Florentino Pérez a Décimával. Csak nekik van tíz a vitrinben…
Sokan vannak akik azt gondolják, a Real Madrid a 113 év során mindig ugyanazt a szerepet töltötte be az európai klubfutballban: önfeledten szórakoztatott, a pályán művészien futballozott, s az igazolásoknál szem előtt tartotta, hogy az illető labdarúgónak milyen személyiségjegyei vannak. Téved, aki így gondolja, mint ahogy van még jó néhány tényező, amely tévhitként vésődött bele az emberek memóriájába. Az FFT mostani válogatásában összegyűjtött hét bizonyított tényt, amit sokan nem tudtak a Real Madridról – amelynek ezúton is boldog születésnapot kívánunk! 1 – Igaz, hogy a Real Madrid filozófiája mindig a futball művészetéről szólt? Először is kérdés, hogy 2015-ben mit nevezünk művészi futballnak. Ha a racionálisan gólratörő, mégis sokak által dőrén célfutballként értelmezett játékot nem soroljuk ide, akkor a kérdésre természetesen nem a válasz. Ha a legősibb tradiciókat vesszük alapul, akkor lehetne azt mondani, hogy a Real Madrid mindig a játékos futballra törekedett, a 113 évet figyelembe véve azonban ez nem állja meg a helyét. Példának okán, a klub génjeiben régebben is ugyanúgy benne volt a ma már sokak által rossz színben feltüntetett harci szellem, a küzdeni tudás, és az odaadó hozzáállás. Momentán dívik azt is gondolni, hogy csak az játszhatja művészi szinten a futballt, aki a tiki-takát alkalmazza, és aki sokat brusztol, fut, a lelkét is kiteszi, az csak erőlködik a pályán. Ez megmagyarázhatatlan. 2 – A Real Madrid utánpótlása tényleg sokkal gyengébb, mint a Barcelonáé? A tények azt mutatják, hogy jelen pillanatban igen, ám ez korántsem volt mindig így. A korszakok változnak, a nyolcvanas évek közepén éppen Barcelonában irigykedtek látványosan a Real Madrid által kinevelt generáció láttán – amelynek legismertebb hírvivője az Emilio Butragueño által fémjelzett Keselyű Ötöse volt. A Real Madridnál most sem képzik alacsonyabb szinten a fiatalokat, a számok arról viszont árulkodnak, hogy amíg Barcelonában egy komplett sportpolitikát építenek az utánpótlás köré, addig Madridban abszolút más a vezérvonal. A két klub filozófiája ebben is nagyon különbözik egymástól. 3 – Mondhatjuk, hogy a Real Madrid két legbefolyásosabb elnöke, Santiago Bernabéu és Florentino Pérez megalomániás, sztármániás vezetők voltak? Ha azt vesszük, hogy a két elnök gondolkodásmódja nagyban hasonlított egymáséhoz, és mindketten a világsztárok megvételében látták a sikerek kulcsát, akkor miért ne, mondjuk. Még ha ez a két szó bántja is a füleket. De való igaz, mindkét elnök vezetésre született, elveik voltak, és ezen semmilyen körülmény között nem változtattak. Jellemük, karakán kiállásuk tökéletesen tükrözte a Real Madrid nagyravágyását, másodiknak lenni kudarc volt, gyengébb kvalitású játékost szerződtetni kicsinyes megoldás. A Real Madrid mindig is kereste-kutatta a tökéletességet, a klub két legbefolyásosabb elnöke pedig ezt mindig nagyon fontosnak érezte, ez látszott az igazolásaikon is. 4 – A Real Madrid veleszületetten arrogáns klub lenne? Az arrogancia nem rossz dolog akkor, ha van mire arrogánsnak lenni. És különben is, a Real Madrid kódoltan inkább úri klub (ott úgy mondják, egy club señor), ez a 113 év alatt sokkal jobban meghatározta a klub mindennapjait. 5 – Igaz, hogy a Bernabéu Stadion olyan, mint egy nagy színház? Ahogy a színházban sem lehet minden előadást ugyanolyan lelkesedéssel megtapsolni, úgy a Bernabéuban sem mindig ugyanolyan a közönség reakciója. De jó tudni – és ezt a stadionban már fellépő játékosok is megerősítették –, hogy a Bernabéu egy fontosabb BL-meccsen olyan, mint a Maracaná, a hangulatot össze sem lehet hasonlítani egy mezei bajnokival. Az ultrák korlátozása és a petárdák kitiltása mindazonáltal nagy hatással volt a stadion hangulatára, s ma már egy-egy Madrid-meccs vagy stadionlátogatás nem csak sportesemény, hanem kulturális, családi program is. Az idők változnak, ezt be kell látni. 6 – A Real Madrid ma már márka és nem csapat? Attól még, hogy valaki világverő csapat építését tűzi ki célul, miért ne működhetne márkaként is. A Real Madrid név ma már reklám a Föld bármely pontján, s ebből a klubnak idáig csak haszna volt. Ha nem lenne kihasználva a márkanév, sokkal nehezebb lenne eredményes csapatot építeni, és például Karim Benzema, Kaká vagy Cristiano Ronaldo megszerzése sem lett volna lehetséges azokban az időkben, amikor a sikerek helyett a márkanév húzta a klub szekerét. Ha a Barcelona irányvonalat mutatott a tiki-taka újrafelfedezésével, akkor a Real Madrid strukturális felépítése és stratégiája is követendő példa. 7 – Tényleg a Real Madrid minden idők legnagyobb futballklubja? Ami válogatott-szinten Brazília, az klubfutballban a Real Madrid. Vagy aki a teniszben Roger Federer, az futballban a Real Madrid. Senki másnak nincs tíz Európa-kupája, és a FIFA senki mást nem tüntetett ki az évszázad legjobb klubjának járó elismeréssel, és a mi életünkben már nem is fog. A Real Madrid valamilyen szinten mindig külön posztot képviselt az európai futballban, és bár igaz, hogy útját nem ritkán kísérte szerencse, van abban valami, hogy a 113 éves Real Madrid maga az élő futballtörténelem. T. Z.
