Híres Ember FC: Kossuth Lajostól Stadler FC-ig

Híres Ember FC
Hadvezérek, fejedelmek, gladiátor, akik sohasem gondolták volna, hogy évszázadokkal haláluk után 22 ember fog kergetni egy gömb alakú bőrgolyót az ő nevükben. Amikor Kinizsi támad Dózsa és Kossuth Spartacus ellen.
Írta: Bodnár Zalán
II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) A mai olvasónak elsőként nyilván a 2004 óta stabil NB I-es csapat, a Kaposvári Rákóczi ugrik be, de manapság további hat alsóbb osztályú klub viseli nevében a labancok rémét (OMTK Rákóczi Vasas SE, Nagybánhegyesi Rákóczi SE, Tiszabábolna Rákóczi SE, Szőregi Rákóczi SE, Rákóczi SE Inke, II. Rákóczi Ferenc SE). A magyar futballtörténelemben csaknem húsz klub nevében szerepelt korábban Rákóczi neve, jórészt megyei bajnokságban szereplő mezővárosok egyesületében (a három fővárosi kivétel a MOVE Pesterzsébeti Rákóczi, a VIII. Kerületi Rákóczi és a Honvéd Rákóczi Ferenc SE). De a Kaposvári Rákóczi volt az első, 1923-ban alapították Rákóczi SC néven, és a név akkor sem veszett ki a futballpályákról, amikor a nagy gazdasági világválság idején a csapat nagy része Dél-Amerikába távozott: Buenos Airesben megalapították az argentin Rákóczit.
Attila
(406–453) Ha azt halljuk, hogy Miskolci Attila, akkor a zeneileg művelt népréteg az EDDA frontemberére, Pataki Attilára gondol talán, pedig ez egy futballcsapat neve, amely 1928-ban, még Attila FC néven Magyar Kupa-döntős is volt. Az első Attila egyébként budapesti klub volt, az Attila SE, amely az V. osztályban indult 1912-ben, és talán nem csoda, hogy a hadvezérről elnevezett csapat 1915 és 1918 között, vagyis a hadibajnokság idején élte virágkorát.

Spartacus (Kr. e. 109–71) Talán sokan nem gondolnák, de a magyar futballklubok névadási gyakorlatában nem egy hazai nemzeti hős, hanem a trák gladiátor volt a legfőbb ihletforrás. Spartacusról megszámlálhatatlan mennyiségű csapatot neveztek el 1952 óta (a Vas megyei II. osztályban szereplő Szombathelyi Spartacus volt az első fecske), jelenleg is nyolc csapatnévben szerepel a capuai gladiátoriskola növendéke (Nyíregyháza Spartacus FC, Rakamazi Spartacus, Szolnoki Spartacus, Kisbéri Spartacus SE, Erzsébeti Spartacus MTK LE II, 3R Spartacus Calcio SE, Pécsváradi Spartacus, Kiskunhalasi Spartacus SE). Ha valamelyik megéli centenáriumát, sejtésünk szerint nem fogják követni abban a Vasast, hogy a Romát látják vendégül…

Dózsa György (1470 körül–1514) 1950-ig egyik klubnak sem jutott eszébe, hogy felvegye nevébe a megégetett parasztfelkelő nevét, akkor viszont pártutasításra igen gyorsan elterjedt az egész országban, még az írásmódja is olyan lett a címerekben, mint például a Dinamo Kijevé, ezzel fejezte ki a kommunista sportvezetés, hogy a Dózsa-csapatok (amelyeket, így mindenekelőtt az újpestit a Belügyminisztérium felügyelt) a nagy nemzetközi Dinamo-család tagjai. Még ma is van kettő, a Győri Dózsa SE és a Drávaszabolcsi Dózsa FC, bár már nem ideológiai okokból.

Bocskai István (1557–1606) Az élete utolsó évében előbb erdélyi, majd magyar fejedelem, végül magyar király a hajdúkat vezette a Habsburg-ellenes felkelésben (1604–1606), így nem csoda, hogy szinte csak hajdúsági klubok nevezték el magukat Bocskairól (kivétel a Békéscsabai MÁV Bocskai). A térség centrumának, Debrecennek már 1926-tól volt Bocskay nevű csapata (érdekes módon akkor néhány évig y-nal írták), ma viszont már Hajdú-Bihar megyében is a Vámospércs Bocskai SE az egyetlen őrzője a névnek. Debrecenben 1970 óta nincs a nevében Bocskait feltüntető csapat, az elmúlt 40 évben csak a hajdúszoboszlói, hajdúböszörményi, hajdúhadházi és a vámospércsi futballcsapatok nevében tűnt fel a híres hadvezér neve. Emellett Bocskai közvetett módon az egyik legnépszerűbb horvát csapatnál is névadó volt, hiszen a Hajduk Split elnevezés nem születhetett volna meg a hajdúk letelepítése nélkül.

