtlen gesztusokat tett. Ismerve Mourinho forrófejű segítőit, ez nem is lett volna meglepő, de hogy pontosan mi történt, rejtély…
A meccs utolsó perceire már semmi nyitott kérdés nem maradt, és a színvonalat elnézve nem is lehetett miről beszélni – legfeljebb arról, hogy a hazai ultrák egy második drapériát is kifeszítettek a hármas sípszó előtt, ezen olvasható volt, hogy a legtöbb Atlético-drukker bizony azt sem tudja, milyen érzés legyőzni a városi riválist.
A Real ultrái a meccs végén odapiszkáltak a rivális drukkereknek (Fotó: Marca)
S való igaz, a "matracosok" lassan negyed évszázada nyeretlenek a Real Madriddal szemben. Egy örökkévalóság!
Ami a játékot illeti: ezúttal az amúgy mindenben a szépet, a jót látó spanyolok sem tudtak mit tenni, a legtöbben elismerték, hogy ez a derbi bizony jókora csalódás volt. Egyedül Cristiano Ronaldo alkotott maradandót, a jelzők többsége nem is volt túlzó vele kapcsolatban. "CR már túl sok volt az Atléticónak" – volt olvasható az AS meccs utáni internetes főcímében.
Ettől függetlenül az Atlético még mindig megelőzi a Realt a tabellán, de látva a csapat lesújtú játékát, ez aligha marad így sokáig. Így gondolják egyébként a spanyolok is, a Marcán ugyanis hetven százalék vélekedett úgy, hogy Simeone csapata innentől kezdve már nem tekinthető bajnokesélyesnek – igaz, ez esetben vélhetően a legtöbbeknél a mindenhatónak gondolt Barcelona volt a mérce.
Tóthpál Zoltán
