Isten éltesse, Feri bácsi! (Fotó: Pfla.hu)
Kovács Ferenc 1934. január 7-én Budapesten született. Az MTK-ban nevelkedett, ahol 1954-ben lett az első csapat tagja, a sportsajtóban Kovács III néven szerepelve. Játékosként teljes pályafutását a Hungária körúti csapatban töltötte, 1954 és 1965 között 195 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen szerepelt, ezeken 12 gólt szerzett, ami dicséretes mutató egy fedezettől. Egyszer, 1955-ben a Svédország ellen Budapesten 4-2-re megnyert mérkőzésen a magyar válogatott címeres mezét is viselhette. Az olimpiai válogatottal szerepelt az 1960-as, római olimpián, ahol mind az öt mérkőzésen pályára lépett a házigazda Olaszország elleni bronzmeccset 2-1-re megnyerő, így a dobogón végző magyar válogatottban. Játékos-pályafutásával sincs oka szégyenkeznie tehát (az említetteken kívül volt magyar bajnok 1958-ban, bajnoki ezüstérmes ötször is, valamint bajnoki bronzérmes is, kétszer megnyerte az MTK-val – 1955-ben és 1963-ban – a Közép-európai Kupát, 1964-ben pedig a Sporting ellen KEK-döntőben is szerepelhetett), ám edzőként még ennél is magasabbra tette a lécet. Ült az MTK, az Egri Dózsa, a Videoton (háromszor is), a Vasas, a Debrecen, a spanyol Las Palmas, a Szeged és az Újpest kispadján is, és 1978 és 1979 között, nyolc mérkőzésen a szövetségi kapitányi posztot is betöltötte. Az MTK-val kupát nyert, a Vidivel bajnoki ezüst- és bronzérmes is volt, a legnagyobb sikerét pedig természetesen az UEFA-kupában érte el a Videotonnal, miután az 1984-85-ös kiírásban a székesfehérvári klub a csehszlovák Dukla Praha, a francia Paris Saint-Germain, a jugoszláv Partizan, az angol Manchester United és a jugoszláv Zseljeznicsaron is átgázolva bejutott a döntőbe, ahol ugyan a Real Madrid hódította el a serleget, ám a madridi Bernabéu-stadionban 1-0-ra győzni tudott.
S még egy kuriózum Kovács Ferenccel kapcsolatban: a Magyarországon játszó és ott dolgozó magyar futballisták, illetve szakemberek közül csak ő dicsekedhet azzal, hogy labdarúgóként és vezetőedzőként is európai kupadöntőben szerepelt csapatával. 1993-ban vonult vissza, az ezt követő évekről már meséljen az ünnepelt: „Hatvanévesen hagytam fel az edzői munkával, mert a magyar futball olyan borzasztó morális állapotba került, hogy nem akartam tovább részt venni benne. Az ezredforduló után az akadémiák létrejöttét már nagy örömmel fogadtam, és amikor Orbán Viktor elnök úr, akkor még nem kormányfőként, hanem a Puskás Akadémia alapítójaként felkért, hogy legyek tagja az intézmény tanácsadó testületének, nagy örömmel igent mondtam. Sőt, saját javaslatom volt, hogy a PFLA szakmailag csatlakozzon egy nagy klubhoz, aminek számtalan előnye van, többek között az, hogy a fiataloknak kifutási lehetőségük lesz egy élvonalbeli egyesület, a partnerségi kapcsolat révén. Kézenfekvő volt hát a Videoton felkarolása, amely akkor súlyos anyagi gondokkal küzdött. A kapcsolat sikerét azóta láthatjuk, nagy örömmel tölt el, hogy a Videoton tiszteletbeli elnökeként és az akadémia szakmai tanácsadó testületének tagjaként is segíthetem a fiatalok fejlődését, minden energiámmal a Vidiért és a Puskás Akadémiáért dolgozom.” Kovács Feri bácsit kedden 11 órától az MLSZ-ben is köszöntik 80. születésnapja alkalmából, és természetesen mi is boldog születésnapot és jó egészséget kívánunk! (pfla.hu)
