Drámai meccsen Finnországban is nyert a magyar válogatott

A San Marino elleni gálaelőadás után ezúttal egy nagyságrendekkel nehezebb feladat várt a magyar válogatottra a rutinos és masszív finn csapat ellen. Az első félidőben láthatóan tartottak is egymástól a csapatok, és támadásban szinte semmi kockázatot nem mertek felvállalni. A védelmek mindkét oldalon jól működtek, de gólhelyzetet sem a magyarok, sem a finnek nem tudtak kialakítani.
Az első öt-tíz percet leszámítva a játékrészt összességében a finnek irányították, a magyar csapat a középpályán elképzelés nélkül futballozott, és csak a legritkább esetekben tudott felérni a hazaiak kapuja elé. Finnország sem remekelt, eltekintve néhány veszélytelen távoli próbálkozástól Stuart Baxter csapata is bőven adós maradt a közönségszórakoztató játékkal.
Mindent elmond a félidő élvezhetőségéről, hogy az első valamire való lehetőségig egészen a 44. percig kellett várni, ekkor Väyrynen megpattanó lövése a felsőlécet is érintve hagyta el a játékteret. A félidei 0-0 tökéletesen megfelelt a játék képének, elégedett emiatt egyik fél sem lehetett. Finnország hazai pályán, szükséghelyzetben sem tudott nyomást gyakorolni ellenfelére, a mienk játékában pedig ekkor még nem lehetett felfedezni azt a fajta lendületet és elszántságot, amit néhány napja San Marino ellen.
Egész másról szólt a második félidő, a fordulás után egy másik meccs kezdődött, örömteli végkifejlettel. A 50. percben némileg a semmiből szerezte meg a vezetést a magyar csapat, a csereként pályára küldött Koman mélységi passza Szalait találta meg, aki előbb eltolta a labdát a rossz ütemben kifutó Jääskeläinen mellett, majd ahogy kell, higgadtan az üres kapuba gurított. A Koman-Szalai kapcsolat remeke volt ez a találat, amellyel Magyarország megszerezte a vezetést Helsinkiben. (0-1)
A finnek megpróbáltak váltani a bekapott gól után, helyzetekig is eljutottak, de a magyar védelem sokáig jól állta a sarat. A 65. percben Forssell került helyzetbe, a rövidbe tartó lövést azonban Király hárította. A magyar válogatott főleg a kontráktól remélte a mindent eldöntő második találat megszerzését, és 74. percben majdnem sikerült másodszor is mattolni az északiakat: egy szöglet után Gera emelkedett a legmagasabbra, fejese csak centikkel kerülte el Jääskeläinen kapuját.
Az utolsó tíz perchez érve a már Litmanent is soraiban tudó finn csapat óriási rohamokat indított az egyenlítésért, a mienk beszorultak, mégis egy kontra után a finnek örülhettek, hogy nem pecsételődött meg idő előtt a sorsuk. A 84. percben Koman sokadik nagyszerű átadása Gerát találta meg tiszta helyzetben, de az asszisztens tévesen lest jelzett, a játékvezető pedig lefújta az akciót. Ennél a szituációnál egy biztosnak látszó góltól fosztották meg a magyar válogatottat.
Ezért a hibáért pedig majdnem nagy árat fizetett az Egervári-csapat, merthogy a 86. percben góllá érett a finn mezőnyfölény. Egy mutatós összjáték végén Forssell passzolta el a labdát Király mellett, ami az egyenlítést érte Finnország számára. (1-1) A kései találat aztán akkorát dobott a hazaiak játékán, hogy az utolsó percekben akár a győzelmet is megszerezhette volna a továbbra is hatalmas elszántsággal rohamozó Finnország, viszont talán túlzottan is feladta a védekezést, amiért hamarosan drágán megfizetett. Igazi adok-kapok kezdődött, amiből végre mi jöttünk ki jobban.
A 93. percben Szalai lövése már jelezte, hogy a magyar csapat sem mondott le a győztes találatról, egy perccel később pedig a végig sokat dolgozó Dzsudzsák maga gondoskodott a slusszpoénról, egyben a mámoros befejezésről. Egy újabb ellentámadás végén Elek tálalt a PSV játékosa elé, aki a létező legjobb megoldást választva a hosszú alsóba lőtte a labdát. Micsoda végjáték, micsoda gól! (1-2)
A játékvezető ezután azonnal véget vetett az összecsapásnak, Magyarország nem akármilyen körülmények között nagyon értékes három pontot szerzett, és már kilenc pontos csoportjában. Finnország továbbra is nyeretlen, mi több, még pontot sem szerzett.
Finnország-Magyarország 1-2 (0-0) Helsinki, Olimpiai Stadion (15 000 néző). Vezette: Alan Kelly (ír) Gól: Forsell (86.), ill. Szalai (50.), Dzsudzsák (94.)
Finnország: Jääskeläinen – Pasanen, Heikkinen, Hyypiä, Moisander – Roman Eremenko, Sparv (Litmanen, 71.) – Porokara (Eremenko, 71.), Väyrynen, Sjölund (Kuqi, 82.) – Forssell. Szövetségi kaptiány: Stuart Baxter
Magyarország: Király – Vermes, Lipták, Juhász, Laczkó (Vanczák, 87.) – Elek Á., Vadócz (Pintér, 75.) – Rudolf (Koman, 46.), Gera, Dzsudzsák – Szalai. Szövetségi kapitány: Egervári Sándor
Tóthpál Zoltán