Mezey a kihagyott helyzetek miatt bánkódik, Tornyi szerint gyáva volt a DVTK

Zalaegerszeg–MTK 1–0
Csank János: Az első félidőben görcsösen játszottunk egy labdabiztos MTK ellen. Hazai környezetben győzelmi kényszerrel léptünk pályára, amit nem sikerült mindenkinek feldolgozni. Az eltervezettnél kicsit védekezőbb felfogásban játszottunk, nehéz volt a fővárosiak gyors szélsőit tartani. Érthetetlen módon a rövid passzok helyett ívelgettünk és a rossz talajon sokszor adtuk hátra a labdát kapusunknak, ami elég veszélyes dolog… A mérkőzés fordulópontja Vlaszák bravúrja volt, amikor ziccert hárított. A szünet után aztán átvettük az irányítást, de nem játékban, hanem inkább küzdőszellemben és agresszivitásban. Ezen a délutánon nagy szívvel futballoztunk, de nem jól, viszont örülünk a három megszerzett pontnak. (ztefc.hu)
Garami József: Az első játékrészben eldönthettük volna a mérkőzést. A másodikban a ZTE volt jobb. Sajnos, a gólérzékenység hiányzott játékunkból ezen a találkozón is. (zte.hu)
Nyíregyháza–Kaposvár 2–1
Szentes Lázár: Nagyon sok problémánk volt a mérkőzés folyamán, a meccs előtt is – de az egy másik kérdés. Az első félidőben, széllel szemben nem nagyon találtuk a ritmust, a másodikban a második gól úgy nézett ki, hogy meghozza a nyugodalmat, de ezután kaptunk egy gólt, ami után a Kaposvárnak több lehetősége volt, hogy egyenlítsen. Szerencsére ezt nem tették meg, és így három ponttal gazdagodtunk.
Prukner László: Azt gondolom, hogy az első húsz perc kivételével jobban játszottunk, mint a Nyíregyháza. Ők célfutballt játszottak, de mi idegenben voltunk, és mégis mi támadtunk, nem lehet mondani, hogy kontrára játszottunk. De ezzel nem is szeretnék foglalkozni, mert nem ez a lényeg, hanem az, hogy buta, elkerülhető gólokat kaptunk, amit a hátsó alakzatban játszó rutinos játékosoknak meg kellett volna oldani. Amikor a támadó részére került a sor az első húsz percben, akkor pedig nem mozogtunk eleget. A második félidőben azt kértem, hogy azt játsszuk, ami az erényünk, ekkor sikerült is felőrölnünk a Nyíregyházát, mégis mi kaptunk újabb gólt. De még mindig azt mondom, hogy ekkor is volt csapatomban tartás, nyomtuk a Nyíregyházát, a helyzetekből be kellett volna rúgni még egyet. Ezért is mondtam, hogy saját magunkat vertük meg, mert nem olyan a támadásokból születettek a gólok, amik kidolgozottak lettek volna, de azt sem mondhatom, hogy taktikailag vertek meg minket. Saját magunknak köszönhetjük, hogy a kombinatív játékkal kialakított támadásainkat az utolsó 20-25 percben nem váltottuk gólra. Azért vagyok feldúlt, mert akár még nehéz helyzetbe is sodorhatjuk magunkat, ha az ilyen mérkőzéseken, mint ez a mai és a szombathelyi is volt, nem produkálunk pontot.
Honvéd–Videoton 0–0
Massimo Morales: A bajnoki cím esélyese ellen természetesen elégedett vagyok az egy ponttal. A Vidinek több lehetősége volt, bár Moreira az utolsó pillanatban megnyerhette volna nekünk a meccset. Számunkra minden pont fontos most a bennmaradáshoz. Mindkét csapat részéről nagyon taktikus meccs volt, ahol nem adtunk területet a Videotonnak. A következő bajnoki még nagyon messze van, most a Debrecen elleni kupaelődöntőre készülünk.
Dr. Mezey György: Több százszázalékos helyzetünk is volt a mérkőzésen, ha ezeket berúgjuk, akkor ez a meccs simán megvan. Amikor egymás után dolgoztuk ki a helyzeteket, akkor könnyű meccsnek tűnt. A kihagyott helyzetek után a Honvéd vérszemet kapott, és be kell vallanom, a nem igazán ültek a cserék sem, így a második játékrész már kiegyenlített volt. A hétközi Ligakupa-találkozó nem lehet kifogás, hiszen ott csak négy-öt játékos játszott a mostani csapatból.
