Franck Ribéry

Milyenek most az érzéseid, hogy közeledik a vébé?
Már nagyon várom, hogy pályára lépjek, mint minden játékos, aki részese lehet e nagy tornának. A világ legjobb játékosai lesznek ott. Szép emlékeim vannak a 2006-os eseményről, ahol nem sokkal az első válogatottságom után szerepelhettem.
Mit mondanál a csoportotokról?
Nincsenek könnyű kvartettek. Dél-Afrika nyílván szeretné kiszolgálni szurkolóit, és biztos, hogy egy emberként állnak majd a csapat mögött. Uruguay jó együttes, és Mexikó sem lesz könnyű ellenfél. Szerintem még nehezebb dolgunk lesz, mint 2006-ban, amikor nagyon kellett küzdenünk, és még az utolsó csoportmeccsen, Togo ellen is jó eredményre volt szükségünk a továbbjutáshoz.
Előnyt jelenthet számotokra, hogy először nem Dél-Afrikával játszotok?
Nem hinném. Ha jó eredményre van szükségünk ellenük, akkor ugyanolyan nehéz lesz, mindegy, mikor játszunk velük. Mint mondtam, négy évvel ezelőtt még kellettek a pontok az utolsó találkozón, hogy folytathassuk, reméljük, ez nem ismétlődik meg.
A pótselejtezőben Írország ellen vitatott körülmények között jutottatok tovább. Volt ennek hatása a csapatra? Jelent ez extra motivációt számotokra?
Nem igazán szeretnék erről beszélni. Ami a meccsen történt, az a játék része. Bármelyikünk lehetett volna Titi (Thierry Henry – a szerk.) helyében. Nem tudom, hogy én ugyanezt csináltam-e volna, ilyenkor minden nagyon gyorsan történik. De az biztos, hogy ez nem olyasmi, amin a csapat hosszú ideig rágódna.
Foglalkoztat az a tény, hogy Franciaországot nem az igazán nagy esélyesek közt tartják számon? Lehet ebből esetleg előnyötök?
Nem igazán érdekel a dolog. Nem számít, hogy itt vagy ott tartanak minket számon. Minden lényeges dolog a pályán dől majd el. Jól ismerem a csapattársak képességeit, és tudom, hogy elég jók. Még kicsit várnunk kell, aztán meglátjuk. Mielőtt leírnának minket, nem árt emlékezni, hogy a francia válogatottról beszélünk, képesek lehetünk a jó eredményre.
A Raymond Domenechre zúdított kritikák milyen hatással vannak az együttesre?
Nem segít, ha folyamatosan azt halljuk, hogy a kapitányt kritizálják, hogy állandóan rászállnak. Ilyen a francia szurkolók mentalitása, ezzel együtt kell élnünk, ahogy ő is teszi.
A francia szövetségi kapitányt mintha 1998-ban is leírták volna a vb előtt, aztán első lett csapatával…
Soha nem tudhatod, mi fog történni.
Domenech milyen edző tulajdonképpen? Van például humorérzéke? Nagyon szigorú?
Mindig ott van, ahol lennie kell, közel áll hozzánk. Keményen dolgozik, és nagyon motivált.
Nehéz volt, amikor márciusban saját szurkolóitok fütyültek ki titeket Spanyolország ellen?
A találkozó képe alapján tudtuk, mire számíthatunk. Nem volt jó ezt hallani, de megértem a nézőket. Jobb teljesítményt akartak, mint amit mi akkor nyújtottunk. Szükségünk van a támogatásukra, mert mit is érnénk nélkülük? Csak azt tudom mondani, hogy megvannak a futballistáink ahhoz, hogy magunk mellé állítsuk a közönséget, a drukkereket, ehhez azonban jobban kell játszanunk.
Franciaországnak papíron remek labdarúgói vannak. Akkor mégis miért kell küzdeni, hogy jó legyen a teljesítmény?
Szükséges az önbizalom. A spanyolok játékán látszik, hogy tudják, jó csapatuk van. Sikereket értek el, és nincsenek kétségeik. Rajtunk hatalmas a nyomás, amit ha egyszer leküzdünk majd, akkor fogunk igazán jól szerepelni.
És hogy lehet ezt elérni?
Ez rajtunk múlik. Mindenkinek a maximumot kell nyújtania, és küzdeni egymásért. Ha ez sikerül, akkor minden megváltozhat.
Kiket tartasz esélyesnek?
Angliának jó csapata van, de szerintem Spanyolország, Brazília, Argentína az igazi favorit.
A 2006-os döntő elvesztése jelenthet plusz küzdőszellemet?
Talán a tapasztalat jól jöhet majd, de nem tudom biztosan. Minden meccsnek megvan a maga dinamikája. Visszagondolva jobbak voltunk, mint az olaszok, de büntetőkkel ért véget a meccs, ahol már ötven-ötven százalék az esély, aznap nem nekünk volt szerencsénk.
Hogy érzed, te lehetsz a támadások fő irányítója? Bizonyos értelemben te lehetsz Zidane utódja?
Nem szeretném, ha Zidane-hoz hasonlítanának. Zizou az Zizou, nem lehet minket összemérni. Csak szeretnék pályára lépni, és a tőlem telhető legjobbat nyújtani. A végén majd meglátjuk, ez mire volt elég.
Sokat beszélnek arról, hogy a nyáron elhagyod a Bayern Münchent. Van esetleg olyan klub, ahol szívesen folytatnád?
Ezzel kapcsolatban semmilyen kérdésre nem válaszolok.
Úgy hírlik, hogy az öltözőben nagy mókamester vagy. Melyik volt a legemlékezetesebb alakításod, és hogy fogadta ezt az „áldozat”?
Nem tudom. Ez nem olyasmi, amit előre tervezek, vagy gondolkodom rajta. Ha épp komolynak kell lenni, akkor az vagyok.