Kubala, Kocsis és Czibor, a Barcelona egykori nagyjai
Zsúfolásig megtelt hétfő este a Sala Auditori 1899, az FC Barcelona nagy színházterme, ahazánkban már másfél éve műsorra tűzött Magyarok a Barcáért című film katalóniaibemutatója kedvéért. Magyarországról is érkeztek legendák, de természetesen a korosabbhelyi Barca-szurkolók alkották a közönség túlnyomó részét. Percekig zúgott a vastaps KocsisTibor filmjének befejezése után.
A gyülekező a Futballáriumban volt hétfő délután (a FourFourTwo januári száma mármegemlékezett a barcelonai magyarok alig másfél éve működő, de máris hatalmas népszerűségreszert tett törzshelyéről), a Camp Nou 18-as kapujától kőhajításnyira, a Carrer de Benavent 17-esszám alatt. Jókora magyar zászló hirdeti, hogy Büki Péter és Beke Erika fantasztikus kocsmája/étterme/futballmúzeuma valójában odalátogató honfitársainkra épül, és tényleg, kizárólag magyarszó hallatszik a csapszékben, habár ezen a hétfő estén azon sem lepődnénk meg, ha katalánulfolyna a diskurzus. Az összejövetel apropója ugyanis a Magyarok a Barcáért című film bemutatója,oda indulunk, többek között ezért ül itt az asztalunknál Áldozó Tamás, Pápa város polgármestereis, akit régi barátság köt össze Kocsis Tiborral, a film rendezőjével/producerével – földijével.
A bemutatót Magyarország barcelonai konzulátusa szervezte meg az FC Barcelonával karöltve, dr.Kovács Barnabás főkonzul áldozatos előkészítő munkájának elévülhetetlen szerepe vanabban, hogy létrejöhetett az „estreno”, a díszbemutató, ahogy errefelé mondják.A délutánt egyórás stadiontúra vezette be, látogatás a Barca múzeumában. Tényleg nem a honfiúibüszkeség, pláne nem az elfogultság mondatja velünk, de a klub története erősen hiányos lenne, hakivennénk belőle a magyarokat: Plattkó Ferenc, a „Szőke magyar medve” néven elhíresült óriástermetű kapus vezette 1925-ben első bajnoki címére a csapatot, amikor Pozsonyi Imre volt aBarcelona edzője. Plattkó három évvel később emelkedett legendai státusba, amikor fején nyíltsebbel is végigvédte a kupadöntőt, hősi cselekedetét Rafael Alberti katalán költő hozzá írottódában örökítette meg. De a harmincas években felbukkant a Barcánál Berkessy Elemér, a Fradi1931-1932es, százszázalékos bajnokcsapatának egyik törzstagja is, szóval, a kezdeteknélrengeteget hozzátettek honfitársaik a Barcalegenda kialakulásához.
Persze az igazi áttörést Kubala László 1950-es érkezése jelentette, majd Kocsis Sándor és CziborZoltán leigazolása 1958-ban – hármójuk élettörténetét dolgozza fel Kocsis Tibor filmje.A Sala Auditori 1899 (ez, ugye, a klub alapítási éve) előtt már a bemutató kezdete előtt egy órávalgyülekezett a tömeg, jellemzően hajlott korú katalán fanatikusok, akik közül a 86 éves Ricardóvalel is beszélgettünk. „1958 óta vagyok klubtag, vagyis socio, személyesen láttam futballozniKubaláékat, bátran kijelenthetem, hogy ha ők nincsenek, akkor a Barca sem az, ami. Messiékcsodálatos futballisták, de a három magyar semmivel sem maradt el tőlük.”Az ismerős arcok között feltűnt Josep Lluis Nunez, a klub legendás elnöke, aki 1978 és 2000között 22 évig irányította az egyesületet. A 85 éves sportvezető a filmben is szerepel, most isszívesen nyilatkozott. „Az ifjúságom – felelte kérdésünkre, mármint, hogy mi jut eszébe, amikorKubala, Kocsis és Czibor nevét hallja. – Minden mozdulatok megvan a fejemben, a lelki szemeimelőtt, minden meccsükön ott voltam, ilyen labdarúgói sohasem lesznek a klubnak, játsszon bárnálunk Messi, Neymar, Suárez. Nem volt kérdés, hogy eljövök a bemutatóra.”
A vendégek között a katalán hírességek mellett felfedeztük Kű Lajost, az Aranycsapat Alapítványelnökét, beszédet mondott Szabó László külgazdasági és külügyminiszterhelyettes, CarlesVillarrubi, a Barca nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke és Silvio Elias, ugyancsak alelnök. Ugyancsak tiszteletét tette Carlos Rexach, a Barcelona korábbi játékosa és vezetőedzője vagy Justo Tejada, aki Kubaláék csapattársa volt annak idején. Átjött Madridból Győri Enikő nagykövet, szóval, óriási volt az érdeklődés.Mielőtt lekapcsolták volna a fényeket, Kocsis Tibor meghatottságtól remegő hangon mondottrövid beszédet. „Egy hete Los Angelesben Oscar-díjat kapott egy magyar film, a Saul fia, ez a maieste az én Oscar-díjam…”A másfél órás alkotás közben nem egyszer kacajra fakadt a publikum egy-egy jópofa történetfelidézése közben – például, amikor Czibor egy bajnoki mérkőzésen észrevette egyik barátját anézőtéren, és felment hozzá a lelátóra beszélgetni, miközben odalent javában tartott a meccs… –,máskor meg szemüket törölgették a nézők, amikor „Kocka” tragédiáját, a lábfejamputációt, arákbetegséget és az Aranyfej tragikus halálát említették a film szereplői, mindenekelőtt a hősökgyermekei, ifjabb Kocsis Sándor, ifjabb Czibor Zoltán, Lászi és Carles Kubala.Akik valamennyien meg is jelentek a díszbemutatón, emelve az aktus fényét.
