Több mint húsz éve, 1995. december 15-én született meg az Európai Bíróság precedensértékű ítélete az elhíresült Bosman- ügyben, amely gyökereiben változtatta meg afutball gazdasági alapjait, és állította asportágat új – ízlés kérdése, hogy jó vagy rossz – fejlődési pályára.
A belga Jean-Marc Bosman azért perelt, mert 1990-ben nem tudott átszerződni az RFC Liège-ből afrancia Dunkerque-be az idegenlégiósok számának akkori korlátozása miatt. Az EB C-415/93 számú határozata kimondta: az Európai Unió alapokmányának aszabad munkavállalásról szóló 48. cikkelyét afutballban is érvényesíteni kell, alabdarúgókra ugyanazok amunkavállalási jogszabályok érvényesek, mint abármi mással foglalkozókra, így az EU-n belül nem lehet korlátozni az idegenlégiósok számát, és alejárt szerződésű labdarúgókért nem lehet képzési díj vagy bármilyen más címen pénzt kérni, hanem ők szabadon igazolhatóvá válnak.
Kevésbé ismert, hogy anagy visszhangot kiváltó és valóban radikális változásokat hozó ügy után néhány évvel folytatása lett atörténetnek, méghozzá magyar főszereplővel: Balog Tibor is abírósághoz fordult, és az ő ügye „Bosman B” néven híresült el. (…)
Kíváncsi vagy a történetre? Keresd a FourFourTwo magazin legfrissebb, decemberi lapszámát, amely még kapható az újságárusoknál!!!
Döglött akták: a magyar Bosman
Sorozatunkban hónapról hónapra leporolunk egyet a magyar futball számos abszurd „ügyirata” közül. Ezúttal felidézzük, mit köszönhetnek a kelet-európai labdarúgók Balog Tibornak.
Ezek is érdekelhetnek
Hozzászólások
Történet a fénykép mögött
Meccsek, amik...
Du ju szpík futball?
Még ne oltsd le a lámpát!
technika
Költők, írjatok verseket!
Kérdezd meg pacekba!
