Finnország – Magyarország: a nem lehetetlen küldetés

Stuart Baxter csapata borzasztóan kezdte a selejtezősorozatot. Előbb idegenben Moldova páholta el az északiakat, majd a világbajnoki döntős Hollandiának sem okozott gondot a három pont megszerzése Finnország ellen. Háborog is a finn sajtó, a skót Baxter alatt inog a kispad és hírlik: ha a finneknek nem sikerül legyőzni Magyarországot, az a szövetségi kapitány állásába kerülhet. A szigetországi edzőt elsősorban azért éri rengeteg kritika, mert túlságosan is megbízik rutinos (sokak szerint kiöregedett) játékosaiban. Elég csak a finn labdarúgás „Puskására”, a hazájában egyszerűen csak „Királynak” becézett rekordválogatott, 39 éves Jari Litmanenre gondolni, aki – a hétvégi megfázása ellenére – alighanem ellenünk is a kezdőcsapatban kap majd bizonyítási lehetőséget. Litmanen nem véletlenül óriási legenda hazájában: a középpályás fénykorában az Ajaxban, a Barcelonában és a Liverpoolban is villogott, eredményei között holland bajnoki címek sora, BL- és UEFA-kupa aranyérem, holland- és Bajnokok Ligája-gólkirályi cím szerepel (a teljesség igénye nélkül). Nagy kérdés azonban, hogy mire lehet képes még a jelenleg a szülővárosában futballozó, és ott a minap szobrot is kapó játékos. Nem csak ő juthat szóhoz a veteránok közül. A Bayer Leverkusen védője, Sami Hyypiä is kihagyhatatlan a Baxter-csapatból, habár már ő is 37 éves. Rajta kívül a Derby County balkáni származású csatára, Shefki Kuqi (33 éves), és az első számú kapus, Otto Fredrikson sérülése miatt reaktivált boltoni, Jussi Jääskeläinen (35 éves) is a kezdő tizenegyben találhatja magát. Az előbbiekben felsorolt játékosok együttesen már 459 (!) válogatottságnál járnak. A fiatalabb generáció legmarkánsabb képviselői között a Eremenko-fivérek, Alexei és Roman, az örök ígéretnek számító, a korábban többek között a Chelsea-nél és a Birminghamnél is megforduló, jelenleg pedig a Hannoverben próbálkozó csatár, Mikael Forssell említhető. Az ő feladatuk a támadásszervezés lesz, míg a védelem összefogása Hyypiä mellett a Werder Bremen sokszor bizonytalan centerhalfjára, Petri Pasanenre vár. További erősségként említhetjük Feczesin Róbert és Vass Ádám klubtársát, a Bresciában futballozó Perparim Hetemajt, illetve a Heerenveen középpályását, Mika Väyrynent. Mondhatni, a névsor nem túl ijesztő, de ne felejtsük: habár Finnország története során még soha nem jutott ki világversenyre, az utóbbi selejtezősorozatokban rendre megszenvedtek ellenük még a nagyobb csapatok is, sőt, Oroszország vitte csak el a három pontot az ezer tó országából a világbajnokság selejtezőin. Ezenkívül megjegyezhetjük, a magyar válogatottnak nem ízlik az északi stílus. Elég csak a számtalan, Svédország ellen megvívott vesztes csatára gondolni, de nem szép emlék a 2008-as Eb-selejtezőkön Norvégia ellen bekapott két négyes sem. Azonban Egervári Sándor csapata most lendületben van. Pénteken gólzáporos győzelmet aratott a rendkívül gyenge San Marino ellen, két csatárunk, Rudolf Gergely és Szalai Ádám jó formáról tett tanúbizonyságot, és a középpályásainkra sem panaszkodhatunk. Dzsudzsák Balázs végre eindhoveni önmagát idézte címeres mezben is, Elek Ákos megbízhatóan robotolt, Koman Vladimir pedig megcsillantott valamit a tavalyi U20-as világbajnokságon mutatott tudásából. Egyedül talán Gera Zoltán nem azt hozta, amit vártak a magyar szurkolók, de bízzunk benne, „Gerzson” éppen Helsinkiben varázsol majd ismét. Reményeink mellett az örökmérleg is mellettünk szól: a két csapat eddigi 11 találkozójából a magyar válogatott nyolcat megnyert és csak egyet veszített el. Finnország – Magyarország Eb-selejtező 2010. október 12., 17.30, Helsinki, Olimpiai Stadion tv: Sport1 Várható kezdőcsapatok: Finnország: Jääskeläinen, Pasanen, Moisander, Hyypiä, Lampi, R. Eremenko, Väyrynen, Hetemaj, Heikkinnen, Litmanen, Forssell Magyarország: Király, Vermes, Lipták, Juhász, Laczkó, Vadócz, Elek, Gera, Dzsudzsák, Rudolf, Szalai Galavits Patrik