Billy Wright és Puskás Ferenc térfelet valamint zászlót cserél… (Fotó: hatharom.com)
63 éve ezen a napon került sor az „Évszázad mérkőzésére”, amelyet a 90 éve hazai pályán veretlen Anglia csapata vívott a magyar Aranycsapattal.
A Sebes Gusztáv szövetségi kapitány által irányított csapat akkor már három és fél éve veretlen volt (1950. május 14-én kapott ki utoljára Ausztriától 5:3-ra).
Még a helsinki olimpián, a magyarok játékát látva, hívta meg Sir Stanley Rous az Angol Labdarúgó Szövetség vezetője válogatottunkat Angliába. A meghívás apropóját a szövetség 90 éves fennállásának ünneplése adta. Hatalmas volt a várakozás, nem csak a két országban, de egész Európában.
A magyar válogatott 6:3-ra győzte le az angol válogatottat, megtörve ezzel a vendéglátók 90 éves, hazai veretlenségét.
Reakciók az angol sajtóból:
"Istenek alkonya! A mi veretlenségünket alaposan szétverték."
"Micsoda megalázás volt az angol labdarúgók részére. Soha nem tudtunk elképzelni jobb csapatot, mint az uruguayit, de a magyarok határozottan sokkal jobbak azoknál is."
"Elpüfölték az angolokat. A vereség – lecke Angliának. A magyarok elképesztő bemutatót tartottak."
"Kilencven év után magyar rapszódia. Az 1953-as vörös ördögök nyöszörgésre késztették Angliát."
"Olyan erőnlétet láttunk a magyaroknál, amilyet nálunk sohasem követelnek meg…A tragédia az volt, hogy az angol csapat meg tudott volna verni bármely más csapatot a világon – csak a magyart nem…Ez a mérkőzés történelmi fordulatot jelent a labdarúgásban."
A mérkőzéssel az egész világ sajtója foglalkozott. Mindenütt elismeréssel adóztak a magyar labdarúgás magas színvonalának, a játékosok technikai és taktikai tudásának, kiemelték a nagyszerű csapatszellemet, az erőnlétet és a győzni akarást. A válogatottat rendszeresen a labdarúgás művészeiként, a világbajnoki cím esélyeseként emlegették.
Néhány vélemény a mérkőzésről:
Billy Wright, az angol csapat kapitánya: "A magyaroktól nem volt szégyen kikapni. Megvallom el sem tudtam képzelni azt, hogy ilyen jó lehessen a magyar együttes…"
Sir Stanley Rous, az Angol Labdarúgó Szövetség elnöke: "Sajnos a magyar játékosok nem engedték megmutatni a mieinknek, hogy tulajdonképpen mit is tudnak. Tanulságos volt számunkra a mérkőzés és nem szégyenlünk tanulni a tanítványoktól. A magyarok új elemeket vittek a labdarúgásba és ezzel jelentősen előbbre vitték a sportág fejlődését."
Vittorio Pozzo, az olaszok egykori szövetségi kapitánya: "Olyan élmény volt ez a mérkőzés, amilyenben nagyon ritkán lehet része egy sportembernek. Már az olimpiai selejtezők során megjósoltam, hogy a magyarok nyerik az olimpiai bajnokságot. Megmondtam, hogy legyőzik Londonban az angolokat és azt is kijelentettem, hogy meg fogják nyerni a világbajnokságot is. Három jóslatom közül kettő már beteljesedett."
Abellard Franco, a Brazil Labdarúgó Szövetség elnöke: "Csodálatos élmény volt számomra a mérkőzés. A magyarok mesterei a labdakezelésnek. A játékuk nem csak szép, de eredményes is. Különösen tanulságos volt számomra a magyar játékosok összjátéka. A londoni mérkőzésen ragyogó volt a magyar csapat taktikai elképzelése is."
AZ ÉVSZÁZAD MÉRKŐZÉSE
ANGLIA–MAGYARORSZÁG 3:6 (2:4)
London, Empire Stadium, Wembley, 105 000 néző. Vezette: Leo Horn (holland)
ANGLIA: Gil Merrick – Alf Ramsey, Harry Johnston, Bill Eckersley – Billy Wright, Jimmy Dickinson – Stanley Matthews, Ernie Taylor, Stan Mortensen, Jackie Sewell, George Robb. Szövetségi kapitány: Walter Winterbottom
MAGYARORSZÁG: Grosics Gyula (Gellér Sándor, 83.) – Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály – Bozsik József, Zakariás József – Budai László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv
Gólszerző: Sewell (14.), Mortensen (38.), Ramsey (57. – 11-esből), ill. Hidegkuti (1. 22., 53.), Puskás (25., 29.), Bozsik (50.)
