Csányi Sándor újabb öt évre az MLSZ elnöke (fotó: FFT/Bodnár Zalán)
Csütörtökön a telki edzőcentrumában tartotta történetének 114. közgyűlését a Magyar Labdarúgó-szövetség.
A napirendi pontok között kiemelt helyen szerepelt Csányi Sándor MLSZ-elnök éves beszámolója, amely során kitért arra, hogy az elmúlt évben, de ugyanúgy az elmúlt öt évben is egyre javult a magyar futball infrastrukturális háttere (stadionok építése, pályák, edzőpályák átadása), nőtt a játékosok és a csapatot száma, és a veszteségesen működő, 2010-ben átvett szövetség immár 2,4 milliárdos vagyonnal bír, amely az elmúlt évben 380 millióval növekedett. Csányi elmondta, hogy a 62. helyen állt a válogatott a FIFA-világranglistán, amikor átvette az elnökséget, az elmúlt öt évben volt már 27. is, most a 46. helyen van, tehát ebben is van javulás, noha álltunk már jobban is. Amiben nem tapasztalt javulást: az utánpótlás-képzés és a klubcsapatok európai szereplése. Beszámolójában az MLSZ-elnök vázolta az MLSZ gazdasági működését, amelynek fontos alkotóeleme a TAO révén a sportba áramló pénz, ám arra is kitért: azok a klubok, amelyek nem a szabályoknak megfelelően használják fel a TAO-támogatást, azoktól visszaveszi azt az MLSZ, miként ez tavaly is megtörtént, összesen 250 millió forintos értékben. Sőt, ezek a klubok büntető feljelentésre is számíthatnak a magyar futball társadalmi presztízsének rontása miatt.
Csányi Sándor szóba hozta a szurkolói kártyák ügyét is, amely miatt a leghevesebb bírálatokat kapja a szövetség. „Engem szidnak emiatt, meg a »buzi MLSZ«-t – fogalmazott, és elmondta: „Készek vagyunk minden ésszerű kompromisszumra, de most mondom, hogy a kártya maradni fog, mert az idő igazolta a szükségességét. A görögök elleni selejtezőn a válogatott meccseken is jól vizsgázott a rendszer.”
A közgyűlés tisztújításként is szolgált, hiszen lejárt az elnök és az elnökség ötéves mandátuma (korábban négy évre szólt ez a mandátum, de legutóbb, 2010-ben, az új elnökség felállításakor döntöttek az öt évre módosításról). Az MLSZ elnöki posztra egyetlen jelölt volt, Csányi Sándor, a nyolc elnökségi helyre pedig nyolc jelölt, így a küldöttek egyhangúlag megszavazták újabb öt évre MLSZ-elnöknek Csányi Sándort, az új elnökség pedig így fest: Balogh Gabriella, Bánki Erik, Berzi Sándor, Dankó Béla, Garancsi István, Nyilasi Tibor, Anthony Radev, Török Gábor. Új tagként van jelen Garancsi, Nyilasi és Török, ők Kovács Árpád, Tarsoly Csaba és Vízi E. Szilveszter helyét töltik be.
A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón a FourFourTwo felvetésére, miszerint a korábban elhangzott nyilatkozatokkal szemben mégsem lett az elnökség tagja egy korábbi FIFA-játékvezető, vagyis gyaníthatóan Berzi Sándor alelnök marad a Játékvezetői Bizottság elnöke, Csányi Sándor így reagált: „Nem találtunk olyan jelöltet a korábbi játékvezetők közül, aki egyértelműen alkalmas lett volna JB-elnöknek, s így a FIFA szabályai szerint egyben MLSZ-elnökségi tagnak, így továbbra is Berzi Sándor alelnök úr látja el Játékvezetői Bizottság vezetőjének feladatait, jóllehet egyáltalán nem ragaszkodik ehhez a tisztséghez, és azt sem zárom ki, hogy jövőre módosítjuk az alapszabályt és bővítjük az elnökséget egy volt FIFA-játékvezetővel, amennyiben megfelelő JB-elnököt találunk.” Az FFT arra is rákérdezett, hogy vajon Tarsoly Csaba tagja maradt volna-e az MLSZ-elnökségének, Csányi Sándor csapatának, ha időközben nem ment volna csődbe a Quaestor. Az újraválasztott MLSZ-elnök elmondta, hogy a szokások szerint az NB I-es csapatok vezetői maguk közül javasoltak egy elnökségi tagot, korábban Tarsoly Csabát, most Garancsi Istvánt, igaz, már a Quaestornál történtek ismeretében, ám ő azt sejti, amúgy is változott volna az élvonalbeli klubok jelöltje, s így az általuk delegált elnökségi tag személye.
Bodnár Zalán
