Sok sikert, Rózsaszín Párduc! (fotó: palermocalcio.it)
Kedves Norbi, mint a délolasz futball szerelmese, akinek kedvenc csapatai közé tartozik a Palermo is, szeretném felhívni a figyelmedet bizonyos veszélyekre!
Nem azért, mert én olyan bölcs öreg vagyok, hanem mert Te vagy még borzasztóan fiatal, keveset láttál a világból, talán még a Keresztapát sem láttad, meg a klasszikus maffiafilmeket.
Szóval Szicília az – Szicília.
Most bekerültél Európa egyik legerősebb – két évtizede még határozottan a világ legerősebb – bajnokságába, és ha rendszeresen játszani fogsz a csapatban, akkor elkerülhetetlen, hogy különös figurákból álló társaság fog köréd szövődni.
A mélyszegénységből, a cigánysorból feltörve lettél multimilliomos, ez önbizalmat fog adni, de tudod a Nat Geóról is: amikor zsákmány van, a hiénák és a keselyűk is mindig gyorsan megjelennek.
Nagyon meglepődnék, ha egy éven belül nem próbálna meg valaki rászoktatni a kokóra és/vagy a heroinra, és az is meglehet, hogy valaki majd tesz neked néhány szívességet, azzal a nem elhanyagolható fél mondattal, hogy esetleg eljöhet majd az idő, amikor viszonozhatod ezeket neki.
Nem szeretnénk két-három év múlva azt olvasni, hogy micsoda játékos lehettél volna, ha nem keveredsz rossz társaságba, ha a kábszi és a ribancok helyett a labdát kergeted, satöbbi – szóval ha egy mód van rá, ne lépj a bűn útjára, és bűn alatt most azt értem, ami szerintem a legnagyobb bűn lehet önmagunk ellen: a tehetség eltékozolását.
