Németh Krisztián itt még a Kansas City szerelésében
Hosszú és meglehetősen érdekes vitát folytattam pályatársaimmal és barátaimmal Németh Krisztián Katarba szerződése kapcsán. Általános véleményként rögtön az elején megfogalmazható, hogy mindenki értetlenül áll a történtek előtt. Sokan a pénz győzelmének tekintik ezt a döntést a szakma felett. (Máris kérdezem, milyen szakma? Magyar futballszakma? Amely hosszú évtizedeken át semmit nem tudott felmutatni? De ez tényleg csak zárójeles megjegyzés volt.) Megint mások fitymálják a katari bajnokságot – amelyet Dénes Ferenc sportközgazdászon kívül szerintem senki sem figyel és ismer. Továbbá a két menedzser, Kövesdy Viktor és Pataky Tibor) felelősségét is feszegetik. Nézzük akkor most egy kicsit a másik oldalról. Azaz próbáljuk meg elképzelni, hogy miért döntött így a játékos fél évvel az Európa-bajnokság előtt? Az első dolog ami eszembe jut, hogy a magyar válogatottban akkor sem bíztak meg benne igazán, amikor nagyon ment neki Amerikában. Általában a kispadon kapott helyet, hogy aztán vagy becseréljék, vagy nem. Miközben ő hetente rúgta a gólokat (Amerika Kupa-győztes lett), a kezdőbe sem fért be a nemzeti együttesben. Így aztán meglehetősen álságosnak érzem azt a felvetést, hogy "de mi lesz a válogatottal"? Mi lenne? Amikor Krisztián a pályafutásának eddigi csúcsán volt, akkor is a padon ült. Legfeljebb ugyanez fog vele megtörténni Katarból hazajövet. Jó lenne, ha nem így lenne, mert képességeiben és tehetségében szerintem az összes magyar csatár előtt van. A második dolog a pénz. Na, itt aztán kitört mindenkiből az álszenteskedés. Mert, hogy "eladta a lelkét a pénz hatalmának", mint Dzsudzsák Balázs az Anzsiban, meg ilyenek. Azt látom, hogy mi magyarok egyszerűen képtelenek vagyunk feldolgozni azt, hogy lehet egy olyan honfitársunk, aki nagyon jól keres. Sokkal jobban, mint Amerikában és sokkal jobban, mint bárki más idehaza ebben a sportágban. (Miközben valójában semmit sem tudunk a szerződésének ezen részleteiről, így arról sem, hogy mennyit fog keresni.) Ezért aztán rátesszük a homlokára a skarlát betűt, a billogot, megbélyegezzük és ezzel be is van fejezve a dolog. Pedig akár büszkék is lehetnénk rá, hogy egy magyar futballistának ilyen sokat fizetnek (mennyit?) egy olyan országban, ahol a sport és annak finanszírozása iszonyatosan másképpen működik, mint idehaza, vagy akár Európában. Két évtized múlva Katar sportnagyhatalom lehet, amelyet – micsoda szégyen! – pénzen vett meg. Pénzen vett meg vb-ezüstérmes férfi kézilabdacsapatot, pénzen vesz meg futballistákat és edzőket, akik aztán fejlesztik az ország sportját. Abba senki sem gondolt bele, hogy Németh esetleges odaigazolása hány és hány ottani gyerek leendő futballpályafutására lehet hatással? Mint ahogyan hatással volt Amerikában is az ottani gyerekekre – csak éppen erről semmit nem tudunk. Az meg a legnagyobb álszentség, hogy "könyvtárosokra, meg fagylaltosokra" hivatkozunk, meg arra, hogy szerintünk hány és hány ember nem menne el mondjuk Katarba magasabb fizetésért dolgozni? Tessék citálni konkrét neveket, akik nem mennének. Várom a névsort. A harmadik pedig a játékos, az ő pályafutása és sorsa. Megírtam annak idején ebben a lapban, a FourFourTwo-ban, hogy Németh azért tudott Amerikában kiteljesedni, s azért javult fel lényegesen a teljesítménye, mert egy olyan bajnokságban játszott, amelyben nincs kiesés, amely nem nyomasztotta. Korábban, ahol csak megfordult, sokszor nyomta a vállát ez a teher. Bár nem ismerem a katari bajnokságot, azt gondolom, hogy Katar ebben a szegmensben sem lesz másabb, mint Amerika. Miért kérdőjelezzük meg mi magyarok – a mi hihetetlen silány színvonalú bajnokságunkkal – bármely más ország bajnokságának a színvonalát? Miért gondoljuk azt, hogy a katari bajnokság gyengébb, mint a magyar? Mit tudunk erről? Semmit sem. Jó, azt mindenki sejti, hogy nem lehet Premier League, vagy Serie A, vagy Bundesliga. De könyörgöm, legalább várjunk már egy csöppet az azonnali értékítélet bemondással, s nézzük meg, mire meg ott, abban a környezetben Krisztián? A legvégén pedig csak egyetlen gondolat. A magyar sportsajtónak azt hiszem érdemes lenne picit megfontoltabban megnyilvánulnia ebben a kérdésben. Sokan már nem is emlékeznek arra, hogy amikor Németh 17 évesen az MTK-ból a Liverpoolba került, mekkora zsákot rakott a hátára a magyar sportsajtó. Emlékszem, hogy volt olyan kolléga, aki egészen Liverpoolig ment, hogy onnan írja meg azt, ami soha be nem teljesedett. Krisztián soha nem futotta be azt a pályát Angliában, mint amiről azok a reményteli cikkek szóltak. Ugyanakkor az ezekben a cikkekben leírt várakozások és remények tettek olyan súlyt egy akkor még csak tinédzser vállára, amelyet egy nála erősebb, idősebb, érettebb futballista sem biztos, hogy el tudott volna viselni. Úgyhogy a jelen helyzetben tényleg csak az lenne az üdvös, hogy egyrészt megvárjuk, hogy mi fog vele történni Katarban, másrészt meghallgatjuk, hogy ő hogyan látja a vele történteket. Remélem, egyszer elmondja.
Lantos Gábor
