Dárdai: Már a Leverkusen-meccs közben szóltak, ne kapcsoljam ki a telefonom!

---

– Csak két napunk van, nincs szükség sok beszédre. A csapat minőségével és képességeivel minden rendben van, de nagy harci szellemmel kell kiállnunk a következő mérkőzésre. Az én kívánságom volt, hogy egy Rainer Widmayerhez hasonló, a legmagasabb szinten képzett edző legyen mellettem, hiszen én még mindig tanulok. Természetesen vannak már terveim, de ezeken a jövő héten tudok dolgozni, most minden erőnkkel a Mainz elleni bajnokira koncentrálunk. Remélem, a szurkolók mellém állnak, de ők úgyis ismerik, hogyan dolgozom – mondta a sajtótájékoztatón röviden Dárdai Pál, majd elment edzést tartani.
A szakember az mlsz.hu-nak bővebben is nyilatkozott kinevezésével kapcsolatban. Elmondta, hogy bár már a Magyar Labdarúgó-szövetséggel tavaly zajló tárgyalásokon is volt róla szó, hogy adott esetben lehet rá esély, hogy vezetőedzőként számítanak rá a felnőttcsapatnál, kissé váratlanul érte a kinevezése. – Szerdán kint voltam édesapámmal a Leverkusen elleni bajnoki mérkőzésen, és az utolsó percben odalépett hozzám az akadémiai vezető, hogy hagyjam bekapcsolva a telefonomat. Ekkor már sejtettem, miről lehet szó. A meccs után kerestek is a klubtól, és éjszaka személyesen megbeszéltünk mindent a vezetőkkel, majd csütörtök délelőtt folytatódtak az egyeztetések. Nagyon friss a kinevezés, percekkel ezelőtt jöttem ki az irodából, egyelőre egyedül vagyok, még stábom sincs, és nyakamon a hétvégi, Mainz elleni mérkőzés, vagyis a következő negyvennyolc órában rengeteg tennivaló vár rám. Akárcsak a magyar válogatott esetében, ez a kihívás is korábban érkezett az általam tervezettnél, de akárcsak a válogatott, a Hertha BSC is a szívügyem, ezért nem tudtam nemet mondani a felkérésre. Ilyen szempontból kőkemény év vár rám, de felelősségem teljes tudatában döntöttem, és tudásom legjavát fogom adni, hogy megfeleljek az elvárásoknak. Dárdai hozzátette, a Hertha vezetői egyetlen célt fogalmaztak meg, ez pedig a német elsőosztályú tagság megőrzése. – Jelenleg kieső helyen állunk, ezért a legfontosabb feladatom, hogy felhozzam a játékosokat, mert érezhetően el vannak bizonytalanodva. Nem kellene itt tartanunk, mert értékes keretünk van, megvan a játékosokban a kellő tudás és sebesség. Keményen kell dolgoznunk a cél elérése érdekében, de nem lesz egyszerű dolgunk az előttünk álló néhány hónapban. A szakember kitért a magyar válogatottnál végzett munkájára is, sőt, úgy gondolja, így még több ideje marad majd a nemzeti csapatra. – Természetesen egyeztettem Csányi Sándorral, az MLSZ elnökével is, de a szövetség és a Hertha között megkötött szerződést ez a kinevezés nem befolyásolja. Ami pedig a gyakorlati munkát érinti: eddig is a tévéből és a számítógépes elemzésekből tájékozódtam a játékosok teljesítményéről, aktuális állapotáról, erre megmarad az energiám ezután is. Sőt, szerintem picivel több időm is marad a válogatottra, mert a felnőtt csapat irányítása kevésbé időigényes, mint az utánpótlásban való tevékenykedés. Eddigi beosztásomban folyamatosan tartanom kellett a kapcsolatot a szülőkkel, az iskolákkal, szerteágazóbb volt a feladat. Ebből a szempontból most egyszerűsödik az életem, viszont sokkal idegőrlőbb lesz a munkám, nagyobb lesz rajtam a felelősség, nőni fog a stressz és a megnövekvő médiaérdeklődést is kezelnem kell valahogy. Ami a válogatottat illeti, szerencsére a tél folyamán több meghatározó, otthon játszó válogatott játékos külföldre igazolt, ezért már a berlini kinevezés előtt is bizonytalan voltam azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e a március elejére tervezett összetartásra. A mai történések tükrében már biztosan nem tudjuk megtartani az edzőtáborozást, hiszen nem UEFA-napon lett volna az összetartás. Ettől függetlenül meggyőződésem, hogy össze tudom hangolni a két feladatot, de tisztában vagyok azzal, hogy ez rendkívül nagy kihívás lesz számomra. És hogy mit szólt mindehez Dárdai felesége, akinek a véleménye a magyar szövetségi kapitányi poszt vállalásánál is sokat nyomot a latba? – Csak annyit mondott, hogy egy percig sem tudok nyugton ülni a fenekemen.