Ebbe nem izzadtunk meg

---

Fél órával a meccs előtt még alig lézengtek a lelátón és bizony a kezdésre sem volt több fél háznál. Hangulatról, szurkolásról így nem nagyon beszélhetünk, sőt, a lelátón lényegében hallani lehetett a játékosokat.
Ráadásul azt, ami az első 15 percben látható volt, azt legfeljebb focinak lehet nevezni, futballnak nem nagyon. Aztán a 15 percben varázsütésre megváltozott minden: előbb Stieber révén egy szépségdíjas góllal megszereztük a vezetést, a 20 percre pedig minden lényeges kérdés eldőlt, miután Dzsudzsák „Hősök teréről” lőtt szabadrúgását Klevinkskas bevédte…
Ha Stieber góljára azt írtuk, szépségdíjas, akkor Nikolics 29. percben szerzett góljára illik a szenzációs jelző: a magyar gólkirály 17 méterről csavart a bal felsőbe, majd az egykori Verebes-tanítást – mely szerint gólra azonnal gólt kell lőni, mert az ellenfél akkor még meg van zavarodva – Priskin tette magáévá, így a 33 perctől már csak az volt kérdéses, mennyi lesz a vége.
Az eredményesség megtette hatását, a játékrész végén a szurkolók tapsa kísérte az öltőzőbe a játékosokat. Amikor pedig a szünetben beállt az Egyesült Államokban a hónap játékosának választott Németh, vagy a Fradiban nagyszerű szezont futó Varga Roland, arra lehetett számítani, hogy látunk még gólt.
Aztán úgy elment 23 perc a félidőből, hogy egyetlen kapura lövést sem láthattunk. Az unalmat Németh Krisztián törte meg, bár a 68. percben megeresztett csavarástól nem emelkedett meg a vendégkapus pulzusa, és a folytatásban is inkább birtokolni akartuk a labdát, mintsem a gólt szerezni. Nem csoda, hogy a közönség unatkozni kezdett, és unalmának hangos füttyszóval adott hangot, ami csak fokozódott akkor, amik Szalai elügyetlenkedett egy helyzetet – vagy mondjuk úgy, Tőzsér adott lassú labdát a csatárnak.
Aztán ugyanúgy nem történt semmi, mint előtte, pontosabban a szünetben beálló Király Gábornak kellett bemutatni két nagy védést is, hogy ne kapjunk gól.
Be kell vallani, ezt a litván csapat nem nagyon izzasztotta meg a magyar válogatottat, és bár győztünk, ezt a sikert nem szabad túlértékelni. Mondjuk úgy, hogy a próba eredményesre sikerült, de a vizsga jövő héten következik.
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS Magyarország–Litvánia 4–0 (4–0) Debrecen, Nagyerdei Stadion V: Zelinka (cseh)
Magyarország: Dibusz (Király, a szünetben) – Szolnoki (Szélesi, a szünetben), Fiola, Lang, Forró (Leandro, a szünetben) – Stieber Z. (Varga R., a szünetben), Simon Á., Tőzsér, Dzsudzsák – Nikolics (Szalai Á., a szünetben), Priskin (Németh K., a szünetben). Szövetségi kapitány: Dárdai Pál A kispadon: Bogdán (k.), Gera, Márkvárt, Simon K., Juhász R.
Litvánia: Klevinskas – Andriuskevicius (Kijanskas, 76.), Klimavicius, Mikuckis (Freidgeimas, a szünetben), Vaitkunas – Kazlauskas (Luksa, a szünetben), Panka, Chvedukas (Kuklys, 72.), Cesnauskis – Sirgedas (Slivka, 58.), Matulevicius (Spalvis, 62.). Szövetségi kapitány: Igoris Pankratjevas A kispadon: Gertmonas (k.), Baravykas, Stankevicius Gólszerző: Stieber Z. (15.), Dzsudzsák (20.), Nikolics (29.), Priskin (31.)