Toldi Miklós (1320 körül–1390) Volt már Szegedi Toldi, Budai Toldi, Ercsi Toldi, Nagykőrös Toldi, de egyiktől sem kell már rettegnie a cseh vitéznek, az utolsó Toldi-sereg, a Nyírmártonfalva Toldi SE is nevet váltott 2009-ben, és lett Pentafrost-Nyírmártonfalva SE.
Hunor Volt idő, amikor a hunok őse nem a Csodaszarvast kergette, hanem a labdát a Baranya megyei I. osztályban. De az új hazát hamarabb megtalálták a honfoglaló magyarok, mint a pécsi klub a jó nevet: 1984-ben Pécsi Hunor SK volt, a következő évben már Pécsi Hunor Kesztyű, az azt követőben pedig Pécsi Hunor. Majd feloszlott.

Dobó István (1502 körül–1572) Papírforma, hogy az egri várvédő hősről Egerben neveztek el focicsapatot 1971-ben, de a Dobó SE csak egy évig élt. Talán azért szűnt meg, mert olyan keményen tudtak védekezni, hogy senki sem akart ellenük játszani…

Kinizsi Pál (1430 körül–1494) Az erőember nagyon népszerű a klubok körében, csaknem minden megye minden osztályában volt már Kinizsi nevű csapat, még ma is majdnem tucatnyi van belőlük. Az úttörő a Temesvári Kinizsi SE volt 1911-ben, a leghíresebb a Bp. Kinizsi (vagyis az FTC a Rákosi-korszakban), a legnépszerűbb pedig nyilván a BLASZ III-as Kőbányai Kinizsi, de nem elsősorban a foci miatt…

Szondi György (1505 körül –1552) A drégelyi várvédőről először Budapesten neveztek el amatőr V. osztályú csapatot, de aztán csak Fejér megyei csapatok vették fel a nevükbe, előbb Székesfehérváron, majd Velencében, pedig Drégely vára Nógrádban van. De hogy a történelmi személyek nem vesznek össze, arra jó példa az 1945–46-os BLASZ II-es bajnokságban induló Szondi Kinizsi is.
Petőfi Sándor (1823–1849) Szintén a háború után indult be a Petőfi-divat a kluboknál, a szülőváros csapata, a Kiskőrösi Petőfi SE járt az élen. Aztán nem volt megállás, sorra nőttek ki a Petőfi-csapatok a földből Siklóstól Szegedig, avagy a Petőfi Köztisztaságitól a Petőfi Olimposz SK-ig. És a népszerűség nem lankad, ma is van belőlük tíz.
Kossuth Lajos (1802–1894) 1996 óta nincs Kossuth nevét viselő futballcsapatunk, pedig a magyar futballtörténelem során 15 különböző klub (nem beszélve az apró módosításokról) is nevéhez biggyesztette az első magyar pénzügyminiszter, az 1848–49-es szabadságharc fő szervezőjének nevét. Először Pesterzsébeten volt Kossuth-csapat 1926-tól, majd Cegléd következett, ahol híres toborzóbeszédét mondta el a politikus, és a legutolsó is ehhez a városhoz köthető, a Ceglédi Kossuth Honvéd SE (amely 1996 óta is átesett már hat névváltozáson, most éppen Restart-Ceglédi Vasutas SE a neve). Mind közül a legviccesebb az 1955-ös miskolci II. osztályban induló V. Kossuth, ami nyilván akkora hülyeség, hogy a következő évben át is nevezték Miskolci Kossuthtá. Elvégre ha nem kormányzó lett volna, hanem király, akkor is illett volna az elsővel kezdeni ötödik helyett…

József Attilától Stadler Józsefig
A honvédelmi minisztérium a múlt rendszerben sokat tett azért, hogy a neves történelmi alakok mellett az állampárt által felkarolt politikusok, katonatisztek neve is kitörölhetetlen legyen a magyar futballtörténelemből. Minden település laktanyája, amely futballcsapatot indított valamelyik osztályban, történelmi személy nevét vette fel, ugyanarra a kaptafára húzva: Honvéd X. Y. SE. (Gyakran a laktanya neve lett a futballcsapat neve is.) Így aztán egymás mellett létezhetett a magyar nemzeti hősről elnevezett Honvéd Bem József SE (Ercsiben) és a „felszabadító” szovjet hadsereg élén érkező Osztyapenko ihlette Honvéd Osztapenko SE (Budapesten). Felsorolnunk itt nincs mód azt a csaknem negyven történelmi alakot, akikről Honvéd-csapatot neveztek el, mégis bizarr belegondolni, hogy létezik egy klub, amelyen belül megfér egymással Táncsics Mihály, Damjanich János, Balassi Bálint, illetve a vörösterror irányítója, Szamuely Tibor, a proletárdiktatúra vezetője, Kun Béla vagy az ÁVH 1956-ban meglincselt vezéralakja, Asztalos János, az olyan, már-már elfeledett történelmi alakokról nem is beszélve, mint a szovjet vadászpilóta, Alekszej Mereszjev vagy a háborúellenes aktivista elektromérnök, Schönherz Zoltán. Ilyen megmosolyogtató névadást legutóbb akkor láttunk, amikor 1993-ban Stadler József akasztói vállalkozó önmagáról nevezte el csapatát, a Stadler FC-t, magát talán fontos történelmi személynek gondolva, aztán leginkább az APEH történelmébe vonult be.

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2012. februári számában.)