– Megkönnyebbült a lefújás pillanatában? – A lényeg a három pont volt. Nem volt könnyű a remekül játszó Toulouse ellen, de úgy érzem, végre kijött a lépés, megérdemeltük a sikert. Ölhettük volna végig a játékot az előny után, de ahhoz túl jó volt az ellenfél. Annak is örülök, hogy most végre nem kaptunk gólt a legvégén. – Mit gondol, elindulhatnak felfelé? – Másfél hónapja nem nyertünk mérkőzést, így tehát nagyon fontos volt, hogy győzzünk, már csak a közönségünk miatt is. Ma egy szavuk sem lehet ránk, főleg mert alaposan megizzadtunk a sikerért. Így kell tennünk a következő meccseken is és akkor az eredmény sem marad el. A Marseille ellen nagyon fel kell majd pörögnünk, tudjuk milyen fontos meccs lesz. Morálisan viszont most nagyon jól jött ez a három pont. – Meséljen egy kicsit a 80. percben történtekről… – Elfáradtam és lecseréltek… – Igen, de a közönség vastapsa kíséretében. Megható pillanat volt? – Érzem a szeretetet, ezért is imádok a Parc-ban (Parc de Princes, a PSG stadionja) játszani. Akinek ilyen közönsége van, mint a miénk, az mindig jobban akarja a sikert. Mi is nagyon szeretjük őket. Van amikor jogosan bírálnak, de ők a 12. játékos, akinek segítségére nagy szükségünk van a szezon végéig. – A meccs előtt Antoine Kombuaré azt mondta, nem biztos, hogy játszik majd a Toulouse ellen a Nancyban mutatott teljesítménye miatt. – Igen, tudok róla. – Megbeszélték, mi volt a gond? – Igen beszéltünk róla, mint játékos az edzőjével. Végül aztán hozott egy döntést, én pedig éltem a bizalmával. – Egy jó eredmény a Marseille ellen visszadhatja a reményt, hogy sikeresen zárják a szezont? – Ha nyerünk, akkor biztosan. Nagyon várjuk már a Le Classique-ot! Most viszont az a legfőbb, hogy sikeresen felkészüljünk a mérkőzésre. A Marseille nagyon jó formában van, ráadásul egyénileg is kitűnő játékosok alkotják, akik minden párharcban keményen megküzdenek a labdáért. Szóval ha ezeket a párharcokat mi nyernénk, az nagyban megkönnyítené a dolgunkat! – Tényleg megkönnyebbültnek látszik… – Így van ez rendjén. Aki egyszer megérzi a győzelem ízét, az nehezen akar elszakadni tőle… (football365.fr)
Giuly: Érzem a közönség szeretetét
Dacára a Párizs Toulouse elleni gyenge második félidei játékát kísérő füttykoncertnek, Ludovic Giulyt, a PSG 34 esztendős középpályását vastaps kísérte az öltözőbe lecserélésekor. A játékos örül a három pontnak (1–0), amely szerinte nagyon kellett a Le Classique előtt. A korábban a Barcelonában is megforduló Giuly a football365.fr-nek adott interjút.
Ezek is érdekelhetnek
Hozzászólások
Történet a fénykép mögött
Meccsek, amik...
Du ju szpík futball?
Még ne oltsd le a lámpát!
technika
Költők, írjatok verseket!
Kérdezd meg pacekba!