Leosztályoztuk a Szervezettet

Miközben a belgák elleni összeomlás láttán akár Egervári Sándor vagy Csank János is megnyalta volna mind a tíz ujját, próbáljuk a csoportmeccsek sikereinek büszkeségével és méltóságával búcsúztatni az Eb-től a magyar válogatottat, amelyben ezúttal sajnos nem akadt 6-osnál jobb teljesítmény, s az oly sokszor méltatott szervezettség is akadozott olykor-olykor.



A Szervezett a belgák elleni vesztes meccsen, a Himnuszok közben (Fotó: MLSZ.hu – FB)



Király Gábor (6) a négy bekapott gól ellenére is kétségtelenül a magyar válogatott legjobbja volt, ami azért fordulhatott elő, mert a korábbiaknál sokkal többször került az ellenfél a védelmünk mögé, s egy-egy ilyen alkalommal, amikor nem a belgák könnyelműségén, akkor a mi kapusunk ügyességén múlott, hogy nem lett gól a veszélyes helyzetekből. Négyszer meg gól lett, ezeknél az eseteknél Király kiszolgáltatott volt. Kíváncsiak vagyunk, mennyire volt most igaz, amit mindvégig hangoztatott, vagyis, hogy az Eb minden pillanatát élvezi. Jellemző, hogy a lefújás után azt mondta, inkább a labdatartásra kellett volna törekedni (ő, szokásához híven, már 0-1-nél is húzta az időt), ami szöges ellentétben van a kapitány és a többiek által is hangoztatott filozófiával, vagyis, hogy 0-2 után minden mindegy alapon kitámadtunk, hátha ki tudunk egyenlíteni. Hová lett a legendás fegyelem és összhang? Hahó, ez itt a Szervezett!





Dzsudzsák Balázs játékára a belgák ellen sem lehetett panasz (Fotó: Mravik Gusztáv/FFT)

Gera Zoltánnak (5) a csapattal együtt most érkezett el az a pillanat, amikor már nem bírta fizikailag tartani a lépést az ellenféllel. Fenntartva, hogy a torna egyes meccsein bozsiki magasságokba emelkedett, és megint ő volt az, aki a legtöbbet hozta ki magából az Eb-n, be kell vallani, hogy ezen a meccsen már csak sodródott az árral, nem tudott érdemben hozzátenni a csapat játékához, s miután rettentő sok futásra kárhoztatták a gyors belgák, ő pedig loholt is lelkiismeretesen, a szünetben le is cserélte őt a kapitány. Mindenesetre nem csak ő, mi is szegényebbek lennénk néhány fantasztikus élménnyel, ha nem hitt volna benne mindvégig, hogy eljuthat ide, s még itt is lesz keresnivalója. Gratuláció és köszönet. A helyére beálló Elek Ákos (5) sem tudta betölteni a küldetését.




A vesztes meccs után is járt a gratuláció a kitartó közönségnek (Fotó: Mravik Gusztáv/FFT)

Lovrencsics Gergő (5) a legjobbunk lehetett volna, ha picit jobban eltalálja valamelyik lövését. Ritkaság és nagy kincs a csapat számára az ő őszinte, harcos, elszánt játéka, amely azonban ezen az Eb-n végül mégsem eredményezett látványos dolgokat, talán még jobban kell koncentrálnia, és nem lenne szabad elfáradnia a 60. percre, még az őrült jó és erős belgák ellen sem.

Szólj hozzá!

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Örömfoci
Bryan Robson, egy generáció kedvence, a Manchester United elfeledett zsenije
Harcosok Klubja
A legendás összecsapás Simeonéval, ami után Beckham „hülyegyerek” lett
NB I, 1994
Mesék nagy gólokról: Váczi Dénes az Újpest ellen
Történet a fénykép mögött
Angliában a futball a háború alatt is igyekezett a felszínen maradni
Akkor, régen...
Felcsillant a remény, avagy a magyar futball ígéretei: ifi Eb-arany Bicskeivel
Meccsek, amik...
Meccsek, amik megváltoztatták az életemet: Szalma József
Du ju szpík futball?
FFT-szótár a nagy rangadók előtt: milyen szavunk van a derbire?
Még ne oltsd le a lámpát!
Gordon Banks: Szeretném hinni, hogy amit véghezvittem, másokat is inspirálhat
technika
Így kerülj rivaldafénybe a kapuban!
Költők, írjatok verseket!
Itt a futball-rap a Kacsafarhát együttestől!
Kérdezd meg pacekba!
Nagyinterjú: Juhász Roland
Döglött akták
Kocsis Sándor rejtélyes halála a barcelonai kórházszobában