Ez történt a Bundesliga kilencedik fordulójában

Hamburger SV–Bayern München 0–0 Jonathan Pitroipa eldönthette volna, de nem tette, ettől függetlenül mindkét tréner úgy értékelte a látottakat, hogy bezzeg az ő csapatának kellett volna nyernie. Az iksz igazából senkinek sem jó, főleg nem a vendégeknek, bár ha nagyon kukacoskodni akarnánk, akkor írhatnánk azt is, hogy jobb egy ponttal onnan távozni, ahonnan újabban sokszor még annyival sem szoktak. Más kérdés, hogy ezzel sincsenek előrébb a táblázaton, és amíg az ászok nem épülnek fel, addig számottevő változásra aligha kell számítani. Ha tévednénk, azt az ellenfelek fogják csúnyán megbánni. Egyébként az egyik citromdíjasunk eddig éppen a bajorok kasszakulcs-felelőse, mert a nyáron valahogy úgy elkavarta azt valahova, hogy tán már nem is tudja, merre keresse… Eintracht Frankfurt–Schalke 04 0–0 Az igazat megvallva, kezdünk kifogyni a szókészletből meg a találgatásokból, hogy vajon miért is ilyen gyenge a királykék alakulat, és hogy miért tud még a helyén lenni Felix Magath vezetőedző. A kérdésre a választ továbbra sem tudjuk, most éppen az jutott eszünkbe, mi van akkor, ha az erőltetett menet miatt nincs idő az edzőváltásra, vagy valakinek varázsgömbje van arrafelé, és látta, hogy a most formálódó csapat jövőre csont nélkül megszerzi a klub történetének első Bundesliga-elsőségét, és szólt erről a fejeseknek, hogy márpedig hagyják Felixet dolgozni, mert meglesz az eredménye. Mindenestre akár így lesz jövőre, akár nem, a helyzet jelenleg akkor sem éppen rózsás, és a citromdíj másik esélyese eddig éppen emiatt az itteni pénztáros, mert nyáron talán túlságosan sokat csilingelt a masina. Aztán ki tudja, lehet, hogy idővel mindez kifizetődik. Borussia Mönchengladbach–Werder Bremen 1–4 Ha egy csapatban a Kickertől a négy és feles a legjobb osztályzat, akkor nem nehéz kitalálni, mi lett a találkozó végeredménye. A brémaiak kiütéssel hangoltak a ma esti, Bayern elleni Német Kupa-ütközetre, sőt, Claudio Pizarro a szövetségi liga történetének legeredményesebb légiósává vált újabb találatával. A másik oldal? Hét mérkőzés óta nem tud nyerni a csapat, huszonhét bekapott góllal övék a legrosszabb védelem a bajnokságban, utolsó előtti hely a tabellán. Érik az edzőváltás… SC Freiburg–1. FC Kasierslautern 2–1 Lassan hagyománnyá válik (ha még nem az…), hogy mindig van egy olyan év, amikor nem a nagycsapatok milliókat kereső támadói harcolnak a Kicker ágyújáért, hanem a kisebb csapatok közül lesznek olyanok, akik gólzsákokat adnak a ligának. Most Papiss Demba Cissé lehet a következő, aki igazolja ezt, hiszen megint betalált, amivel újfent tevékeny részt vállalt csapata sikerében, nem mellesleg megerősítette első helyét a góllövőlistán. Érdekes mutatók ide vagy oda (kilenc meccsen öt győzelem, négy vereség), a bennmaradáshoz szükséges pontmennyiség fele lassan összegyűlik Robin Dutt legénységének. Betzenbergben pedig biztosan kongnak már a vészharangok, öt vereség után zsinórban aligha lehet más a helyzet. Hannover 96–1. FC Köln 2–1 Ha a vesztes fél vezetőedzője azt mondja a találkozó után, hogy ez volt csapata legrosszabb idei produkciója, akkor az jelent valamit. Főleg Zvonimir Soldo számára volt jelentősége, hiszen megköszönték munkáját másnap, a helyére pedig majd állítólag Klaus Toppmöller ülhet le. Nem volt váratlan az edzőváltás, igaz, a gondok ettől aligha javulnak meg egy csapásra, az új trénernek (meg persze a vezetőségnek) mindenképpen le kell ülni például Lukas Podolskival és tisztázni a helyzetet, ha nem akarják, hogy bennmaradjanak a gödörben. A Hannover pedig továbbra is ott van a dobogón (ez sem akármi…), és ha így folytatják, méltóképpen emlékezhetnek meg a lassan pont egy éve elhunyt Robert Enkére. 1. FC Nürnberg–VfL Wolfsburg 2–1 Egyszer fenn, egyszer lenn, egy hullámvasút az életem – körülbelül ez lehet a mottója a „frankoknak”, hiszen mostanában siker, vereség, siker, vereség a felállás, a mostani három ponttal sikerült picit ellépniük a kiesőzónától. A „farkasok” viszont nagyon elveszítették a fonalat, Steve McClaren vezetőedző szavaiból kiindulva biztosan volt fejmosás a találkozó után, ami rá is fért fiaira, hiszen ha „nem lépnek a gázra”, akkor a vérmesebb remények hamar elszállhatnak az idei szezonra nézve. „Boldogság, gyere haza…” – csakhogy a boldogság most az eredményességet jelenti. Borussia Dortmund–TSG Hoffenheim 1–1 Wolfgang Stark játékvezető úgy látszik nem volt elég erős ahhoz, hogy kézben tartsa a találkozót, hiszen szinte minden tudósítás kiemeli a bíráskodás színvonalát. Főleg a vendégek szomorkodhattak, hiszen a spori téves ítélete nyomán csupán egy ponttal távozhattak Dortmundból, igaz, a találkozó előtt ezt vélhetően aláírták volna. Azt már persze felesleges ecsetelni, hogy majdhogynem vereséggel ér fel számukra, meg hogy mindkét szakvezető is a bírót okolta a lefújás után – okkal… Bayer Leverkusen–FSV Mainz 0–1 A Dortmund botlása jó alkalmat adott Szalai Ádáméknak arra, hogy visszavegyék „jól megszokott” első helyüket, és mivel éltek is lehetőséggel, így tulajdonképpen „helyre állt a világ rendje.” Ralf Rangnick után most Thomas Tuchel hajtotta végre a „forduló cseréjét”, hiszen a két becserélt spíler hozta össze a győztes gólt. Szalai Ádámék jó sorozata tovább tart, és ha most megint elkezdenek arról beszélni, hogy nekik tulajdonképpen még mindig a biztos bennmaradás a céljuk továbbra is, akkor már senki nem hisz nekik. Mi sem. A Dortmund viszont jövő vasárnap mindenképpen le akarja győzni őket. A Leverkusen sajnálhatja, hogy az első húsz percben nem sikerült előnybe kerülnie, mert akkor lehet, hogy most arról született volna ez a rövidke írás, hogy „krízisbe került a Mainz…” VfB Stuttgart–St. Pauli 2–0 Kellerrel tényleg kimászhatnak a kellerből a „svábok” – legalábbis ha így folytatják a pontgyűjtögetést, hiszen az átmeneti státusban lévő tréner irányításával jól szerepelnek, és a mostani sikerrel már nem is állnak kieső helyen. A helyzeteit kihagyó hamburgiak most nem igazolták „veszélyes idegenbeliségüket”, igaz, a Schalke ellen hétvégén megtehetik. Na, ettől is tarthatnak Gelsenkirchenben… Lendvay Lajos