Diósgyőr–Győr 0–1
Tornyi Barnabás: Most sem kezdhetem mással, mint az eddigi bajnokijaink után: gratulálok az ellenfélnek. Elkeseredésünk teljesen érthető, sokáig úgy állt a zászló, hogy nem kapunk gólt, végül ez nem így történt és emellett gólt sem tudtunk szerezni, e nélkül pedig lehetetlen nyerni. Nem játszottunk jól, gyávaság, betojtság jellemezte a csapatunkat, az alappasszokat sem csináljuk meg, így pedig nehéz, gyáva embernek pedig nincs hazája. Hittem, hogy ha tapasztalt labdarúgókat állítok a csapatba, az többet érhet ma, úgy tűnik, hogy ettől többre megyünk, ha a bátorság alapján küldöm pályára a játékosokat. A meccs utáni az öltözőben tett gyors hárommondatos értékelésem közül az egyik mondat arról szólt, hogy innentől jöjjenek, álljanak mögénk a bátrak. Magáról a meccsről még annyit, hogy a tizenegyes előtti szituációt én lesnek láttam, illetve két helyen nem találtam el a csapatot, gondolok itt a kezdőbe állított két szélső középpályásra. Mindezek azonban nem változtatnak azon, hogy mi, itt, ma rosszak voltunk.
Pintér Attila: Tudtuk, hogy a Diósgyőr szurkolói pluszt adhatnak a csapat játékához, s fölmértük azt is, hogy mire lehet képes a DVTK, ehhez alakítottuk a csapat szerkezetet. Az első félidőben az történt, amit mi akartunk, több lehetőségünk volt és egy jogos tizenegyesből megszereztük a már érő gólunkat. A második félidőben sérülés miatt másik játékrendszerre álltunk át, majd a harmadik csere után Józsi sérülését követően 25 percen át gyakorlatilag tíz emberrel játszottunk. Csapatunk erejét, tartását bizonyítja, hogy még ekkor is voltak lehetőségeink, úgyhogy megérdemelten nyertünk.
Vasas–Kecskemét 0–1
Giovanni Dellacasa: Messze nem volt ideális a pálya minősége, ám ez mindkét csapat dolgát egyaránt nehezítette. Egy nagyon jól védekező csapat ellen játszottunk, ennek ellenére az első félidőben megvoltak a helyzeteink és megérdemelten vezethettünk volna. Sajnos a második játékrészben már nem sikerült hasonló produkciót nyújtanunk, mint az elsőben. Dobrics a pénteki edzésen húzódott meg és így csak egy félidőt tudott végig játszani, ma egy százszázalékos Dobriccsal nem kaptunk volna ki. A következő meccseken bizonyítanunk kell, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt jósolták, hogy a kiesés elől kell majd menekülnünk.
Csertői Aurél: Sok hibával futballoztunk, ez többek között a rossz talajnak volt betudható, igen nehéz ilyen pályán focizni, de úgy érzem egy góllal jobbak voltunk még így is a hazaiaknál. Egy harcos, küzdelmes mérkőzésen vagyunk túl. Sokat kell még javulnunk, de ma ennyi is elég volt, egy csodálatos góllal begyűjtöttük a három pontot.
Paks–Ferencváros 1–2
Gellei Imre: Egyértelműen az a véleményem, hogy nem érdemeltünk vereséget. Az egyenlítő gólunk után a kapujához szögeztük a Ferencvárost. Nyilvánvaló volt, hogy a Fradi egy erőszakos játékkal fog előrukkolni, hiszen tudták, hogy Tököli Attila nem játszhat, viszont mi is a küzdőképességet helyeztük előtérbe. Jól játszottunk a mérkőzésen, helyzeteink is voltak, sajnos egy egyéni hiba megpecsételte a sorsunkat. Még ezek után is volt lehetőségünk arra, hogy legalább az egyik pontot megszerezzük. Igaz, hogy több helyzetet kellett volna kialakítanunk, viszont számon kérek a játékvezetőn egy, de inkább kettő büntetőt. Nyíregyházán egy szabályos gólunkat nem adták meg, most egy tizenegyest, úgy néz ki, a kiscsapatokat ilyen szempontból jobban sújtják.
Craig Short : Nem játszottunk jól, hiába szereztünk vezetést, mégsem ment úgy a játék, ahogyan szerettük volna. Ezt a szünetben közöltem is a játékosokkal, és jóleső érzés volt látni, hogy a második félidőben sikerült is feljavulnunk, megcsináltuk azt, amit vártam a csapattól. Igaz, hogy összességében nem valami szemkápráztató játékkal, de végül is idegenben három pontot szereztünk, és azért mégiscsak ez a lényeg. Nagyon örülök, hogy a legutóbbi két döntetlen óta most végre sikerült nyernünk. Nagyon küzdelmes mérkőzés volt, és örülök, hogy mind a két csatárunk, Ferenczi és Elding is gólt szerzett. Amikor Elding idekerült, azt mondtam neki, hogy nem kell mindig jól játszania, egy csatárnak az a legfontosabb, hogy gólt szerezzen, örülök, hogy ilyen jól megy neki. (Sport TV)